23217 | MAT 1:4 | Aram pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Aminadab. Ajta Aminadab pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Naasón. Tɨꞌɨj jí Naasón típeꞌeri jáꞌaraa tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Salmón. |
23218 | MAT 1:5 | Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Salmón, aꞌɨ́ɨ pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Booz. Ayee pu ántehuaacaꞌa ɨ́ náànajraꞌan ɨ́ Booz tɨjɨ́n Rahab. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Booz, aꞌɨ́ɨ pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Obed. Ajta ayén ántehuaacaꞌa ɨ́ náànajraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Obed tɨjɨ́n Rut. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Obed, aꞌɨ́ɨ pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Isaí. |
23219 | MAT 1:6 | Isaí pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David, ɨ́ tɨ ajta teꞌenteájrupi ɨ́ rey jɨmeꞌe. Aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan, jamuan aꞌɨ́jna tɨ ajta ɨ́raꞌaraꞌan púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Urías, aꞌɨ́ɨ mú típeꞌeri muáꞌaraa aꞌɨ́jna tɨ ayén ántehuaa jáꞌaraa tɨjɨ́n Salomón. |
23220 | MAT 1:7 | Salomón pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Roboam. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Roboam, aꞌɨ́ɨ pu péꞌericɨraꞌan púꞌeeneꞌe ɨ́ Abías. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Abías, aꞌɨ́ɨ pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Asa. |
23224 | MAT 1:11 | Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Josías, aꞌɨ́mej pu títɨꞌɨríjmuaꞌa jáꞌaraa ɨ́ Jeconías, majta aꞌɨ́mej ɨ́ mej ihuáamuaꞌameꞌen púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Jeconías. Tɨ́ꞌɨj Josías títɨꞌɨríjmuaꞌa jáꞌaraa, seica mú mú aꞌuvéꞌejuꞌun. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́mej aꞌuvíꞌitɨ́ ɨ́ mej Israél aꞌuchéjmeꞌecaa. Aꞌuu mú jáꞌahuaꞌa huajaꞌuvíꞌitɨ seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Babilonia. |
23225 | MAT 1:12 | Matɨ́ꞌɨj miyen huajaꞌuvíꞌitɨ, aj puꞌi Jeconías seɨ́j típeꞌeri jáꞌaraa tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Salatiel. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Salatiel, aꞌɨ́ɨ pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Zorobabel. |
23226 | MAT 1:13 | Zorobabel pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Abiud. Tɨ́ꞌɨjtáꞌi aꞌɨ́ɨn Abiud rapeꞌeri jáꞌaraa aꞌɨ́jna ɨ́ Eliaquim. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Eliaquim, aꞌɨ́ɨ pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Azor. |
23227 | MAT 1:14 | Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Azor, aꞌɨ́ɨ pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Sadoc. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Sadoc, aꞌɨ́ɨ pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Aquim. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Aquim, aꞌɨ́ɨ pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Eliud. |
23228 | MAT 1:15 | Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Eliud, aꞌɨ́ɨ pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Eleazar. Tɨ́ꞌɨjtaꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Eleazar típeꞌeri jáꞌaraa aꞌɨ́jna ɨ́ Matán. Ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ Matán, aꞌɨ́ɨ pu rapeꞌericaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo. |
23230 | MAT 1:17 | Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen aráꞌasecaꞌa aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan muáacua ɨ́ mej jetzen airáane aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tuꞌuvéꞌeteajtɨ aꞌɨ́jna ɨ́ David. Majta miyen cheꞌatá menaꞌa aráꞌaxcaa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huáꞌa jetze airáane aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan. Aꞌɨ́mej mú aꞌuvíꞌitɨ́ aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa Babilonia. Ayee mú cheꞌatá menaꞌa aráꞌaxcaa tamuáamuataꞌa japuan muáacua tɨ́ꞌɨj huanúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu. |
