Wildebeest analysis examples for:   anv-anvNT   c    February 24, 2023 at 23:36    Script wb_pprint_html.py   by Ulf Hermjakob

23232  MAT 1:19  Josɛf akaáge nnó Mɛri alu ne unɛ, ɛlé ji Josɛf alú nyá cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, akɛ́lé fɔ́ manchyɛ ji mekpo unɔɔ́ wɔ́, ashuú manwá neba bwɔ́ bíbií.
23233  MAT 1:20  Ndɛre ji afɛ́rege depɔ ɛtiré mbɔ, Ɛsɔwɔ atɔ́ ɛkiɛ́nné wuú ɛ́chwɔ́ gáre ji né gejya ɛké, “Josɛf mpyáne Dɛvid, ɔfɔ́gé fɔ́ mansɛ mendée wyɛ Mɛri né neba, néndé ɛlé Mendoó Ukpea ne ɛpyɛɛ́ ji akpané unɛ.
23234  MAT 1:21  Ne ji abyɛne nyɛ́ maá mende, ayi áférege nyɛ bɔɔ́ bií né ɛfwyale ɛwé gabo achwɔɔ́ ne ɛwú. Getu ɛyigémbɔ, ɔbɔ mamfyɛ ji mabɔ nnó Jisɔs.”
23239  MAT 2:1  Ábyɛ́ Jisɔs né melɔ́ Bɛtɛlɛhɛm, né gebagé mewaá Judiya, gébé ɛyigé Hɛrɔd álú mfwa né gebagé mewaá ɛyígémbɔ. Ábyɛgé Jisɔs, ande fɔ́ abi ágií depɔré ambe átané né ɛ́gbɛ́ ɛwé ŋmɛɛ́ ɛ́tánege ákɛne áchwɔ́ɔ né Jɛrosalɛ ágíge bɔɔ́ áké,
23240  MAT 2:2  “Maá mekɛ ayi ábyɛné nnó ábɛ́ mfwa bɔɔ́ Jus alu fɔ́? Ɛse degíge mbɔ, gétúgé dégɛné membe wuú mbaá ŋmɛɛ́ ɛ́tánege ayi álɛré ɛsé nnó ábyɛ́ ji, ne ɛséchwɔ́ manógé ji.”
23241  MAT 2:3  Mfwa Hɛrɔd aké awuú mecɛwe, metɔɔ́ ɛ́tyá ji mmu wyɛmbɔ ntó ne ɛ́pyɛɛ́ ne bɔɔ́ Jɛrosalɛ ako.
23242  MAT 2:4  Mfwa Hɛrɔd akuú, ánɔɔ́ baá ámpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ ako áchomé mbaá ama, agií ɛbwɔ́ aké, “Ndé mbaá ábɔɔ́ mambyɛ́ muú ayi ákuú ji Kras”?
23246  MAT 2:8  Ɛ́fɛɛ́ ne Hɛrɔd átɔme ɛbwɔ́ aké,Chóge né Bɛtɛlɛhɛm démyɛ́mmyɛ dégɛ́ mbaá ayi maá yimbɔ álú, dégɛge ji kérege meso,chwɔ́ dégáré me nnó njyɛ́ nnógé ji ntó.”
23247  MAT 2:9  Ne aŋkɛɛ́ bimbɔ áwúgé genó ɛyigé mfwa yimbɔ ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́, álɔ́ manjyɛ. Ne ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛ́ ágɛ́ wyɛ́ membe yimbɔ ayi ɛbwɔ́ ábɔ́ ágɛne nkane ajyɛ́ɛ mbɛ, ɛbwɔ́ ákwɔ́lege ji meso. Ákwɔ́négé né Bɛtɛlɛhɛm membe yimbɔ atɛné né mfaánebuú cho né gepú ɛyigé maá yimbɔ álú.
