3	GEN 1:3	Mewö maliga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Asakŋan mönö asuhum tiŋgitma.” Mewö jim kutuiga miri mönö asariyök.
6	GEN 1:6	Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Mönö o sutŋine suepkö jabö köhöikŋi asuhuba o mendeŋniga euke aka emuke ahömahot.”
9	GEN 1:9	Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “O suep bapŋe ahözei, mi mönö qezakögetka kambu mohot aiga gölme örönŋi asuhuma.” Mewö jim kutuiga mönö mewö asuhuyök.
11	GEN 1:11	Ölöwahiga kewö jim kutuyök: “Gölme qakŋe mönö yuai görökŋi (töŋgönŋi) pakpak kewö asuhuba wahötme: Gwözözak yuai kötŋinambuk mi mönö asuhuba wahöta kötŋini kuŋguba söhömakŋe. Ip kösö tandökŋini könaŋi könaŋi mönö gölmenöŋ asuhuba ölŋini kötŋinambuk kuŋguba söhömakŋe.” Mewö jim kutuiga mönö kewö asuhuyök:
14	GEN 1:14	Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Suepkö jabö köhöikŋe mönö asakŋi asakŋi asuhuba wehön aka suŋgem mi mendeŋ etkiba kinda (yara) yambu, kömunjaŋ kie nalö aka wehön nalö, gwani nalö aka silim mohot mohotkö aiwesökŋina ahöme.
15	GEN 1:15	Mieŋön mönö suepkö jabö köhöikŋi miaŋgöreŋ asakŋi asakŋi aka gölme mem asarime.” Mewö jim kutuiga mönö kewö asuhuget:
16	GEN 1:16	Anutunöŋ asakŋi ketaŋi yahöt miwikŋaim etkiyök: Asakŋaŋgö galömŋi wehön jeŋi kiniga miaŋgö eretŋi köiŋ mi suŋgemgö galömŋa kinda ahöm öŋgömahot. Seŋgelau mi mewöŋanök miwikŋaim eŋgiyök.
20	GEN 1:20	Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “O köwet mieŋgö uruŋine mönö yuai isikusukŋinambuk asuhuba dop köla o qeba ölölaŋgöba laŋ anda kaba malme. Mewöŋanök neiŋi neiŋi gölme qakŋe könakemba bölbölgöba kutuba anda kaba malme.”
22	GEN 1:22	Ölöwahiga kötuetköm eŋgiba keu kewö jiyök: “Iŋini mönö köt moröŋinambuk jul sehiba o köwet dop köla malme aiga nei iŋini mönö mewöŋanök gölme qakŋe ahum sehime.”
24	GEN 1:24	Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Gölme qakŋe mönö yuai pakpak malmalŋinambuk tandökŋini könaŋi könaŋi asuhume. Mirigö sömbupŋi, yuai bapŋinan köla ölölöŋgömakzei aka arökŋaŋgö sömbupŋi tandökŋini könaŋi könaŋi, mi mönö asuhume.” Mewö jim kutuiga mönö kewö asuhuget:
26	GEN 1:26	Miaŋgö andöŋe Anutunöŋ kewö jiyök: “Ayop, nini mönö azi nanine tandökö dop meinga kaisoŋgolomnini ewö aka yuai pakpak galöm köl eŋgiba malma. Yuai pakpak mi köwetkö söraŋi, suepkö neiŋi aka mirigö sömbupŋi, gölme körek aka yuai pakpak bapŋini gölmenöŋ köla ölölöŋgömakzei, mönö mieŋgö galömŋina aka malma.”
28	GEN 1:28	Miwikŋaim etkiba i kötuetköba kewö jim kutum etkiyök: “Iŋiri mönö ahum sehiba gwölönarökpuk malohotka gölme dop köla malme. Mewö mala gölme toŋi akŋe. Mewö aka köwetkö söraŋi, könakembagö neiŋi aka sömbup mokoleŋ laigisip gölmenöŋ anda kamakzei, mönö mi pakpak galöm köl eŋgiba malme.”
29	GEN 1:29	Mewö jiba keu kewö jiyök: “Mötket, nöŋön yöha könaŋi könaŋi gölme pakpak dop köla asuhuba wahöta kötŋini kuŋgum söhömakzei aka ip kösö pakpak öl kötŋinambuk kuŋgum söhömakzei, mi numbu neneŋini akŋapköra al eŋgizal.