23236 | MAT 1:23 | Ayen tɨjɨ́n: Paꞌarɨꞌɨ pu nuꞌu huataseíjreꞌesin ɨ́ jucaatzeꞌen aꞌɨ́jna jetze ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ caí xɨ jaꞌatɨ́ ratéviꞌitɨn. Tiyaúj pu nuꞌu aꞌame teáatacan. Aj mú mi miyen raatámuaꞌatzi tɨjɨ́n Emanuel. Aꞌíjna niuucarijraꞌa tɨjɨ́n Emanuel, ayée pu huataújmuaꞌa tɨjɨ́n: Dios pu ta jamuan yé huaca. |
23239 | MAT 2:1 | Aꞌuu pu jaꞌunúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Belén. Aꞌuu pu ajtémeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Judea. Aꞌájna aꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌunúꞌihuacaꞌa ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu tiꞌitéveecaꞌa ɨ́ rey jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes. Matɨ́ꞌɨj mi seica Jerusalén eꞌiréꞌene ɨ́ mej jeíhua támuaꞌarejcaꞌa. U jetze pújmeꞌen mú eꞌeráacɨ aꞌutɨ́ ꞌeíjninei ɨ́ xɨcaj. |
23240 | MAT 2:2 | Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi ɨ́ Heródes miyen tɨjɨ́n: ―¿Aꞌuné aꞌij ꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ huáꞌa rey ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́jna tɨ auchén huanúꞌihuacaꞌa? Aꞌájna jáꞌahuaꞌa aꞌutɨ́ ꞌeíjninei ɨ́ xɨcaj, aꞌujna aꞌu tej éꞌeche, xuꞌuraꞌave tu huaseíj tɨ aꞌutátzaareajraa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huanúꞌihuacaꞌa. Aꞌɨ́j tu jɨ́n teꞌuun mú aꞌuvéꞌejuꞌun tej ti rɨ́ꞌɨ tíraatéanajche. |
23241 | MAT 2:3 | Tɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ rey, aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes, jéꞌecan pu tiꞌijmuaꞌastɨ́ jáꞌaraa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe. Majta, ɨ́ teɨte ɨ́ mej Jerusalén aꞌuchéjmeꞌecaa, naímiꞌi mú tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa. |
23243 | MAT 2:5 | Aj mú mi miyen tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n: ―Aꞌujna Belén, ɨ́ chajtaꞌa tɨ aꞌuun ajtémeꞌecan aꞌujna jáꞌahuaꞌa u Judea, aꞌiné ayée pu ajmíꞌi raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. |
23244 | MAT 2:6 | Ayen tɨjɨ́n: Múꞌeen mɨ sej Belén aꞌuchéjme, aꞌujna chuéjraꞌa japua tɨ aꞌuun auucáꞌa u Judá, íjii, múꞌeen xu xaa seꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ sej jaítzeꞌe cɨ́lieen jɨ́n tíꞌaijta. Mɨ́ ajta, méjcaꞌi huáyee, seɨ́j pu aꞌamua jetze nuꞌihuan tɨ veꞌecán jɨ́n tiuꞌutaꞌaíjta. Aꞌɨ́ɨ pu antiújmuaꞌaréere aꞌame huáꞌa jɨmeꞌe ɨ́ neteɨ́testemuaꞌa, aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. |
23246 | MAT 2:8 | Ajta áꞌiyen huaꞌutaꞌaíj mej áꞌucɨɨne aꞌujna u Belén. Ayen tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: ―Sericu, setáꞌaj yáꞌuhuauni temuaꞌa naa seꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Setɨ́ꞌɨj raateún, aj xu si mú aꞌuvéꞌejuꞌun setáꞌaj naatáꞌixaateꞌen, neatáꞌaj neajta inee áꞌumeꞌen, neatáꞌaj rɨ́ꞌɨ tiraateájtuaani. |
23254 | MAT 2:16 | Tɨ́ꞌɨj Heródes ráamuaꞌareeriꞌi mej raatémuaꞌitɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jeíhua támuaꞌarejcaꞌa, jéꞌecan pu huataniúꞌucacaꞌa. Tɨ́ꞌɨj jí raꞌutámuaꞌareeriꞌi aꞌij mej tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme, aj pu i Heródes tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa mej nuꞌu huáꞌucuiꞌini naíjmiꞌica ɨ́ tɨꞌɨríi mej teteca ɨ́ mej miyen raachaꞌɨ́jmee huaꞌapua nineꞌiraꞌa múucɨ pújmeꞌen. Naíjmiꞌica mú huajáꞌucuii aꞌúu mej Belén éꞌechejcaꞌa, majta ɨ́ seica ɨ́ mej aꞌɨmuá antachéejmeꞌecaa. |
