1	GEN 1:1	Könakönahiŋe Anutunöŋ Suep aka gölme miwikŋaim etkiyök.
2	GEN 1:2	Miwikŋaim etkiiga gölme mi gwamönŋi aka kizik-kazukŋambuk ahöyök. Ahöiga o diginŋambuk mi söŋaupnöŋ turuiga tarök. Mewö tariga Anutugö Uŋa Töröŋan o mieŋgö qakŋine anda kaba malök.
3	GEN 1:3	Mewö maliga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Asakŋan mönö asuhum tiŋgitma.” Mewö jim kutuiga miri mönö asariyök.
4	GEN 1:4	Asarii ehi miaŋön mönö ölöwahiga asakŋi pandamanöhök mendeŋ etkiyök.
5	GEN 1:5	Asakŋaŋgö qetŋi wehön asakŋi aka pandamangö qetŋi suŋgem mewö etkoholök. Mewö etkoholiga wehön mutukŋi teköiga miri söŋauba giaŋiyök.
6	GEN 1:6	Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Mönö o sutŋine suepkö jabö köhöikŋi asuhuba o mendeŋniga euke aka emuke ahömahot.”
9	GEN 1:9	Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “O suep bapŋe ahözei, mi mönö qezakögetka kambu mohot aiga gölme örönŋi asuhuma.” Mewö jim kutuiga mönö mewö asuhuyök.
12	GEN 1:12	Gölme qakŋe yuai görökŋi (töŋgönŋi) pakpak asuhuba wahötket. Gwözözak yuai kötŋinambuk tandökŋini könaŋi könaŋi mi asuhuget. Ip kösö tandökŋini könaŋi könaŋi mi gölmenöŋ asuhuba ölŋini kötŋinambuk kuŋgum söhöget. Mewö asuhuiga Anutunöŋ eŋgehiga miaŋön mönö ölöwahök.
14	GEN 1:14	Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Suepkö jabö köhöikŋe mönö asakŋi asakŋi asuhuba wehön aka suŋgem mi mendeŋ etkiba kinda (yara) yambu, kömunjaŋ kie nalö aka wehön nalö, gwani nalö aka silim mohot mohotkö aiwesökŋina ahöme.
16	GEN 1:16	Anutunöŋ asakŋi ketaŋi yahöt miwikŋaim etkiyök: Asakŋaŋgö galömŋi wehön jeŋi kiniga miaŋgö eretŋi köiŋ mi suŋgemgö galömŋa kinda ahöm öŋgömahot. Seŋgelau mi mewöŋanök miwikŋaim eŋgiyök.
17	GEN 1:17	Anutunöŋ mi suepkö jabö köhöikŋe miaŋgöreŋ gölme mem asarimegöra al eŋgiyök.
18	GEN 1:18	Mi gölme mem asariba wehön aka suŋgem galömŋina kinda asakŋi aka pandamanŋi mendeŋ etkimegöra al eŋgiyök. Mewö asuhuiga Anutunöŋ eŋgehiga miaŋön mönö ölöwahök.
20	GEN 1:20	Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “O köwet mieŋgö uruŋine mönö yuai isikusukŋinambuk asuhuba dop köla o qeba ölölaŋgöba laŋ anda kaba malme. Mewöŋanök neiŋi neiŋi gölme qakŋe könakemba bölbölgöba kutuba anda kaba malme.”
24	GEN 1:24	Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Gölme qakŋe mönö yuai pakpak malmalŋinambuk tandökŋini könaŋi könaŋi asuhume. Mirigö sömbupŋi, yuai bapŋinan köla ölölöŋgömakzei aka arökŋaŋgö sömbupŋi tandökŋini könaŋi könaŋi, mi mönö asuhume.” Mewö jim kutuiga mönö kewö asuhuget:
25	GEN 1:25	Anutunöŋ arökŋaŋgö sömbupŋi tandökŋini könaŋi könaŋi mi miwikŋaim eŋgiyök. Mirigö sömbupŋi tandökŋini könaŋi könaŋi mi miwikŋaim eŋgiyök aka yuai pakpak bapŋini gölmenöŋ köla ölölöŋgömakzei, tandökŋini könaŋi könaŋi mi miwikŋaim eŋgiyök. Miwikŋaim eŋgiba eŋgehiga miaŋön mönö ölöwahök. Mewö.