40	GEN 2:9	Al waŋgiba jiiga gölmenöhök ip tandökŋini könaŋi könaŋi asuhuba wahötket. Ip mi eksihimŋinambuk aiga ölŋini neneŋi mi nahömŋinambuk. Oyaeŋkoyaeŋ nup bibiŋe malmal köhöikŋaŋgö ipŋi aka mötkutukutugö ipŋi mi mohotŋe jim kutuiga asuhuyohot. Mötkutukutugö ipŋaŋgö könaŋi kewö: Ölŋi nemba miaŋön ölöpŋi aka bölöŋi mietkö könaŋiri mi möt kutubahotpuk.
47	GEN 2:16	Al waŋgiba kewö jiba jim kutum waŋgiyök: “Oyaeŋkoyaeŋ nup uruŋe ip pakpak kin anjei, mieŋgö ölŋini mi ölöp amqeba mem nemba malman.
49	GEN 2:18	Mewö jiba Kembu Anutunöŋ jiyök: “Azinöŋ nanŋök maliga ölöp qahö akza. Miaŋgöra nöŋön mönö nanŋi tandökŋaŋgö dop alabaukŋi miwikŋaimam.”
54	GEN 2:23	Waŋgita kaiga azinöŋ i eka kewö jiyök: “Yei! Ki nani tandöha. Yaŋgö sihit busuŋi mi nani sihit busunöhök asuhuza. Anutunöŋ i azigö sile kitipŋeyök mei letota azi tandök ewö maljawaŋgöra qetŋi mönö ambi (azigö alaŋi) qetme.”
55	GEN 2:24	Mewö jiiga Anutunöŋ kewö jim kutum etkiyök: “Mewö aiga azinöŋ mönö iwinamŋi etkömosöta anömŋaŋgöreŋ qekötahöba silemohot aka malmahot.”
57	GEN 3:1	Kembu Anutunöŋ gölmegö sömbup malmalŋinambuk pakpak miwikŋaim eŋgiyöhi, mieŋgö sutŋine mokoleŋnöŋ isimkakalek mötmötnöŋ sömbup pakpak mi eŋgoŋgita öŋgöyök. Mewö öŋgöba ambigöra kewö jiyök: “Oyaeŋkoyaeŋ mire ip pakpak kin anjei, mieŋgö ölŋini kun kude nemahotköra Anutunöŋ ölŋa jim kutum etkiyök me qahö?”
58	GEN 3:2	Mewö jiiga ambinöŋ meleŋda mokoleŋgöra kewö jiyök: “Oyaeŋkoyaeŋ mire ip tosatŋi kin anjei, mieŋgö ölŋini mi ölöp nembitköra jiyök.
59	GEN 3:3	Mimö, miri bibiŋe ip kun kinjawi, miaŋgö ölŋi mi nemba kömumbitpuköra mönö kewö jiyök: ‘Mi mönö kude nemahot. Mia kude misirimahot.’ Mewö jim kutum netkii maljit.”
60	GEN 3:4	Mewö meleŋda jiiga mokoleŋnöŋ ambigöra kewö jiyök: “Mi saumbaŋ! Iŋiri kude kömumahot.
66	GEN 3:10	Mewö qeta jiiga kewö meleŋnök: “Gi oyaeŋkoyaeŋ miri uruŋe tiba kanöŋga köna ötöŋgi möta sileni aukŋe maljalaŋgöra keŋgötni mötzal. Miaŋgöra mömölaköba asamböta maljal.”
67	GEN 3:11	Mewö meleŋniga kewö jiyök: “Gi sile aukŋe maljani, mi mönö daŋön jii mötzan? Nöŋön ip kungö kötŋi nembanbukö soŋgo al gihiali, göŋön miaŋgöreŋök kun nezan me?”
68	GEN 3:12	Mewö jiiga azinöŋ kewö jiyök: “Ambi nömbuk malmapköra niŋginöŋi, yanöŋ mönö ip miaŋgö kötŋi niŋgiiga nezal.”
69	GEN 3:13	Mewö jiiga Kembu Anutunöŋ ambi kewö qesim waŋgiyök: “Göŋön wuanöŋgöra mewö akzane?” Qesim waŋgiiga kewö meleŋnök: “Mokoleŋnöŋ mönö tilipköm niŋgiiga nezal.”