23249  MAT 2:11  Ákpɛgé né mmu gepú ɛyigémbɔ, ágɛ́ maá yimbɔ ne mmá wuú Mɛri. Ɛ́fɛɛ́ ne átomé manó mme áchyɛ́ ji ɛnogé. Ne ánené uba bwɔ́ áferé unó mabɔ áchyɛ́ ji, gémá gélú genógé gesege ŋka ɛyigé ákuú nnó gul, gémá gélú gefɔ́gé ɛmmá ɛwé ɛwyaá gebɛ gelɔ́gélɔ́ ne ɛyige fɔ gelú laménda ayi alú gefɔ́gé maweé gebɛ́ gefɔ.
23250  MAT 2:12  Nkane aŋkɛɛ́ bimbɔ ábɛlé ne utuú, Ɛsɔwɔ achwɔ́ kwéle ɛbwɔ́ mbeé né gejyá nnó ɛkage ákéré meso mbaá Hɛrɔd. Ɛbwɔ́ ákoó meti ɛwécne ájyɛ́ né melɔ bwɔ́.
23254  MAT 2:16  Hɛrɔd agɛ́gé nnó áŋkɛɛ́ bimbɔ ábwɔlé ji, nchyɛ anywɔ́né ji mmu. Achyɛ́ meko aké, “Áwá baá ande ako né Bɛtɛlɛhɛm né malɔ́ ayí kwɔ́kwɔ́lé, álɔ́ né baá abi ákwɔné aŋmɛ́ ápea áshúlégé.” Hɛrɔd ajɔɔ́ mbɔ gétúgé ji áfɛré nnó ɛ́lɛ́ mɛ́ aŋmɛ́ ápea ayí ji agií áŋkɛɛ́ bimbɔ gébé ɛyigé ɛbwɔ́ ágɛné membe yimbɔ.
23255  MAT 2:17  Mecɛwéna ɛ́pyɛmbɔ nnó, genó ɛyígé Jɛrimaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ gepyɛ wáwálé.
23260  MAT 2:22  Yɛ́mbɔ ji áwúgé nnó Achelɔs asɛ gefwagé ntɛ wuú Hɛrɔd né gebagé mewaá Judiya, abɔ́ ɛfɔ manjyɛ wyɛ́. Né gejya ɛyígé ji áma gɛ́, Ɛsɔwɔ ákwɛlé ji mbeé nnó ajyɛ né gebagé mewaá Galilií.
23261  MAT 2:23  Ne Josɛf ajyɛ jwɔ́le né melɔ́ Nasarɛt ɛwé ɛ́lú né gebagé mewaá ɛyigémbɔ́. Mechɔ́ wé ɛpyɛ nnó genó ɛyígé Ɛsɔwɔ abɔ́ apyɛ nnó muú ɛkpávé wuú agáré bɔɔ́ bií gébɛ́ wáwálé nnó, “Bɔɔ́ ákuú nyɛ ji nnó muú Nasarɛt.”
23264  MAT 3:3  Jɔn yina ne Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ágarege nyá átomé ne jií nnó, “Muú fɔ abɛne mbɔ né mashwɔne aké, ‘Kwyɛge meti Ata dakɛné, nyaáge ɛ́wú ɛ́bɛ́ cho’.”
23266  MAT 3:5  Ne gejamégé bɔɔ́ áchwɔ́ manwú mekomejɔɔ́ ayi Jɔn agárege. Bɔɔ́ bina átané Jɛrosalɛ, ne gebagé mewaá Judiya meko ne malɔ́ mako ayi álú kwɔ́kwɔ́lé ne ɛbɛɛ́ Jodan.
23268  MAT 3:7  Ndɛre Jɔn ágárege mbɔ, agɛ́ gejamégé ɛkwɔ bɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔ́ Sadusi fɔ ndɛre áchwɔɔ́ nnó ji awyaá ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, aké ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú mmyɔ! Ndé muú agaré ɛnyú nnó, dekage bó ɛfwyale ɛwé Ɛsɔwɔ achwɔ́ tɔ́?”