26	GEN 1:26	Miaŋgö andöŋe Anutunöŋ kewö jiyök: “Ayop, nini mönö azi nanine tandökö dop meinga kaisoŋgolomnini ewö aka yuai pakpak galöm köl eŋgiba malma. Yuai pakpak mi köwetkö söraŋi, suepkö neiŋi aka mirigö sömbupŋi, gölme körek aka yuai pakpak bapŋini gölmenöŋ köla ölölöŋgömakzei, mönö mieŋgö galömŋina aka malma.”
27	GEN 1:27	Mewö jiba nanŋi kaisoŋgolomŋaŋgö dop azi miwikŋaiyök. Anutugö kaisoŋgolomŋi ewö malmapköra i miwikŋaim waŋgiyök. Azi aka ambi malmahotköra i miwikŋaim etkiyök.
30	GEN 1:30	Arökŋaŋgö sömbupŋi pakpak, könakembagö neiŋi pakpak aka yuai pakpak gölmenöŋ anda kamakzei aka tosatŋi pakpak söŋgörö ösumŋini örömakzei, yeŋgöra gwözözak görökŋi (töŋgönŋi) könaŋi könaŋi mi neneŋamŋini akŋapköra al eŋgizal. “Keu mewö jiiga mönö mewö asuhuyök.
31	GEN 1:31	Asuhuiga Anutunöŋ yuai pakpak miwikŋaiyöhi, mi ehiga mönö ölöp kötökŋi aiga urusösöŋgai mörök. Wehön 6:ŋi teköiga miri kunbuk söŋauba giaŋiyök. Mewö.
33	GEN 2:2	Anutunöŋ nupŋi mi mei teköiga wehön 7 miaŋgöreŋ kendon tarök. Nupŋi pakpak meyöhaŋgöra wehön 7 miaŋgöreŋ luhut meyök.
35	GEN 2:4	Anutunöŋ suep gölme miwikŋaim etkiiga asuhuyohoraŋgö kösohotŋi mi mewö. Kembu Anutunöŋ suep aka gölme miwikŋaim etkiyöhi, nalö miaŋgöreŋ
36	GEN 2:5	Kembu Anutugö jitsihitköra gölme qakŋe kie qahö yöhöiga nup kölkömötköra azi kun kude malökmö, gölme uruŋeyök bedunöŋ miyök kota gölme qakŋi dop köla mem samuruyök. Miaŋgöra arökŋaŋgö ip kösö kun me sombemgö gwözözak yuai kun mi gölmenöŋ qahö asuhum tiŋgita ahöyök.
38	GEN 2:7	Nalö miaŋgöreŋ Kembu Anutunöŋ gölme sömsöm memba miaŋön azi mem yaköba malmalgö numbu ösumŋi söŋgöröŋe ui geiga öröba guliba malmalgö uŋaŋambuk ahök. Mewö.
39	GEN 2:8	Mewö aiga Kembu Anutunöŋ wehön kotkotŋe göröken miri qetŋi Eden miaŋgöreŋ oyaeŋkoyaeŋ nup kömöta azi miwikŋaiyöhi, i miaŋgöreŋ al waŋgiyök.
40	GEN 2:9	Al waŋgiba jiiga gölmenöhök ip tandökŋini könaŋi könaŋi asuhuba wahötket. Ip mi eksihimŋinambuk aiga ölŋini neneŋi mi nahömŋinambuk. Oyaeŋkoyaeŋ nup bibiŋe malmal köhöikŋaŋgö ipŋi aka mötkutukutugö ipŋi mi mohotŋe jim kutuiga asuhuyohot. Mötkutukutugö ipŋaŋgö könaŋi kewö: Ölŋi nemba miaŋön ölöpŋi aka bölöŋi mietkö könaŋiri mi möt kutubahotpuk.
45	GEN 2:14	O böröŋi töwatŋi karöbutŋi qetŋi Taigris. Mi Asiria gölme wösöŋe wehön kotkotŋe göröken geba anja. O böröŋi töwatŋi jaŋgö 4 miaŋgö qetŋi mi Yufreitis.
46	GEN 2:15	Mewö aiga Kembu Anutunöŋ azi waŋgita oyaeŋkoyaeŋ miri Eden köl kömöta ek galöm akŋapköra jiba al waŋgiyök.
47	GEN 2:16	Al waŋgiba kewö jiba jim kutum waŋgiyök: “Oyaeŋkoyaeŋ nup uruŋe ip pakpak kin anjei, mieŋgö ölŋini mi ölöp amqeba mem nemba malman.
49	GEN 2:18	Mewö jiba Kembu Anutunöŋ jiyök: “Azinöŋ nanŋök maliga ölöp qahö akza. Miaŋgöra nöŋön mönö nanŋi tandökŋaŋgö dop alabaukŋi miwikŋaimam.”