70	GEN 3:14	Mewö meleŋniga Kembu Anutunöŋ mokoleŋgöra kewö jim waŋgiyök: “Mewö akzanaŋgöra aka gi mönö mirigö sömbupŋi pakpak aka arökŋaŋgö sömbupŋi pakpak yeŋgö sutŋiŋe kewö jim qesuahöm gihibiga malman: Göŋön mönö gölmenöŋ malmanaŋgö dop bapkan köla anda kaba sömsöm uruŋe mala nesak yuai nemakŋan.
71	GEN 3:15	Mewö nemba ambibuk sutŋire kerök al etkibiga mi möta malman. Kerök mi göhö gwölönarökurupki aka yaŋgö gwölönarökurupŋi yeŋgö sutŋine toroqeba ahöm öŋgöi kewö asuhuma: Yeŋgöreŋök azi kunöŋ mönö göhö nöröpki tölölahöiga göŋön yaŋgö köna gwakötŋi yöhösulmakŋan.”
72	GEN 3:16	Toroqeba ambi kewö jim waŋgiyök: “Göŋön gölömgabuk aka malnöŋga sihimbölöŋi ketaŋi al gihibiga masö ahum gihiiga möta morö mem eŋgimakŋan. Mi töndup sihimgan mönö apkahöra ahöm gihiiga yaŋön galömgi aka malma.”
73	GEN 3:17	Toroqeba azi kewö jim waŋgiyök: “Nöŋön ip kungö ölŋi nembanbuköra ‘Mia kude neman,’ jiba soŋgo al gihialmö, göŋön mi töndup anömgahö keuŋi wuataŋgöba nezan. Miaŋgöra nöŋön gölme mi göhöra aka saitköbiga ahöma. Mewö ahöiga göŋön gölmenöŋ malmanaŋgö dop mönö sileqeqe aka nup gwötpuk memba sihimbölö möta nenegi miwikŋaiba malman.
78	GEN 3:22	Mewö malohotka Kembu Anutunöŋ kewö jiyök: “Yei! Ambazip mi neŋgöreŋök kungö dop aka ölöpŋi bölöŋi mietkö könaŋiri lök mendeŋ etkibitkö mötzahot. Mewö aiga malmal köhöikŋaŋgö ip kötŋi kude nemahotköra soŋgo alalmö, yetkön nalö kewöŋe toroqeba böröŋiri böraŋda mi mewöyök mem nemba mewö miaŋön qahö kömumba teteköŋi qahö köhöikŋanök mal öŋgöbahotpuk.”
81	GEN 4:1	Azi Adamnöŋ anömŋambuk mala amiyohotka Iwnöŋ (Ewa) gölöm ala Kein (Kain) meyök. Memba Kein qetköra kewö jiyök: “Anutunöŋ bauköm niŋgiiga nahöni mezal.”
86	GEN 4:6	Bosoliiga Kembunöŋ Keingöra kewö jii mörök: “Irimgi mönö wuanöŋgöra seholiiga jemesoholgan bosoliza?
88	GEN 4:8	Kembunöŋ Keingöra mewö jii mörökmö, Keinöŋ töndup munŋi Abelgöra kewö jiyök: “Mönö nanirök nupnöŋ anbit. “Mewö jiiga nupnöŋ anda mala Keinöŋ luhuba munŋi Abel qelanjiba memba qeba qei kömuyök.
89	GEN 4:9	Kömuiga Kembunöŋ Kein kewö qesim waŋgiyök: “Mungi Abel mi denike malja?” Qesim waŋgiiga kewö meleŋnök: “Ni qahö mötzal. Ni munangö jegalöma qahö akzal.”
90	GEN 4:10	Mewö meleŋniga Kembunöŋ jiyök: “Gi wani yuaia akzan? Mötnöŋ, mungahö sepŋan mönö gölmenöhök qeriga mötzal.
95	GEN 4:15	Mewö jiyökmö, Kembunöŋ kewö jii mörök: “Mewö qahö. Kunŋan Kein qei kömuma ewö, miaŋgö likepŋi mönö yaŋgö qakŋe öŋgöiga ambemŋi 7 akŋa. “Mewö jiba kunŋan Kein miwikŋaiba i qei kömumbapuköra sileŋe aiwesök kulem kun alök.