23256 | MAT 2:18 | Ayen tɨjɨ́n: Ayee pu tiúꞌunamuajriꞌi aꞌujna jáꞌahuaꞌa u Ramá, mej ruyeinecaꞌa, majta jeíhua ruxɨeemɨjteꞌecaꞌa. Aꞌɨ́jna ɨ́ Raquel, aꞌɨ́ɨ pu seɨ́j aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej ruyeinecaꞌa. Ruyaujmuaꞌa pu jɨ́meꞌen ruyeinecaꞌa. Capu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej rɨ́ꞌɨ tiraatéjeeve aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej caí chéꞌe mé jéꞌe jáꞌahuaꞌa ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen. Ayee puꞌu. |
23258 | MAT 2:20 | ―Ájchesi. Ánviꞌitɨchi hui aꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, pajta ɨ́ náànajraꞌan. Setáꞌaj jáꞌucɨɨne seꞌújna chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Israél. Puꞌuri huamɨ́ꞌɨ ɨ́ tɨ rajéꞌicatamɨꞌɨcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. ―Ayee pu tiraatáꞌixaa. |
23259 | MAT 2:21 | Tɨꞌɨj jí ájchee aꞌɨ́jna ɨ́ José. Aj puꞌi yaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, ajta náànajraꞌan. Aꞌuu mú aꞌaráꞌa meꞌújna Israél. |
23260 | MAT 2:22 | Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn José, ayée pu ráamuaꞌareeriꞌi tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn Arquelao tíꞌaijtacaꞌa ruyáꞌupuacɨꞌɨ jetze meꞌecan, aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes teecan. Ajta pu Dios raatáꞌixaa tɨ́ꞌɨj tíꞌimaaracaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa tɨ aꞌuun eꞌaráꞌasti, aꞌujna Judea. Tɨꞌɨj jí aꞌuun aꞌaráꞌa tɨ jetzen ajtémeꞌecan aꞌujna Galileeye. |
23266 | MAT 3:5 | Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej aꞌɨmuá aꞌuchéjmeꞌecaa, naíjmiꞌi mú eꞌiréꞌenineicaꞌa aꞌu tɨ aꞌutéveecaꞌa ɨ́ Juan. Aꞌuu mú eꞌerácɨꞌɨcaꞌa tɨ́j naꞌa aꞌu tɨ huatacáꞌa aꞌujna chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Judea, majta seica ɨ́ mej meꞌuun éꞌeche aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Jerusalén, majta ɨ́ seica ɨ́ mej meꞌuun éꞌemeꞌecan aꞌu tɨ aꞌatamɨ́ꞌɨye ɨ́ játeꞌana tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Jordán. Aꞌuu mú aꞌuréꞌenineicaꞌa mej mi ráanamua. |
23271 | MAT 3:10 | Puꞌuri tejaꞌuréꞌenejsin vejliꞌi aꞌájna xɨcájraꞌa jetze jaꞌanáj tɨ puaꞌa amuaꞌajteáꞌaxɨꞌɨsin ɨ́ Dios caꞌanín jɨmeꞌe. Ayee pu áꞌamuaruuren cumu tɨ́j jaꞌatɨ́ cɨyej téꞌijveichixɨꞌɨn tepuaij jɨmeꞌe. Nain ɨ́ cɨyej tɨ caí tíꞌitaaca, aꞌɨ́ɨ pu téꞌijveichixɨꞌɨsin. Tɨꞌɨj jí raꞌanteátaira. Ayee pu cheꞌatá naꞌa tejamuaꞌajteáꞌaxɨꞌɨsin múꞌejmi. |
23272 | MAT 3:11 | Aru inee, nee nu amuáamuaɨꞌɨhuacaꞌa jaj jɨmeꞌe mej mi ráamuaꞌaree ɨ́ teɨte sej seri seɨcɨé tiuꞌumuáꞌaj ɨ́ ru tzajtaꞌa. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ hui nehuáritaꞌa yé eꞌevéꞌeme, aꞌɨ́ɨ pu jaítzeꞌe raayɨ́ꞌɨtɨ necaí inee. Aꞌiné nee nu cɨ́lieeneꞌen jɨ́n tiꞌitéjvee ɨ́ jemin, capu ayén tínaavíjteꞌe ineetzi nej rajtaɨ́ꞌɨpɨꞌɨn ɨ́ caꞌacairaꞌan. Mɨ́ ajtáꞌi aꞌɨ́ɨn, seɨ́j pu huataꞌíti tɨ huateáturan múꞌejmi jemi. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu utéꞌaꞌasin mɨ aꞌamua tzajtaꞌa. Ajta aꞌɨ́jna tɨ hui nehuáritaꞌa yé eꞌevéꞌeme, aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ áꞌamuaruuren. |
23274 | MAT 3:13 | Aj pu i Jesús huataseíjre. Aꞌuu pu aꞌarájraa aꞌujna chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Galileeye tɨ́ꞌij Juan ráamuaɨꞌɨhua játeꞌana jetze tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Jordán. |
23283 | MAT 4:5 | Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu ajtahuaꞌa yaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌánna Jerusalén. Teyuu pu japuan raꞌantítuaa aꞌu tɨ eꞌevéꞌepaꞌatzaraꞌa. |
23290 | MAT 4:12 | Tɨ́ꞌɨj Jesús ráamuaꞌareeriꞌi tɨ aiteánamiꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, aj puꞌi áꞌuraa aꞌujna chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Galilea. |
23291 | MAT 4:13 | Aꞌuu pu eꞌerájraa aꞌujna Nazarét. Tɨꞌɨj jí aꞌuun aꞌucáane aꞌujna Capernaúm, chajtaꞌa tɨ aꞌutacáꞌa aꞌujna tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj tɨ aꞌutacáꞌa aꞌájna vejliꞌi seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Zabulón, ajtahuaꞌa seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Neftalí. |