23270  MAT 3:9  Défɛrégé fɔ́ nnó, dekage déjwɔ́le déli mmyɛ nnó, ɛlé ɛsé délú upyáne Abraham dékágé bó ɛfwyale ɛwé ɛchwɔɔ́. Kaáge wáwálé nnó, Ɛsɔwɔ akage pyɛ mataá yina ábwɔlé upyáne Abraham.
23272  MAT 3:11  Me nwyage ɛnyú ne manaá Ɛsɔwɔ mamimami manlɛré nnó, ɛnyú dékwɔ́ré matɔɔ́ nyú. Yɛ́mbɔ, muú fɔ achwɔ́ mbɔ me meso, ayi áŋeá gemɛ apwɔ me, nkwané yɛ́ muú ayi mkpane unó uká bií wɔ́. Achwɔgé, awyage nyɛ ɛnyú ne Mendoó Ukpea ne mewɛ.
23273  MAT 3:12  Achwɔɔ́ nyɛ́ ne ɛ́kɔ́riyá né ɛbwɔ wuú máncɛsa. Anerégé ashwané nyɛ matoó álá pópó, afyɛ ɛsa né mmu uba abelé. Ne ukwɔɔ́ ɛbi ulaá akpane agbɛ né mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé.
23274  MAT 3:13  Ɛ́wyá yɛ́ wɔ́, Jisɔs atané gebagé mewaá Galilií achwɔ́ né ɛbɛɛ́ Jodan mbaá Jɔn nnó awyaá ji manaá Ɛsɔwɔ.
23275  MAT 3:14  Yɛ́mbɔ, Jɔn abɔ́ ashya ne ajɔɔ́ ne Jisɔs aké, “Nnó me nchwɔ́ ɛta wyɛ́ ɔwyaá me manaá Ɛsɔwɔ, wɔ ɔma ɔchwɔ́ ɛta wáa?”
23277  MAT 3:16  Tɛ́nétɛ́né ayi áwyaá Jisɔs manaá Ɛsɔwɔ, atané mmu nnyi, aké apɛle mfaánebuú anené, agɛ́ Mendoó Ɛsɔwɔ ɛ́shúlege nkane gepwine ne ɛchwɔ́ tɛ́ne ji mmyɛ́.
23279  MAT 4:1  Ɛ́fɛɛ́ Mendoó Ukpea ɛ́pyɛ Jisɔs afɛ́ né mashwɔne nnó danchɔmeló ammua ji.
23281  MAT 4:3  Gébé ɛyígémbɔ ne danchɔmeló áchwɔ́ jɔɔ́ ne ji aké, “Mbɔgé wɔ ɔlu Maá Ɛsɔwɔ, garé mataá áyina ábwɔ́lé ntoó brɛd.”
23283  MAT 4:5  Ajɔɔ́gé mbɔ, danchɔmeló asɛ ji afɛ́ né Jɛrosalɛ melɔ ukpea, abelé ji né melu ɛwé ɛ́lú tɛtɛ mfaá ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ.
23284  MAT 4:6  Ne aké ne ji, “Mbɔgé wɔ ɔlu Maá Ɛsɔwɔ, nyó cmme, néndé ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Ɛsɔwɔ atɔme nyɛ makiɛ́nné jií nnó áchwɔ́ ábámé wɔ’, áma sá nnó: ‘Ágbárege nyɛ́ wɔ né amu bwɔ́ cháncnnó ɔ́kagé ɔ́tó ɛnɔɔ́ geká né ntaá.’”
23286  MAT 4:8  Ályágé ɛfɛɛ́, danchɔmeló ama akpá ji áfɛ né mfaá mékwɛ́ ɛwé ɛ́ŋɔgé dɔɔ́ ne alɛré ji malɔ mme mako ne gefwa ɛyi gélú wyɛ́.
23287  MAT 4:9  Ne alɛ́régé Jisɔs mbɔ, ajɔɔ́ ne ji aké, “Menchyɛge nyɛ wɔ unó bina uko mbɔgé ɔtogé manó mme ɔnogé me.”
23288  MAT 4:10  Jisɔs anyá ji aké, “Kwilé me ushuú, wɔ danchɔmeló, ása mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ aké, ‘Ɔbɔ́ manógé ɛlé Ntɛ wyɛ Ɛsɔwɔ jimbií ne ɔkpáné wyɛ lé ji defwɛ.’”