99	GEN 4:19	Lameknöŋ ambi yahöt etkömeyök: Kun qetŋi Ada, kun qetŋi Zila.
103	GEN 4:23	Lameknöŋ nalö kunöŋ anömyahötŋi mi kewö jii mörohot, “Ada aka Zila anömyahötni, iŋiri mönö kezap ala keuni ki mötmahot: Kunŋan nuŋgum kuziriga uzinaŋgö kitipŋaŋgöra mönö azi kun qebi kömuma. Kunŋan nuŋgum miziriga gurusep (gulibambam) löpötnaŋgö kitipŋaŋgöra mönö azi gwabö kun qebi kömuma.
105	GEN 4:25	Azi mutukŋi Adam yaŋön kunbuk anömŋambuk mala amiyohotka nahönŋiri kun memba kewö jiyök: “Keinöŋ Abel qei kömuyöhaŋgöra Anutunöŋ Abelgö salupŋe nahöni kun niŋgiza. “Miaŋgöra qetŋi Set (Niŋgiza) qerök.
135	GEN 5:29	Asuhuiga qetŋi Noa (kölalep) qeta kewö jiyök: “Anutunöŋ gölme saitköiga nini böröninan nup köl kömöta sileqeqe aka sihimbölö möta malinga morö kiaŋön mönö ölöp urukölalep neŋgimakŋa.”
141	GEN 6:3	Mewö aketka nalö miaŋgöreŋ Kembunöŋ keu kewö jiyök: “Gölme ambazipnöŋ silebuk nalö teteköŋi qahö mal öŋgömemö, yeŋön mönö kömume. Areŋini mewö al eŋgizal. Nalö kewöŋeyök könahiba malmalŋini mönö yambu 120 jaŋgö mi qahö oŋgita mal öŋgöme.”
145	GEN 6:7	Mewö möta mala keu kewö jiyök: “Ambazip miwikŋaim eŋgiali, nöŋön mönö mi gölmenöhök qeteköm eŋgimam. Ambazip, mirigö sömbupŋi, yuai bapŋinan köla ölölöŋgömakzei aka könakembagö neiŋi mi miwikŋaim eŋgialaŋgöra möt bölim aŋguba mi mönö qeköm eŋgimam.”
147	GEN 6:9	Noagö gwölönarökurupŋi mieŋgö kösohotŋini mi kewö: Nahönurupŋi karöbut qetŋini Sem, Ham aka Jafet mi asuhuget. Noanöŋ ambazip sutŋine azi solanŋi köpösihitkö keuŋi qahö mala uruŋi Anutubuk jöhöba anda kaba malök.
151	GEN 6:13	Mewö eka Anutunöŋ Noagöra keu kewö jii mörök: “Ambazip yeŋgöra aka ayuhum eŋgieŋgi mi gölme körek dop köla ahöza. Miaŋgöra nöŋön ambazip pakpak mem kömum teköm eŋgimamgöra mönö keuni jöhöyal. Mötnöŋ, nöŋön mönö onöŋ gölme meleŋbi geiga yuai pakpak isikusukŋinambuk mi kömum teköme.
153	GEN 6:15	Waŋge mi kewö meman: köröpŋamŋi 133 mita (450 fit), andipŋi 22 mita (75 fit) aka köŋgepŋi 13 mita (45 fit) mewö meman.
156	GEN 6:18	Mewö asuhumapmö, nöŋön göbuk jöhöjöhö areŋ kewö akzal: Gi mönö waŋgenöŋ öŋgöman. Gi, anömgi aka nahöniranurupki eŋön mönö mohotŋe waŋgenöŋ öŋgöme.
161	GEN 7:1	Noanöŋ waŋge mem teköiga Kembunöŋ keu kewö jii mörök: “Gi ambazip kambu kieŋgö sutŋine solanŋi aka maljan. Nöŋön göhö könaŋamgi mewö miwikŋaizal. Miaŋgöra gi aka saiwaurupki pakpak iŋini mönö waŋgenöŋ öŋgöme.