23293 | MAT 4:15 | Ayen tɨjɨ́n: Ayee pu téꞌeme aꞌujna chuéjraꞌa japua aꞌu mej éꞌeche ɨ́ teɨte ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌujna tɨ huatacáꞌa u Zabulón, ajta ɨ́ seɨ́j chuéjraꞌa japua u Neftalí, ajta seɨ́j ɨ́ juye tɨ aꞌuun eꞌetéeneana aꞌu tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj tɨ veꞌée, ajta utavén pújmeꞌen ɨ́ Jordán, ajta u Galileeye aꞌu mej aꞌuchéjme ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan. |
23296 | MAT 4:18 | Ajta ɨ́ Jesús, áa pu ꞌejtémeꞌecaꞌa aꞌájna vejliꞌi tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Galilea. Tɨ́ꞌɨj i aꞌɨ́mej huaseíj ɨ́ mej huaꞌapua ɨ́ mej ruꞌihuaamuaꞌa púꞌeen. Aꞌɨ́ɨme mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Simón, ajta juutzeájraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Andrés. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Simón, ayée mú majta ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Pedro. Aꞌɨ́ɨ mú xɨéjmuaꞌari jɨ́n huaꞌité viviꞌiracaꞌa. Ayee muꞌu tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa aꞌɨ́ɨme. |
23301 | MAT 4:23 | Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús aꞌutéjche tɨ áꞌucheꞌecaneꞌen nainjapua tɨ́j naꞌa aꞌúu tɨ huatacáꞌa u Galileeye, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa ɨ́ teɨte tɨ́j naꞌa tɨ seijreꞌe huaꞌateyuu tzajtaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu jɨ́n tihuáꞌaꞌixaꞌatehuaꞌa ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios tɨ tíꞌaijta nainjapua ɨ́ chaanaca. Ajta Jesús tihuáꞌuhuaa naíjmiꞌica ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi. Capu tíꞌiseicaj naꞌa ɨ́ cuíꞌiniꞌiraꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu nain jɨ́n tiúꞌuhuaatacaꞌa. |
23303 | MAT 4:25 | Jéihua mú ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ teɨte, ɨ́ mej meꞌuun eꞌeráacɨ aꞌujna chuéjraꞌa japua u Galileeye. Majta seica, aꞌúu mú eꞌeráacɨ tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n tamuáamuataꞌa tɨ chájtaꞌajme, majta seica meꞌújna jáꞌahuaꞌa u Jerusalén, majta seica tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Judea. Seica mú majta aitacɨ́j ɨ́ mej utavén pújmeꞌen eꞌechéjmeꞌe u Jordán. Jéihua mú jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. |
23321 | MAT 5:18 | Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, tɨ́ꞌɨj auj seijreꞌe tɨ yen seijreꞌe íiyen chaanaca japua, ajta ɨ́ tɨ éꞌeseijreꞌe júteꞌe u ta japua, capu hui tiꞌitɨ́j aꞌuvaɨ́jtzi aꞌɨ́jna jetze ɨ́ mej raꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze, capu tiꞌitɨ́j, tɨ puaꞌa leetra naꞌa, naꞌari ɨ́ tɨ raꞌavéꞌeraráatzajme. |
23332 | MAT 5:29 | ’Neajta nu niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨjɨ́n: Tɨ́ puaꞌa piyen éeneꞌen pej jetzen rapuaꞌajteꞌe mɨ áꞌajɨꞌɨ tɨ arɨꞌɨríintaꞌa pújmeꞌen seijreꞌe peꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ pej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi, aitátɨchi muáꞌajɨꞌɨ tɨ arɨꞌɨríintaꞌa pújmeꞌen seijreꞌe. Aa pej yaúurɨeni. Ayee pej huárɨni, aꞌiné jaítzeꞌe pu timuaatévaꞌɨri pej tiꞌitɨ́j áꞌurɨeni tɨ cɨ́lieen caí pej nain eꞌehuáꞌarɨeni matɨ́ꞌɨj án muajáꞌurɨeeni ɨ́ taij tzajtaꞌa. |
23333 | MAT 5:30 | Ajta tɨ puaꞌa piyen éeneꞌen pej jetzen rapuaꞌajteꞌe mɨ áꞌamuajcaꞌa arɨꞌɨríintaꞌa pújmeꞌen seijreꞌe, patáꞌaj raꞌajtaveíjche amɨ́jna mɨ áꞌa muájcaꞌa. Pajta aꞌɨmuá yaúurɨeni aꞌiné jaítzeꞌe pu timuaatévaꞌɨri pej tiꞌitɨ́j áꞌurɨeni tɨ cɨ́lieen caí pej nain eꞌehuáꞌarɨeni matɨ́ꞌɨj án mú jáꞌurɨeni ɨ́ taij tzajtaꞌa. |