50	GEN 2:19	Mewö jiba arökŋaŋgö sömbupŋi pakpak aka könakembagö neiŋi pakpak mi gölmenöŋ miwikŋaim eŋgiba azigö kösutŋe eŋguaŋgita azinöŋ qetŋini denöwö qetmawi, mi eka mötmapköra yaŋgöreŋ al eŋgiyök. Al eŋgiiga azinöŋ yuai malmalŋinambuk pakpak mieŋgö qetŋini mohok mohok qeriga Anutunöŋ mewö mia ahömapköra jim köhöiyök.
52	GEN 2:21	Qahö miwikŋaiiga Kembu Anutunöŋ mi eka azi mem lömböriiga gaun lömbötŋi ahöyök. Ahöiga maröm sihitŋi kun öröba dumdumŋi busuŋan mem gwözöŋnök.
54	GEN 2:23	Waŋgita kaiga azinöŋ i eka kewö jiyök: “Yei! Ki nani tandöha. Yaŋgö sihit busuŋi mi nani sihit busunöhök asuhuza. Anutunöŋ i azigö sile kitipŋeyök mei letota azi tandök ewö maljawaŋgöra qetŋi mönö ambi (azigö alaŋi) qetme.”
55	GEN 2:24	Mewö jiiga Anutunöŋ kewö jim kutum etkiyök: “Mewö aiga azinöŋ mönö iwinamŋi etkömosöta anömŋaŋgöreŋ qekötahöba silemohot aka malmahot.”
56	GEN 2:25	Azi miaŋön anömŋambuk opo söröŋiri qahö aukŋe malohotmö, töndup nanŋiraŋgö gamuŋiri qahö möta malohot. Mewö.
57	GEN 3:1	Kembu Anutunöŋ gölmegö sömbup malmalŋinambuk pakpak miwikŋaim eŋgiyöhi, mieŋgö sutŋine mokoleŋnöŋ isimkakalek mötmötnöŋ sömbup pakpak mi eŋgoŋgita öŋgöyök. Mewö öŋgöba ambigöra kewö jiyök: “Oyaeŋkoyaeŋ mire ip pakpak kin anjei, mieŋgö ölŋini kun kude nemahotköra Anutunöŋ ölŋa jim kutum etkiyök me qahö?”
61	GEN 3:5	Mimö, ip miaŋgö ölŋi mi neyohotka wehön miaŋgöreŋök mönö jeŋiran tohoiga Anutu ewö aka ölöpŋaŋgö könaŋi aka bölöŋaŋgö könaŋi möt tekömahot. Anutunöŋ keu mi möta mewö asuhubapuköra keuŋi mewö jiyök.”
64	GEN 3:8	Malohotka wehön jeŋi geiga miri löwöriiga Kembu Anutunöŋ oyaeŋkoyaeŋ mire tiba kaiga köna ötöŋi mörohot. Mi möta awanöm yetkön Kembu Anutugö jemesoholŋeyök mömölaköba oyaeŋkoyaeŋ mirigö ip uruŋine anda asambörohot.
65	GEN 3:9	Asambörohotmö, Kembu Anutunöŋ azigö qeta kewö jiyök, “Gi mönö denike maljane?”
68	GEN 3:12	Mewö jiiga azinöŋ kewö jiyök: “Ambi nömbuk malmapköra niŋginöŋi, yanöŋ mönö ip miaŋgö kötŋi niŋgiiga nezal.”
69	GEN 3:13	Mewö jiiga Kembu Anutunöŋ ambi kewö qesim waŋgiyök: “Göŋön wuanöŋgöra mewö akzane?” Qesim waŋgiiga kewö meleŋnök: “Mokoleŋnöŋ mönö tilipköm niŋgiiga nezal.”
70	GEN 3:14	Mewö meleŋniga Kembu Anutunöŋ mokoleŋgöra kewö jim waŋgiyök: “Mewö akzanaŋgöra aka gi mönö mirigö sömbupŋi pakpak aka arökŋaŋgö sömbupŋi pakpak yeŋgö sutŋiŋe kewö jim qesuahöm gihibiga malman: Göŋön mönö gölmenöŋ malmanaŋgö dop bapkan köla anda kaba sömsöm uruŋe mala nesak yuai nemakŋan.