195	GEN 8:11	Anda mare miaŋgöreŋ liliŋgöba oil ipkö sinŋi gwölögwölö kun mi meteköba numbuŋan yöhösaŋda Noagöreŋ kayök. Mewö kaiga Noanöŋ mi eka kewö möt asariyök: Onöŋ mönö öröba eriga gölmenöŋ asuhum teköza.
197	GEN 8:13	Noagö malmal yambuŋi 601 miaŋgö köiŋ mutukŋaŋgö silimŋi mutukŋi miaŋgöreŋ onöŋ gölme qakŋe jöpköba öröniba ahöyök. Mewö aiga Noanöŋ waŋgegö boŋi mei aniga kewö uba ehök: Gölme qakŋan mönö öröniba ahöyök.
199	GEN 8:15	Anutunöŋ Noagöra keu kewö jiba jii mörök:
205	GEN 8:21	Ohoiga Kembunöŋ wörön umköhöwakŋi nahömŋambuk mi möri dop köliga uruŋan keu kewö jiyök: “Ambazip yeŋgö uruŋinaŋgö mötmöt areŋinan mönö moröŋineyök könahiba bölöŋi akzemö, töndup gölme mi nalö kunöŋ ambazipköra aka kunbuk kude qesuahömam. Yuai pakpak malmalŋinambuk maljei, nöŋön mi lök qahöwak teköm eŋgialmö, miaŋgö dop nalö kunöŋ kunbuk qahö jim teköba ak eŋgimam.
207	GEN 9:1	Mewö jiba Anutunöŋ Noa aka nahönurupŋi kewö jiba kötuetköm eŋgiyök: “Iŋini mönö ahum sehiba gwölönarökpuk mala gölme dop köla malme.
214	GEN 9:8	Anutunöŋ toroqeba Noa aka nahönurupŋi yambuk malgeri, yeŋgöra keu kewö jiyök:
216	GEN 9:10	Mewöŋanök yuai malmalŋinambuk pakpak, mi mirigö me arökŋaŋgö nei sömbupŋi pakpak göbuk mala waŋgenöhök etkeri, mönö gölmegö öröyuai malmalŋinambuk pakpak yembuk jöhöjöhö areŋ kewö akzal:
217	GEN 9:11	Nöŋön jöhöjöhö areŋni mi embuk kewö al köhöizal: Nöŋön o göulunöŋ öröyuai isikusukŋinambuk pakpak mi kunbuk kude eŋgubi qahöwakŋe. O göulu mi gölme ayuhumapköra kunbuk qahö albi kama.”
218	GEN 9:12	Anutunöŋ toroqeba keu kewö jiyök: “Nöŋön mönö jöhöjöhö areŋ ki mi nani aka iŋini aka öröyuai malmalŋinambuk pakpak embuk maljei, neŋgö sutnine albiga teteköŋi qahö köhöiba ahöm öŋgöma. Jöhöjöhö areŋ miaŋgö aiwesökŋi mi kewö:
223	GEN 9:17	Anutunöŋ Noagöra mewö jiba toroqeba kewö jiyök: “Nöŋön jöhöjöhö areŋ ki mi nani aka gölmegö öröyuai malmalŋinambuk pakpak neŋgö sutnine al köhöizal. Jöhöjöhö areŋ miaŋgö aiwesökŋi mi mewö.”
231	GEN 9:25	Mi möta uruŋi öngöiga Hamgöra kewö jiyök: “Keinan mi jim suehöm waŋgizal. Yaŋön mönö darumunyahötŋi yetkö welenqeqeurupŋiri yeŋgö welenqeqeŋini omaŋi aka malma.”
232	GEN 9:26	Toroqeba kewö jiyök: “Anutu, Semgö Kembuŋi, ia mönö möpöseizal. Keinanöŋ mönö Semgö welenqeqeŋi omaŋi aka malma.
236	GEN 10:1	Noagö nahönurupŋi Sem, Ham aka Jafet yeŋgö gwölönarökurupŋini göulu teköiga asuhugeri, yeŋgö qet areŋini kewö:
244	GEN 10:9	Yaŋön Kembugö jemesoholŋe böröjaŋ azi köhöikŋi malöhaŋgöra aka keu saiŋi kewö jimakze: “Kunöŋ Nimrod ewö Kembugö jemesoholŋe böröjaŋ azi köhöikŋi akza.”