23338 | MAT 5:35 | Caxu seajta teꞌataújratziꞌiraꞌan niuucajtzeꞌen i chaanaca aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu yen raꞌɨ́ɨcajme ɨ́ Dios. Caxu seajta teꞌataújratziꞌiraꞌan ɨ́ niuucajtzeꞌen ɨ́ Jerusalén, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu antiújmuaꞌaree íiye chajtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Rey tɨ veꞌée. |
23380 | MAT 6:29 | Mɨ́ neajta inee, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, aꞌɨ́jna ɨ́ rey, aꞌɨ́jna ɨ́ Salomón teecan, jéꞌecan pu huápɨꞌɨ tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa. Mɨ́ ajta, capu jaꞌanáj naa éeneꞌen tiuꞌuteújchejte tɨ́j mɨ xuuxuꞌu. |
23388 | MAT 7:3 | ¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen rasiseꞌi áꞌamuaꞌihuaaraꞌa ɨ́ tɨꞌɨrí cɨ́lieen jɨ́n teꞌutéjturaa ɨ́ Dios jemi? Mɨ́ seajta múꞌeen caxu rusiseꞌij ɨ́ sej veꞌecán jɨ́n auteájturaa jemin ɨ́ Dios. |
23389 | MAT 7:4 | Ajta, tɨ puaꞌa peri veꞌecán jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri pej piyen tiraatáꞌixaateꞌen pemɨ́jna tɨ cɨ́lieen jɨ́n aꞌuteájturaa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n teꞌuteájturaa? |
23416 | MAT 8:2 | Tɨꞌɨj jí seɨ́j aveꞌeréꞌene ɨ́ Jesús jemi. Tíꞌicuiꞌicaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tinéj ɨ́ ꞌatzaj huáꞌireꞌaraꞌan jetze. Ayee mú ratamuáꞌamua tɨjɨ́n lepra. Tɨ́ꞌɨj i aꞌɨ́ɨn títunutacaꞌa jemin ɨ́ Jesús. Ayee pu tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n: ―Tɨ́ puaꞌa hui muaꞌaráanajche pej tináahuaateꞌen. |
23422 | MAT 8:8 | Aj pu i ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna tɨ anxɨ́te tíꞌaijta tɨjɨ́n: ―Nevástaꞌaraꞌa, capu ayén muaavíjteꞌe pej piyen uteárute u niche, aꞌiné canu Israél jetze ajtémeꞌecan. Ayee pepuꞌu huárɨni, patáꞌaj piyen tiraataxáj ɨ́ niuucari jɨmeꞌe. Aj pu xaa rujni aꞌɨ́jna tɨ nevaɨreꞌe. |
23424 | MAT 8:10 | Tɨ́ꞌɨj Jesús ráanamuajriꞌi, jéꞌecan pu huataújtemuaꞌave. Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej ráꞌajaahuateꞌe tɨjɨ́n: ―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte ayujna mej huachéjme tɨ́j naꞌa tɨ huatacáꞌa íiyu Israél, canu jaꞌanáj seɨ́j huatéꞌuu íiyu Israél, jaꞌatɨ́ tɨ ayén cheꞌatá naꞌa téꞌatzaahuateꞌe tɨ́j aꞌíjna i teáataꞌa. |
23426 | MAT 8:12 | Mɨ́ majta aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, Dios pu huaꞌiráꞌiti á puaꞌacɨé aꞌu tɨ aꞌutɨ́caꞌa. Jéihua mú huateujyéineajraꞌasin, majta jeíhua mú ancuréꞌujcɨꞌɨmée muáꞌajuꞌun ɨ́ rutamej jɨmeꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej jeíhua rajpuaíitzi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. |
23451 | MAT 9:3 | Majta á vejliꞌi huiiráteꞌecaꞌa seica ɨ́ mej téꞌeyuꞌuxaca ɨ́ ruyeꞌirá jɨmeꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌumuáꞌaj ɨ́ ru tzajtaꞌa tɨjɨ́n: “Amɨ́ pu aꞌij puaꞌa tiratáꞌaca ɨ́ Dios ɨ́ runiuuca jɨmeꞌe.” |
23465 | MAT 9:17 | ’Ajta, camu miyen raruure mej ruꞌucájtuꞌani navij limeetajraꞌa tzajtaꞌa tɨ racuaꞌiríihuajme ɨ́ viinu ɨ́ mej mauchén ráataahuacaꞌa. Tɨ́ puaꞌa miyen ráaruuren, aꞌɨ́jna ɨ́ viinu tɨ jéjcua, aꞌɨ́ɨ pu rajtésiujtzaꞌana ɨ́ navij tɨ racuaꞌiríihuajme. Tɨꞌɨj jí aꞌuvaɨ́jtzi ɨ́ navij, ajta ɨ́ viinu. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ iruꞌucájtuꞌani navij tzajtaꞌa tɨ jéjcua aꞌɨ́jna ɨ́ viinu tɨ ajta jéjcua. Ayee pu ꞌéeniꞌicɨꞌe teꞌutáviicuaꞌira tɨ ruxɨ́ꞌej tiꞌijéjcua. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨ́n téꞌeviicuaꞌi ɨ́ tɨ huaꞌapua. |
23481 | MAT 9:33 | Aj pu i Jesús raatamuári ɨ́ tiyaaruꞌu tɨ tzajtaꞌan seijreꞌecaꞌa. Ajta áꞌiyen aꞌutéjche tɨ tiuꞌutaxáj aꞌɨ́jna tɨ tíꞌicuiꞌicaꞌa. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, jeíhua mú huataújtemuaꞌave. Miyen tɨjɨ́n: ―Jee xaa neꞌu. Catu jaꞌanáj tiꞌitɨ́j tiyen tiuꞌuséij tɨ́j naꞌa íiyen tɨ huatacáꞌa Israél, tetɨ́j teuchén teri tiuꞌuséij íjii tɨ jaꞌatɨ́ ayén tiraayɨ́ꞌɨtɨ. |