23289  MAT 4:11  Ájɔ́gé mbɔ, danchɔmeló alyá ji afɛ́. Ɛ́fɛɛ́ ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ áchwɔ́ póo Jisɔs.
23299  MAT 4:21  Ndɛre Jisɔs ályá ɛfɛɛ́ ajyɛɛ́ mbɛ gachyɛ, áma gɛ́ áŋmó abifɔ ápeá Jɛmsi ne Jɔn meŋmo wuú ɛbwɔ́ álú baá Sɛbɛdee. Álú né mmu ɛ́kpée ne ntɛ bwɔ́ Sɛbɛdee átóme upaá utófó bwɔ́. Akuú ɛbwɔ́ nnó ákwɔ́le ji.
23300  MAT 4:22  Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, yɛ́ gébé ácwɔ́ ályá ɛkpée mbaá ntɛ bwɔ́ ne ákwɔlé ji.
23301  MAT 4:23  Ne Jisɔs akɛné gebagé mewaá Galilií geko. Ndɛre akɛne, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, né mmu macha mmyɛmenɛne bwɔ́. Agarege ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ndɛre Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií. Ama apyɛ bɔɔ́ abi ameé mamée ufɔɔ́ ufɔɔ́ átóoge.
23302  MAT 4:24  Abya yi apyɛ ŋgɔ́ Jisɔs akwɔ́ kpaá akwɔné gebagé mewaá Siriya geko. Bɔɔ́ ákpáne bɔɔ́ bwɔ́ ako abi ámeé mameé úfɔɔ́ úfɔɔ́ ne abi ágɛne ɛfwyale dɔɔ́ áchwɔ́ ɛta wuú nnó ápyɛ ɛbwɔ́ átoó. Né geluágé bɔɔ́ bina, abifɔ áwyá aló nchyɛ, abifɔ ákwéne usasa ne abifɔ ámeé uchanchi. Jisɔs apyɛ ɛbwɔ́ átoó.
23304  MAT 5:1  Jisɔs ágɛ́gé gejamégé bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ matoómatoó né mbaá ayi ji alú, akwɔ́ ajyɛ jwɔle mfaá mekwɛ́. Ne baá utɔɔ́ bií ájwɔlé ánɔ ji mme.
23315  MAT 5:12  Bɛ́ge lé ne metɔɔ́ megɔmegɔ ne nechɔ́chɔ́, néndé, gekpɛ́kpɛ́gé nsá nyú alu né mfaánebuú. Kaáge ntó nnó mbɔ ne ámyɛ nyá amu ne bɔɔ́ ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ abi ábɔɔ́ mbɛ ne ɛnyú.”
23320  MAT 5:17  Défɛrégé fɔ́ nnó me mbɔ nchwɔ́ ɛlé máncmabɛ́ Mosis ne unó bi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ábɔ́ álɛré. Nchwɔ́ lé nnó mpyɛ unó ɛbí mabɛ́ yimbɔ ájɔɔ́ úbɛ́ wáwálé. Nchwɔ́ fɔ́ máncájí wɔ́.
23323  MAT 5:20  Ngarege ɛnyú wáwálé nnó mbɔgé ɛnyú delá fyɛɛ́ mekpo mambele mabɛ́ Ɛsɔwɔ depwɔ́ ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ wɔ́, degɛne fɔ́ meti mankpɛ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne bɔɔ́ bií cchá.
23326  MAT 5:23  Ne ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́bɛgé nnó muú abɔ́ ɛchyɛ manchyɛ́, né mbaá ayi áchyɛ́ge ɛchyɛ Ɛsɔwɔ, ne atɛge nnó apyɛ genó ɛyi gesɔɔ́ meŋmɛ́ wuú metɔɔ́,
23327  MAT 5:24  ályá ɛchyɛ ɛwɛ́mbɔ́ ɛfɛɛ́, abɔ kpɛ mbɛ ajyɛ́ akwyɛ́ depɔ ne meŋmɛ́ wuú, ne achwɔ́ achyɛ́ ɛchyɛ wuú mbaá Ɛsɔwɔ.