245	GEN 10:10	Nimrodkö bemtohoŋi mi gölme kewöŋe miaŋgöreŋ könahiget: Babel, Erek, Akad aka Kalne. Taon 4 mi Babilonia (Sinar) gölmenöŋ ahöze.
250	GEN 10:15	Keinangö nahönŋi mutukŋi mi Saidon. Yaŋgö andöŋe Keinanöŋ könagesö kewöŋi yeŋgö bömönŋini ahök: Hit könagesö,
261	GEN 10:26	Joktangö nahönurupŋi kewö asuhuget: Almodad, Selef, Hazarmawet, Jera,
271	GEN 11:4	Nup mewö memba kunbuk kewö jiget: “Mönö kaget. Nini mönö naninaŋgöra siti kun memba miaŋgöreŋ miri köröpŋi kötökŋi (taua) meinga boŋan suep oseima. Mewö oseiiga qahö deŋqeŋda gölme pakpak dop köla laŋ anda malbinbuköra mönö nanini qetbuŋaninambuk akin.”
273	GEN 11:6	Eta mi eka kewö jiyök: “Yeŋön simbisembel qahöpmö, urumohot könagesö aka keuŋini mohot jiba kinda yuai ki könahiba meze ewö, könaŋgep i me wai membingö areŋini albeak, mi mönö miaŋgöra qahö osiba qaköme.
300	GEN 12:1	Kembunöŋ Abramgöra kewö jiyök: “Gi gölmegi, könagesögi aka iwigahö miri yuaiŋi mosöta gölme kondel gihimami, mönö miaŋgöreŋ anman.
306	GEN 12:7	Mewö malgetka Kembunöŋ Abramgöreŋ asuhuba kewö jiyök: “Gölme ki mi mönö göhö gwölönarökurupki yeŋgö buŋaya qem eŋgimam. “Mewö jiiga Abramnöŋ Kembu yaŋgöreŋ asuhuyöhi, yaŋgöra jöwöwöl ohohogö altaŋi kun miaŋgöreŋ meyök.
310	GEN 12:11	Könanöŋ anda Ijipt dopdowigetka Abramnöŋ miaŋgöreŋ anömŋi Saraigöra keu kewö jiyök: “Mötnöŋ, göŋön ambi eksihimgabuk akzani, mi mötzal.
311	GEN 12:12	Mewögöra Ijipt azi yeŋön gi geka kewö jime: ‘Ki yaŋgö anömŋa.’ Mewö jiba ni nuŋguget kömumam-mö, gi gehorigetka malman.
312	GEN 12:13	Miaŋgöra göŋön mönö kewö jiman: ‘Ni yaŋgö nenŋa.’ Mewö jinöŋga göhöra aka ölöpŋanök ak niŋgiba nöŋgö malmalni gou kölgetka malmam.”
315	GEN 12:16	Öŋgögetka Farao kiŋnöŋ Saraigöra aka Abram ölöpŋanök ak waŋgiyök. Mewö ak waŋgiiga yuai kewöŋi mi Abramgö buŋaya ahök: lama, bulmakau, doŋki aziŋi aka ambiŋi, welenqeqe azi aka ambi aka kamel jesöŋgöŋi mi Abram waŋgiiga buŋa qem aŋguyök.
317	GEN 12:18	Mi öŋgöiga Farao kiŋnöŋ Abram köl öröi kaiga kewö qesim waŋgiyök: “Göŋön mönö wani kimbia ak niŋginöŋ? Wuanöŋgöra ‘Mi anömna,’ mewö qahö jinöŋga möral?
327	GEN 13:8	Mewö mala Abramnöŋ Lotköra kewö jii mörök: “Niri mönö iwi moröya maljit. Miaŋgöra ni aka gi sutnire me sömbup galömurupniri yeŋgö sutŋine aŋgururuk kude ahöma.
333	GEN 13:14	Lotnöŋ Abram umbula aniga nalö miaŋgöreŋ Kembunöŋ Abramgöra keu kewö jiyök: “Mönö jegi ötök ala mesoholge uba wahöta eleŋda andöge uba mewöyök wehön kotkotŋe aka wehön gegeŋe göröken unöŋ.