23483 | MAT 9:35 | Nain japua pu áꞌucheꞌecaneꞌe ɨ́ Jesús aꞌu tɨ naꞌa mej aꞌuchéjmeꞌecaa, chajtaꞌa, tɨ vivéj nusu tɨ cɨ́liéeneꞌejmee. Tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa pu áꞌayeꞌi huáꞌa teyujtaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios tɨ nainjapua tíꞌaijta. Ajta naíjmiꞌica pu tiúꞌuhuaa, nain ɨ́ mej jɨ́n tíꞌicuiꞌicaa nusu ɨ́ tɨ caí huáꞌacaꞌanistiꞌiracaꞌa. |
23489 | MAT 10:3 | Ajta seica huatajé, aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bartolomé, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Tomás, ajtahuaꞌa seɨ́j, tɨ ayén ántehuaa Mateo, tɨ tíꞌitejiꞌivihuaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌitɨꞌɨcɨca. Seɨ́j pu ajta huatajé. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, Alfeo tɨ rapeꞌeri, ajtahuaꞌa seɨ́j, aꞌɨ́jna ɨ́ Lebeo, ɨ́ mej majta miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Tadeo. |
23492 | MAT 10:6 | Mɨ́ seajta múꞌeen, setáꞌaj seꞌuun áꞌujuꞌun huáꞌa jemi ɨ́ mej iꞌi yaújmuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Israél teecan. Yee mú ꞌeen aꞌɨ́ɨme tɨ́j cáneꞌaxɨ ɨ́ mej áꞌuvej. |
23495 | MAT 10:9 | ’Caxu seajta tiꞌitɨ́j anúꞌan tzajtaꞌan ɨ́ puaasi ɨ́ sej jɨ́n avéꞌujjɨ́ꞌɨcɨꞌejme, tiꞌitɨ́j tumin, tɨ puaꞌa oro naꞌari plata nusu cobre. |
23504 | MAT 10:18 | Majta mú múꞌejmi áꞌaviꞌitɨn ɨ́ tajtúhuaani jemi naꞌari ɨ́ rey jemi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej siyen tíꞌivaɨreꞌe ne jetze meꞌecan. Ayee mú áꞌamuaruuren sej si huaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij sej ꞌeen jɨ́n náꞌastijreꞌen ineetzi. Ayee xu cheꞌatá senaꞌa tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan. |
23509 | MAT 10:23 | Matɨ́ꞌɨj aꞌij puaꞌa áꞌamuaruure íiye chajtaꞌa, setáꞌaj caꞌanacan huirácɨɨne. Sej si seɨ́j chajtaꞌa jetze aꞌuteárute. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, setɨ́ꞌɨj seuj áꞌujujhuaꞌaneꞌen seɨj seajta seɨj jetze ɨ́ chajtaꞌa aꞌu mej aꞌuchéjme aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, i nej neajta teáataꞌa jetze airáane, nee nu xaa yé veꞌecánejsin. |
23511 | MAT 10:25 | Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe. Aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌamuaꞌaten, chéꞌe aꞌɨ́ɨn ayén cheꞌatá naꞌa éeneꞌen tɨ́j aꞌɨ́jna tɨ tiúꞌujmuaꞌate. Ajta aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe, chéꞌe aꞌɨ́ɨn ajta ayén cheꞌatá naꞌa ꞌeeneꞌen tɨ́j aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe. Ayee mú cheꞌatá menaꞌa áꞌamuaruuren múꞌejmi aꞌij mej meri náaruu ineetzi. Aꞌiné ayée mú meri naatamuáꞌa tɨ jɨ́meꞌen yee: “Múꞌee pej iꞌi Beelzebú aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ tiyáaruꞌuse”, ayée mú cheꞌatá menaꞌa áꞌamuaruuren múꞌejmi, mɨ sej hui níꞌiteɨtestemuaꞌa. Jee xaa neꞌu, majta mú jaítzeꞌe aꞌij puaꞌa áꞌamuaruuren múꞌejmi. |
23539 | MAT 11:11 | ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, huáꞌa tzajtaꞌa naíjmiꞌi ɨ́ teɨte ɨ́ mej huanéj íiyen chaanaca japua, capu jaꞌatɨ́ jaꞌanáj teꞌenteájrupi tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ jaítzeꞌe veꞌée caí ɨ́ tɨ jɨ́n tiꞌitéjvee aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ jaítzeꞌe cɨ́lieen jɨ́n seijreꞌe jɨ́n tiꞌitéjvee ɨ́ Dios jemi, jaítzeꞌe pu veꞌée aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ caí aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. |
23542 | MAT 11:14 | Ajta, tɨ puaꞌa siyen titeꞌehuaújcaꞌanen sej ráꞌantzaahuateꞌen, aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ nuꞌu ruxeꞌeveꞌe tɨ yé uvéꞌenen, aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Elías. |
23544 | MAT 11:16 | ’¿Aꞌiné nenaꞌa tiraataxáj yee aꞌiné méꞌeen aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte ɨ́ mej aꞌíjna nineꞌiraꞌa jetze yen huachéjme íjii? Ayee mú ꞌéꞌen matɨ́j ɨ́ tɨꞌɨríi ɨ́ mej vejliꞌi aꞌujteí aꞌu mej tejáꞌatua. Aꞌɨ́ɨ mú huaꞌatéjiꞌivihuaꞌa ɨ́ seica. |