23334  MAT 5:31  Ɛnyú dewú nyá nnó ɛbɛ́ Mosis ɛjɔɔ́ ɛ́ké muú akage wá neba ne mendée wuú mbɔgé achyɛgé ji mekpó ŋwɛ.
23335  MAT 5:32  Yɛ́mbɔ me ngare ɛnyú nnó, muú ayi awáne neba ne mendée wuú ɛwé mendée wuú álá kwe ulɔ wɔ́, muú yimbɔ apyɛ nnó mendée wuú akwé ulɔ mbɔgé abagé menɔ ayi chá. Ne yɛ ndé mende ayi abagé mendée ayi menɔ wuú alya ji neba akwé ntó ulɔ.
23340  MAT 5:37  Kámélé nnó “Ɛ ɛ́” mbɔgé genó gélú ɛyigé wɔ ɔkamege ne shya ntó nnó, “Ngba” mbɔgé genó, gélú ɛyige wɔ ɔshyáa. Yɛ́ndégenó ɛyigé ɔmage gbɛɛ́ né mfaá ɛyina getané mbaá danchɔmeló.
23343  MAT 5:40  Ne mbɔgé muú aké akɛlege mampyɛ mpa ne wɔ nnó asɛ nkú wyɛ ayi mmu, chyɛɛ́ ji choncne ayi dafyɛ.
23344  MAT 5:41  Mbɔgé muú bee agbarégé wɔ nnó ɔkpá metuú wuú ɔjyɛ mkpa nekɛ ama, cne ji mkpá nekɛ ɛ́peá.
23345  MAT 5:42  Muú akɔgé wɔ genó, chyɛɛ́ ji géji ɔ́nyogé. Ne muú achwɔgé nnó ɔ́pwɔ́ ji genó ntó ɔ́shyagé, pwɔ́ ji gejí.
23350  MAT 5:47  Ne mbɔgé ɛnyú dedoó lé abya ne bɔɔ́ abi denyɛɛ́ detúge ne ɛbwɔ́, nde mechɔ́ ɛwé ɛnyú depyɛ mbɔ ɛwé muú alá pyɛ? Yɛ́ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus; mbɔntó ne ápyɛɛ́.
23351  MAT 5:48  Né gétú ɛyigé na debɔ́ mambɛ́ cho ndɛre Ntɛ ɛnyú muú alú né mfaánebuú álú.
23352  MAT 6:1  Yɛ́mbɔ Jisɔs alɛ́régé aké, “Sɛ́ge gébé nnó ɛ́kágé délɛ́régé mmyɛ né mbɛ ushuú bɔɔ́ nnó ágɛné ɛnyú gétúgé unó Ɛsɔwɔ ɛbi depyɛɛ́. Muú apyɛ́gé mbɔ, abɔɔ́ fɔ́ nsa ayi ntɛ nyú né mfaánebuú áchyɛge.
23353  MAT 6:2  Getu ɛyigembɔ, yɛ́ndégébé muú nyú aké apoóge mbya muú ɛkagé ádó makáŋka melɔ́mélɔ́ nkane bɔɔ́ démbwɔlé ápyɛ, né macha mmyɛmenɛne, ne metɔɔ́ melɔ nnó bɔɔ́ áfɛ́gé ɛbwɔ́ nnó álú bɔɔ́ alɔ́álɔ́. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mamfɛɛ́ ayi bɔɔ́ áfɛ́ɛge mbɔ ɛbwɔ́ gɛ́ le áwu bwɔ́ nsa ne ɛbwɔ́ abɔɔ́ mɛ mbɔ.