339	GEN 14:2	Yeŋön kiŋ kewö miembuk könahiba bim auget: Sodom taongö kiŋi qetŋi Bera, Gomora taongö kiŋi qetŋi Birsa, Adma taongö kiŋi qetŋi Sinab, Seboim taongö kiŋi qetŋi Semeber aka Bela (qetŋi alaŋi Zoar) taon miaŋgö kiŋi.
342	GEN 14:5	Mewö aketka yambu 14 miaŋgöreŋ Kedorlaomer aka kiŋ tosatŋi yambuk jöhöjöhö aka malgeri, mieŋön kaba könagesö kewöŋi yembuk bim qeba luhut alget: Refa könagesö mi Asterot Karnaim mire eŋguba luhut alget. Zuzi könagesö mi Ham mire aka Eme könagesö mi Kiriataim miri miaŋgöreŋ eŋguba luhut alget.
345	GEN 14:8	Mewö asuhuiga Sodomgö kiŋi, Gomoragö kiŋi, Admagö kiŋi, Zeboimgö kiŋi aka Bela (qetŋi alaŋi Zoar) miaŋgö kiŋi yeŋön wahöta asasaitiba Sidim öruenöŋ aŋgota kiŋ kewö miembuk bim qebingö jaböŋi ala aröŋda kinget:
356	GEN 14:19	Mewö aka Abram kötuetköm waŋgiba keu kewö jiyök: “Anutu öŋgöŋgöŋan suep gölme miwikŋaim etkiyöhi, yaŋön mönö Abram gi kötuetköm gihii malman.
358	GEN 14:21	Mi waŋgiiga Sodomgö kiŋan Abramgöra kewö jiyök: “Ambazipurupni mia niŋgimanmö, sukinap mia mönö nangi buŋaya akŋa.”
359	GEN 14:22	Mewö jiyökmö, Abramnöŋ Sodomgö kiŋaŋgöra kewö jiyök: “Keuni köhöimapköra nöŋön böröni Kembu Anutu öŋgöŋgöŋi Suep gölme miwikŋaim etkiyöhi, yaŋgöreŋ göröken memba wahöta jöjöpaŋ keu kewö jizal:
360	GEN 14:23	Nöŋön göhöreŋ yuai kun mi qahö kötökŋi memam. Möt kösögahö kitipŋi me köna esugahö kösöŋi mi mewöŋanök qahö memam. Mewö akiga göŋön könaŋgep kewö jibanbuk: ‘Nöŋön Abram yuai waŋgibiga yaŋön azi pomŋi qetbuŋaŋambuk aka malja.’ Göŋön mönö mewö jimamgö osiba malman.
374	GEN 15:13	Turum waŋgiiga Kembunöŋ kewö jii mörök, “Keu ki mönö ölŋa mötman: Göhö gwölönarökurupkan mönö nanŋini gölmeŋini mosöta kantri kunöŋ anda kiana mala mal öŋgöme. Mewö mala yeŋgö welenqeqeurupŋini omaŋi aketka i yambu 400:gö dop tulumgöm eŋgiba malme.
378	GEN 15:17	Kembunöŋ mewö jiiga wehön jeŋan teköba geiga pandaman meiga yuai kewö asuhuiga ehök: Kimbut kungö uruŋe könöp bölamŋan kököbilikbilikŋambuk jeba asariiga köwak köndumŋambuk pukpuköyök. Yuai miaŋön asuhuba sömbup qamöt qesiŋqesiŋi mieŋgö sutŋine kinda anda kayök.
380	GEN 15:19	Nalö kewöŋe mi könagesö kewö yeŋgö gölmeŋina ahöza: Kin könagesö, Kenas könagesö, Kadmon könagesö,
384	GEN 16:2	Yaŋön malöhaŋgöra Sarainöŋ Abramgöra kewö jiyök: “Kembunöŋ soŋgo jöhöm niŋgiiga morö qahö mealaŋgöra gi mönö welen ambini menöŋga gölöm ala morö kun meiga nöŋgö buŋaya asuhubawak. “Mewö jiiga Abramnöŋ Saraigöreŋ keugöra urumohot ahök.