23576 | MAT 12:18 | Ayen tɨjɨ́n: Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ nevaɨreꞌe ineetzi. Nee nu raꞌantíhuaꞌu. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ nej raxɨ́ꞌeveꞌe, ajta rɨ́ꞌɨ pu tínetáꞌaca. Nexɨejniuꞌuca nu huataꞌíti tɨ áꞌumeꞌen aꞌɨ́jna jamuan. Ajta aꞌɨ́ɨ pu tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan tɨ tihuáꞌacɨꞌɨti nainjapua ɨ́ tɨ iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn neetzi jemi. |
23582 | MAT 12:24 | Majta meꞌɨ́n ɨ́ fariseos, matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi, ayée mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: ―Amɨ́jna mɨ jaꞌatɨ́, Beelzebú pu jetzen araújcaꞌane tɨ́ꞌij ayén huaꞌutamuáriteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ tiyáaruꞌuse, aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨ ajta Beelzebú tihuáꞌaijteꞌe. |
23585 | MAT 12:27 | Ari inee, tɨ puaꞌa niyen yee Beelzebú nu jetze aráncaꞌane nej huaꞌutamuáriteꞌen ɨ́ tiyaaruꞌu, ¿ni tzaa miyen cheꞌatá menaꞌa Beelzebú jetze rucaꞌané aꞌɨ́ɨme ɨ́ áꞌamuaxɨꞌej teɨte mej mi miyen cheꞌatá menaꞌa huaꞌutamuáriteꞌen? Aꞌɨ́ɨme ɨ́ áꞌamuaxɨꞌej teɨte mú miyen raataxáj yee múꞌeen xu seajta siyen rɨcɨ seꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij sej tíꞌinexajtziꞌi. |
23600 | MAT 12:42 | Ajta hui, aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa teecan tɨ ajmíꞌi tíꞌaijtacaꞌa úute pújmeꞌen, aꞌɨ́ɨ pu ajta huatéchaxɨjsin múꞌejmi jemi, ajta aꞌɨ́ɨ pu ajta tejáꞌamuaxɨꞌepɨꞌɨntariꞌireꞌen múꞌeen, mɨ sej uꞌuche íjii aꞌájna xɨcájraꞌa jetze mej aꞌutájeeviꞌihua teɨte. Ayee pu téꞌeme aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn aꞌɨmuá aꞌuvéꞌemej tɨ́ꞌij ayén ráanamua aꞌɨ́jna ɨ́ Salomón teecan tɨ nuꞌu huápɨꞌɨ rɨ́ꞌɨ mé teuúmuaꞌaree. ’Mɨ́ neajta inee, i nej yé huaca múꞌejmi jemi, jaítzeꞌe nu veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee caí aꞌɨ́jna ɨ́ Salomón teecan. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu naꞌaráꞌastijreꞌesin ineetzi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. |
23610 | MAT 13:2 | Aj mú mi jeíhua ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ teɨte aꞌu tɨ aꞌij éꞌeneꞌe. Temuaꞌa mú tíꞌitemuꞌiicaa ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ateájraa baarcu jetze tɨ jaataꞌa eꞌecáveꞌecaꞌa. Aꞌuu pu i eꞌerácatii. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, áa mú aꞌucaíjmeꞌecaa jaꞌapuaíri japua á vejliꞌi aꞌu tɨ ɨ́ jaj. |
23618 | MAT 13:10 | Aj mú mi ajteáxɨɨrecaꞌa á vejliꞌi jemin ɨ́ Jesús aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aj mú mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen tihuaúꞌixaateꞌe ɨ́ teɨte chuijtari jɨmeꞌe tɨ caí jaꞌatɨ́ yaúꞌitɨe? |
23640 | MAT 13:32 | Aꞌɨ́jna ɨ́ mostasa, ayée pu ꞌeeneꞌen téjatzeꞌe tɨ jaítzeꞌe iꞌi cɨ́lieen caí seica ɨ́ jatzi. Mɨ́ ajta, tɨ́ꞌɨjtá huavaújseꞌen, jaítzeꞌe pu ajtɨ́tɨꞌɨ aꞌame caí seica ɨ́ tuꞌupi tɨ íiyen seijreꞌe chaanaca japua. Yee pu ajtɨ́tɨꞌɨ aꞌame tɨ́j cɨyej. Aj mú mi aveꞌeréꞌenejsin ɨ́ pinaꞌase mej ráꞌaraꞌa mej mi án téjaꞌuteúruꞌituꞌajteꞌen án cɨ́yeꞌaraꞌan jetze. |
23641 | MAT 13:33 | Ajtahuaꞌa seɨ́j chuijtari huaꞌutáꞌixa. Ayen tɨjɨ́n: ―Ayee pu ajta tíꞌeen jɨ́meꞌen Dios tɨ tíꞌaijta íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. Ayee pu ꞌeen tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ levadura. Aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu huaíca medida ruꞌuteájraa ɨ́ hariina. Aj pu i rajcuaíjtzitacaꞌa levadura jamuan. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ levadura, aꞌɨ́ɨ pu tzajtaꞌan huaneájxɨ nainjapua ɨ́ cuaíjtzi. |
23653 | MAT 13:45 | ’Ajta, ayée mú rɨcɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej rahuauhuau mej mi meꞌuun aꞌuteárute Dios tɨ éꞌeseijreꞌe, ayée mú cheꞌatá menaꞌa rɨcɨ tɨ́j jaꞌatɨ́ tɨ tíꞌituꞌaraca. Aꞌɨ́ɨ pu áꞌucheꞌecan tɨ aꞌɨ́ɨn rahuauni tiꞌitɨ́j perla tɨ naa ꞌeen. |