23355  MAT 6:4  Nnó mampoó ayi dépoóge mbya muú abɛ bíbí. Deké dépyɛmbɔ, ntɛ nyú muú alú mfaánebuú agɛne yɛndé unó bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ bíbí achyɛge nyɛ́ nyú nsá.”
23356  MAT 6:5  Jisɔs afɛ mbɛ mánlɛré aké, “Ne yɛ́ndégébé, ɛnyú deké denɛnemmyɛ, dénɛ́gé fɔ́ ɛké bɔɔ́ abi ábwɔ́légé gemɛge bwɔ́ néndé, ɛbwɔ́ ágbóo mantɛné tɛ́né né macha mmyɛmenɛne ne mapeá anɔɔ́ mati ánɛ́nemmyɛ nnó bɔɔ́ ágɛ́né ɛbwɔ́. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mangɛ ayi bɔɔ́ ágɛ́ne mbɔ ɛbwɔ́, gɛ́ le áwú bwɔ́ nsá ne ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mɛ mbɔ.
23357  MAT 6:6  Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndégébé muú nyú aké ákɛ́lege manɛmmyɛ, ajyɛ akpɛ mmu gepú jií, mbaá ayi ji abɛɛ́ jimbií, agbɛ́ gepú, anɛmmyɛ mbaá ntɛ wuú Ɛsɔwɔ ayi alá gɛ́né ji ne amɛ. Ne ntɛ wuú ayi agɛne yɛ́ndé unó bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ yɛ́ndé mbaá, achyɛge nyɛ́ ji nsá.
23361  MAT 6:10  Pyɛ gefwa jyɛɛ́chwɔ́. Pyɛ bɔɔ́ apyɛge ɛlé genó ɛyigé wɔ ɔ́kɛlege fa mme nkane ápyɛɛ́ né mfaánebuú.
23364  MAT 6:13  Ɔ́kamégé ɛsé dékpɛ́ né mmuameno ayi apyɛ ɛsé dékwéne né gabo. Yɛ́mbɔ féré ɛsé né amu danchɔmeló.
23368  MAT 6:17  Ne ɛ́bɛgé muú nyú alyagé menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ, áshwɔ́né ushu bií, áwaá maweé, ne acmejwɛ́ wuú.
23369  MAT 6:18  Muú nyú apyɛgé mbɔ, bɔɔ́ ákágé fɔ́ nnó alyá menyɛɛ́ kpékpé, ɛ́lé Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ muú akaáge unó bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ bíbí ne akaáge nyɛ. Ne Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ muú agɛ́ne yɛ́ndégenó ɛyigé ji apyɛɛ́ bíbí, achyɛge nyɛ́ ji nsá.”
23373  MAT 6:22  “Ámɛ́ mekwaá álu ɛke ɛtúlékáŋ né menyammyɛ wuú meko. Ne mbɔgé amɛ jyɛ́ álú chánchá, ɛbyɛnnó menyammyɛ wyɛ́ meko abɛɛ́ ne geŋgbɔ́.
23374  MAT 6:23  Ne ɛbɛgé amɛ jyɛ́ ala apɔ́ cháncmenyammyɛ wyɛ́ meko akwene gemuagemua. Ne mbɔgé genó ɛyi gepyɛ wɔ ɔgɛ́ne mbaá gekwege gemua, ɛ́byɛnnó menyammyɛ wyɛ́ meko alu mmu gekpɛkpɛ́gé gemua.”
23376  MAT 6:25  Gɛ́ ula bi ngarege ɛnyú nnóchyɛgé fɔ gemɛge nyú ɛfwyale, désómégé nnó dényɛ́ nyɛ́ ndé? Dényuú nyɛ́ ndé? Ne defyɛɛ́ nyɛ́ ndé? Geŋwáge mekwaá gepwɔ menyɛɛ́ wɔ́? Ne menyammyɛ mekwaá apwɔɔ́ mandeé mamfyɛ́ wɔɔ́?