387	GEN 16:5	Mewö ak waŋgiiga Sarainöŋ Abramgöra kewö jiyök: “Urunan böliiga sihimbölö mörakzali, miaŋgö keuŋan mönö göhö qake öŋgöba ahöma. Nöŋön welen ambini göhö böröge albiga gölöm ala mi möta miaŋgöreŋök könahiba jijiwilit ak niŋgiba malja. Miaŋgöra Kembunöŋ mönö ni aka gi netkö sutnire keu kewöta jim teköma.”
388	GEN 16:6	Mewö jiiga Abramnöŋ kewö jiyök: “Welen ambigi miaŋön nange böröge maljawaŋgöra wania mötnöŋga dop köljawi, mönö miaŋgö dop i ak waŋgiman. “Mewö jiiga Sarainöŋ Hagar laŋ örömureim ak waŋgiiga mosöta tököba ölöŋ köla anök.
390	GEN 16:8	Miaŋgöreŋ miwikŋaim waŋgiba kewö jiyök: “Hagar, Saraigö welen ambiŋi, gi mönö denikeyök kazana denike anman?” Mewö jiiga kewö meleŋnök: “Ni galöm ambini Saraigöreŋök asamböta ölöŋ köla kazal.”
391	GEN 16:9	Mewö jiiga Kembugöreŋ garatanöŋ Hagar kewö jim kutum waŋgiyök: “Gi mönö kunbuk Saraigöreŋ anda welenŋi qeba yaŋgö keu bapŋe malman.”
392	GEN 16:10	Keu mi toroqeba kewö jii mörök: “Hagar, nöŋön mönö göhö gwölönarökurupki ahum sehim eŋgibiga qötöŋini oyoŋoyoŋgö dop qahö aiga malme.”
393	GEN 16:11	Kembugöreŋ garatanöŋ kunbuk toroqeba Hagargöra kewö jiyök: “Gi moröbuk akzana nahöngi meman. Dölki tapötkokorok möta sahötnöŋga mi mönö Kembugö kezapŋe geiga mötza. Miaŋgöra morögö qetŋi Ismael qetman. (Ismael Anutunöŋ kezapŋan mötza.)
395	GEN 16:13	Mewö jiiga Hagarnöŋ kewö jiyök: “Nöŋön mönö dölki kunöŋ ni nehakzawi, i ekzal. “Miaŋgöra Kembu yaŋgöra keu jiyöhi, yaŋgö qetŋi kewö qet waŋgiyök: “Gi Kembu ni nehakzanaŋön akzan. “Qetŋi mewö qerök.
399	GEN 17:1	Abramnöŋ yambuŋi 99 aiga Kembunöŋ asuhum waŋgiba keu kewö jiyök: “Nöŋön Anutu kukösum pakpakö Toŋi akzal. Miaŋgöra gi mönö nöŋgö keuni tem köla pöndaŋ ahakmeme diŋdiŋi wuataŋgöba malman.
401	GEN 17:3	Mewö jiiga Abramnöŋ simin köla bamgöiga Anutunöŋ yaŋgöra keu kewö jiyök:
402	GEN 17:4	“Mötman, nöŋön jöhöjöhö areŋni göbuk kewö akzal: Göŋön könagesö gwötpuk yeŋgö iwi bömönŋina akŋan. Keu mewö jim jöhöbi ahöma.
407	GEN 17:9	Anutunöŋ Abrahamgöra mewö jiba toroqeba keu kewö jiyök: “Mewö malmam-mö, göŋön mönö nöŋgö jöhöjöhö areŋnaŋgö keuŋi mi tem köla wuataŋgöba malman. Göhö gwölönarökurupki göhö andöge toroqeba asuhum öŋgömei, yeŋön mönö mewöŋanök mi tem köla wuataŋgöba mala mal öŋgöme.
408	GEN 17:10	Gi aka göhö gwölönarökurupki embuk jöhöjöhö areŋni aka mi wuataŋgömegöra jizali, miaŋgö aiwesökŋi mi kewö: Eŋgö sutŋine azi pakpak yeŋgö sileŋine mönö nöŋgö aiwesökni yandime.
413	GEN 17:15	Anutunöŋ toroqeba Abrahamgöra kewö jiyök: “Gi anömgahö qetŋi Sarai mi kude toroqeba qeta malmanmö, yaŋgö qetŋi mönö Sara (jembon ambi) qeta malman.