76	GEN 3:20	Azinöŋ anömŋi yuai pakpak malmalŋinambuk maljei, mieŋgö namŋini aiga azinöŋ qetŋi Iw (Ewa) qerök.
77	GEN 3:21	Kembu Anutunöŋ sömbup sileŋan opo sörö memba Adam anömŋet lat etkiiga malohot.
78	GEN 3:22	Mewö malohotka Kembu Anutunöŋ kewö jiyök: “Yei! Ambazip mi neŋgöreŋök kungö dop aka ölöpŋi bölöŋi mietkö könaŋiri lök mendeŋ etkibitkö mötzahot. Mewö aiga malmal köhöikŋaŋgö ip kötŋi kude nemahotköra soŋgo alalmö, yetkön nalö kewöŋe toroqeba böröŋiri böraŋda mi mewöyök mem nemba mewö miaŋön qahö kömumba teteköŋi qahö köhöikŋanök mal öŋgöbahotpuk.”
80	GEN 3:24	Ambazip mewö közöl etkiba oyaeŋkoyaeŋ miri Edengö likepŋe wehön kotkotŋe göröken zerubim garata tosatŋi al eŋgiiga malmal köhöikŋaŋgö ip miaŋgö könaŋi utuba galöm kölget. Yeŋgö böröŋine bimgö souŋi ketaŋi aliga miaŋön könöp bölam ewö gilikbilikŋambuk jeba andöŋe wösöŋe liliköba biliksikö dop aiga kinda galöm köla malget. Mewö.
81	GEN 4:1	Azi Adamnöŋ anömŋambuk mala amiyohotka Iwnöŋ (Ewa) gölöm ala Kein (Kain) meyök. Memba Kein qetköra kewö jiyök: “Anutunöŋ bauköm niŋgiiga nahöni mezal.”
82	GEN 4:2	Iwnöŋ könaŋgep Adamgö nahönŋi Abel, Keingö munŋi meyök. Abelnöŋ mala qariba lama galömŋina aiga Keinöŋ kölkömöt azia aka malök.
84	GEN 4:4	Abelnöŋ mewöyök lama kambuŋaŋgö mutuk asuasuhuŋi tosatŋi meköba eŋguba kitipŋi kelökŋinambuk memba kaba Kembugö jöwöwöl ohoyök. Ohoiga Kembunöŋ Abel nanŋi aka jöwöwölŋi etkeka möri ölöwahök.
88	GEN 4:8	Kembunöŋ Keingöra mewö jii mörökmö, Keinöŋ töndup munŋi Abelgöra kewö jiyök: “Mönö nanirök nupnöŋ anbit. “Mewö jiiga nupnöŋ anda mala Keinöŋ luhuba munŋi Abel qelanjiba memba qeba qei kömuyök.
89	GEN 4:9	Kömuiga Kembunöŋ Kein kewö qesim waŋgiyök: “Mungi Abel mi denike malja?” Qesim waŋgiiga kewö meleŋnök: “Ni qahö mötzal. Ni munangö jegalöma qahö akzal.”
99	GEN 4:19	Lameknöŋ ambi yahöt etkömeyök: Kun qetŋi Ada, kun qetŋi Zila.
100	GEN 4:20	Adanöŋ gölöm ala Jabal meyök. Yaŋön ambazip opo seri koumŋine ahöba mala bau bulmakau galöm köl eŋgiba maljei, yeŋgö bömönŋini ahök.
103	GEN 4:23	Lameknöŋ nalö kunöŋ anömyahötŋi mi kewö jii mörohot, “Ada aka Zila anömyahötni, iŋiri mönö kezap ala keuni ki mötmahot: Kunŋan nuŋgum kuziriga uzinaŋgö kitipŋaŋgöra mönö azi kun qebi kömuma. Kunŋan nuŋgum miziriga gurusep (gulibambam) löpötnaŋgö kitipŋaŋgöra mönö azi gwabö kun qebi kömuma.
105	GEN 4:25	Azi mutukŋi Adam yaŋön kunbuk anömŋambuk mala amiyohotka nahönŋiri kun memba kewö jiyök: “Keinöŋ Abel qei kömuyöhaŋgöra Anutunöŋ Abelgö salupŋe nahöni kun niŋgiza. “Miaŋgöra qetŋi Set (Niŋgiza) qerök.
107	GEN 5:1	Adamgö isimorö aka amböisikurupŋi yeŋgö qet areŋ papiaŋi ki. Anutunöŋ azi miwikŋaiyöhi, yaŋön mi nanŋi kaisoŋgolomŋaŋgö dop meyök.