23377  MAT 6:26  Pɛ́ge denywɔné, detí depɛné menyɛɛ́, déferege ne débélégé mbwɛ́, yɛ́mbɔ ntɛ nyú muú álu né mfaánebuú achyɛge détí menyɛɛ́, nnó ɛnyú deŋeá gemɛ dépwɔɔ́ deti wɔɔ́?
23378  MAT 6:27  chyɛgé fɔ gemɛ nyú ɛfwyale, ndé muú nyú ayi mesóme wuú ɛkáge gbɛ́ɛ yɛɛ́ bií uma né amŋmɛ ayi Ɛsɔwɔ achyɛ́ ɛnyú nnó débɛ́lé fá mme?
23379  MAT 6:28  Ulannóchyɛgé gemɛge nyú ɛfwyale gétúgé mandeé? Pɛ́ge dégɛ́ unɔɔ́ mewaá ɛbi úkome ukoó ulɔ́úlɔ́ ndɛre úwɛ́né, úpyɛ́ fɔ́ utɔɔ́, ukwyɛ́ge yɛ mandeé.
23381  MAT 6:30  Mbɔgé Ɛsɔwɔ achyɛge bya mewaá bina ukoó ulɔ́úlɔ́. Bya ɛbí fina úlú ubɛ geyá úgbó átuú áfyɛ́ mewɛ, defɛré nnó ákágé chyɛɛ́ fɔ́ ɛnyú mandeé apwɔ ndɛre ji apɛle bya mewaá? Metɔɔ́ ɛwé ɛnyú defyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛ́ŋené kpaá ɛ́pwɔ amu.
23384  MAT 6:33  Ne bɔ́ge mbɛ dékɛlé kpɛ́ meti ɛwé Ɛsɔwɔ abɛɛ́ mfwa nyú depyɛgé unó bi ji ákɛ́lege, dépyɛgé mbɔ, achyɛge nyɛ ɛnyú unó bina uko.
23385  MAT 6:34  Nechyɛgé fɔ ɛfwyale né menyammyɛ ɛnyú désómégé gétúgé unó bi geyá, yɛ́ndé bií uwyá ɛti depɔ ɛtichwɔɔ́ ne ubi. Desɛge fɔ ɛfwyale ɛwé bií ɛbi ccho ne ɛwe fina.”
23387  MAT 7:2  Néndé gefɔɔ́ ɛyigé dépáne mpa atɛ, wyɛ́mbɔ ntó ne Ɛsɔwɔ ápáne awu nyú. Gefɔɔ́ ɛyígé démɛge genóchyɛ́ge muú, mbɔntó ne ámɛge nyɛ áchyɛɛ́ ɛnyú.
23388  MAT 7:3  Ulannó ɔ́chɛ́rege ɛkɛ́kɛ́ gabo ayi alu ɛke maá gejwaá né dambɔɔ́nnyi ntɛ meŋmɛ́ wyɛ́ ɔla ɔfyɛɛ́ mekpo ne gabo ayi alu ɛke mekwɔkwɔ né dambɔɔ́nnyi awyɛ wɔmbɔɔ́?
23390  MAT 7:5  Wɔ muú dembwɔ́lé bɔ́ kpɛ́ mbɛ féré ntó mekwɔkwɔ ɛwe ɛlú wɔ́ né dambɔɔ́nnyi, ɔké ɔgɛne mbaá cháŋéné ne ɔféré ɛkɛ́kɛ́ gejwaá ɛwé ɛ́lú meŋmɛ́ wyɛ né dambɔɔ́nnyi.
23391  MAT 7:6  “Débɔgé fɔ unó Ɛsɔwɔchyɛ́ mbaá bɔɔ́ abi álá bɔɔ́ gébé ne ji wɔ́. Álu ɛké bɔ mammyɛ. Depyɛgé mbɔ abwɔlege mmyɛ ánɔ ɛnyú. Débɔgé fɔ́ genó gelɔ́gélɔ́chyɛ́ge mbaá bɔɔ́ abi álú ɛké ukwende, depyɛgé mbɔ ájyárege geji ne uká ábulé né utwɔntwɔ.