109	GEN 5:3	Adamnöŋ mala yambuŋi 130 aiga nahönŋi kun asuhuyök. Mi Adam nanŋi kaisoŋgolomŋi aka tandökŋaŋgö dop maliga qetŋi Set qerök.
110	GEN 5:4	Set asuhuiga nalö miaŋgöreŋök Adamnöŋ toroqeba yambu 800 mala mala maliga nalö sutŋe miaŋgöreŋ nahönböratŋi tosatŋi asuhuba öŋgöget.
111	GEN 5:5	Adamnöŋ mewö mala öŋgöba yambuŋi mindiriba 930 meköba kömuyök.
128	GEN 5:22	Metusela asuhuiga nalö miaŋgöreŋök Enoknöŋ yambu 300:gö dop uruŋi Anutubuk jöhöba anda kaba maliga nalö sutŋe miaŋgöreŋ nahönböratŋi tosatŋi asuhuba öŋgöget.
130	GEN 5:24	Meköba uruŋi Anutubuk jöhöba anda kaba maliga Anutunöŋ öne waŋgiriga atatop (jiatatoŋ) kölök.
131	GEN 5:25	Atatop köliga nahönŋi Metusela yaŋön yambuŋi 187 aiga nahönŋi Lamek asuhuyök.
132	GEN 5:26	Asuhuiga nalö miaŋgöreŋök Metuselanöŋ toroqeba yambu 782 mala mal öŋgöiga nalö sutŋe miaŋgöreŋ nahönböratŋi tosatŋi asuhuba öŋgöget.
135	GEN 5:29	Asuhuiga qetŋi Noa (kölalep) qeta kewö jiyök: “Anutunöŋ gölme saitköiga nini böröninan nup köl kömöta sileqeqe aka sihimbölö möta malinga morö kiaŋön mönö ölöp urukölalep neŋgimakŋa.”
139	GEN 6:1	Ambazip gölme qakŋe malgetka qötöŋinan könahiba qariiga böraturupŋini mi mewöyök asuhuget.
140	GEN 6:2	Asuhugetka nalö miaŋgöreŋ Anutugö nahönurupŋi yeŋön ambazip yeŋgö böraturupŋini eŋgeketka eksihimŋinambuk aketka eŋgek sorigeraŋgö dop mi pakpak eŋgömegetka anömurupŋini aket.
141	GEN 6:3	Mewö aketka nalö miaŋgöreŋ Kembunöŋ keu kewö jiyök: “Gölme ambazipnöŋ silebuk nalö teteköŋi qahö mal öŋgömemö, yeŋön mönö kömume. Areŋini mewö al eŋgizal. Nalö kewöŋeyök könahiba malmalŋini mönö yambu 120 jaŋgö mi qahö oŋgita mal öŋgöme.”
142	GEN 6:4	Anutugö nahönurupŋi yeŋön gölme ambazip yeŋgö böraturupŋini eŋgömegetka morö mem eŋgigetka nalö miaŋgöreŋ aka könaŋgep mewöyök azi weliwelipŋinambuk mönö asuhuba qariba gölmenöŋ malget. Möpŋaŋgö möpŋeyök bemurup qetbuŋaŋinambuk malgeri, yeŋön mönö mia aket.
144	GEN 6:6	Mi eka ambazip miwikŋaim eŋgiiga gölmenöŋ malgeri, miaŋgöra Anutunöŋ möt bölim aŋguiga wösöbiriknöŋ uruŋi kokolak qeiga sihimbölö möta malök.
145	GEN 6:7	Mewö möta mala keu kewö jiyök: “Ambazip miwikŋaim eŋgiali, nöŋön mönö mi gölmenöhök qeteköm eŋgimam. Ambazip, mirigö sömbupŋi, yuai bapŋinan köla ölölöŋgömakzei aka könakembagö neiŋi mi miwikŋaim eŋgialaŋgöra möt bölim aŋguba mi mönö qeköm eŋgimam.”
147	GEN 6:9	Noagö gwölönarökurupŋi mieŋgö kösohotŋini mi kewö: Nahönurupŋi karöbut qetŋini Sem, Ham aka Jafet mi asuhuget. Noanöŋ ambazip sutŋine azi solanŋi köpösihitkö keuŋi qahö mala uruŋi Anutubuk jöhöba anda kaba malök.
149	GEN 6:11	Noanöŋ mewö malökmö, ambazip tosatŋi pakpak yeŋön Anutugö jeŋe goŋgiba bölim tekögetka ambazip ayuhum eŋgieŋgi mi gölme körek dop köla ahöyök.