23654 | MAT 13:46 | Tɨ́ꞌɨj seɨ́j huáteu, tɨ huápɨꞌɨ tíꞌijnajche, u pu áꞌume tɨ ij nain tiúꞌutuaani aꞌachú tɨ caj tíꞌijchaꞌɨɨ. Aj pu i aꞌɨ́jna nanan ɨ́ perla. |
23669 | MAT 14:3 | Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Heródes, aꞌɨ́ɨ pu ajmíꞌi raatéeviꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Raꞌamuajɨ́ꞌɨcɨꞌe pu aiteújna. Ayee pu ꞌeen jɨ́n ráaruu aꞌiné Juan pu raꞌajteáꞌaxɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Heródes raꞌancuréꞌeviꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ Felipe raatéviꞌitɨneꞌe. Aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn puꞌéeneꞌe ɨ́ juutzeájraꞌan ɨ́ rey. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, ayée pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Herodías. |
23672 | MAT 14:6 | Tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen huanúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes, ꞌɨ́itaꞌa pu uteájrupi u chiꞌita tɨ ij tiuꞌutéeneꞌen ruseɨ́j huáꞌa vejliꞌipua. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen yaujraꞌan aꞌɨ́jna Herodías. Jéꞌecan pu raꞌaránajchecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ rey tɨ ayén tiuꞌutéenei. |
23691 | MAT 14:25 | Aréꞌapuaꞌa, tɨ́ꞌɨj tapuáꞌarijmeꞌeca, Jesús pu aveꞌeréꞌene aꞌájna vejliꞌi huáꞌa jemi. Jaj japua pu huaméꞌecaa. |
23695 | MAT 14:29 | Aj pu i Jesús ayén tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n: ―Mú paꞌuvéꞌemeꞌen. Aj pu i aꞌitáraa ɨ́ baarcu jetze. Tɨꞌɨquí rájraa ɨ́ jaj japua. Aa pu vejliꞌi auméꞌecaa aꞌu tɨ aꞌij ꞌeeneꞌe ɨ́ Jesús. |
23703 | MAT 15:1 | Matɨ́ꞌɨj mi seica aveꞌeréꞌene ɨ́ Jesús jemi. Aꞌɨ́ɨme mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ fariseos, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze. Aꞌuu mú eꞌeráacɨ u Jerusalén. Aj mú mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: |
23726 | MAT 15:24 | Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: ―Ayee pu Dios nejaꞌutaꞌítecaꞌa nej áꞌuraꞌani huáꞌa jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej miyen seijreꞌe tɨ́j cáneꞌaxɨ ɨ́ mej áꞌuvej. Capu nejaꞌutaꞌítecaꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ seica. |
23727 | MAT 15:25 | Aj pu i aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa aveꞌeréꞌene á vejliꞌi jemin. Ajta títunutacaꞌa. Aj pu i ayén tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n: ―Nevástaraꞌa, naatévaɨreꞌe. |
23731 | MAT 15:29 | Aj pu i Jesús áꞌuraa. Aꞌuu pu ejtéenee aꞌu tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj tɨ jéꞌejmuaa aꞌujna jáꞌahuaꞌa u Galilea. Aj pu i antíraa ɨ́ jɨrí jetze. An pu aꞌujyeíjxɨ. |
23733 | MAT 15:31 | Jéꞌecan mú aꞌij teꞌutaseíj ɨ́ teɨte ɨ́ mej huajeꞌiréꞌeneijte matɨ́ꞌɨj huaꞌuseíj ɨ́ tɨ ari rɨꞌɨríistacaꞌa mej tiuꞌutaxáj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej mejmíꞌi caí teꞌanrɨꞌɨréjmeꞌecaa; majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tiꞌipuaíjtiꞌihuacaꞌa, muꞌuri rɨꞌéeneꞌen nainjapua; majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tzareꞌe ráatuaatɨme ɨ́ ruɨ́ɨca, muꞌuri áꞌujujhuaꞌaneꞌe; majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aracúcuꞌunijmeꞌecaꞌa, muꞌuri tiꞌiseíjracaꞌa. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan meꞌɨ́jna ɨ́ Dios tɨ tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. |
23736 | MAT 15:34 | Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: ―¿Aꞌachúni puaꞌaméca séjchaꞌɨɨ ɨ́ pan, múꞌeen? Aj mú mi miyen tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n: ―Aráhuaꞌapua pu puaꞌamé i pan. Teajta cɨ́j caj i huaꞌité mej cɨ́lieen. |
23741 | MAT 15:39 | Tɨ́ꞌɨj Jesús huaꞌaréꞌeꞌitixɨ ɨ́ teɨte, aj pu i ateájraa baarcu jetze. Tɨꞌɨj jí áꞌuraa. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa aꞌu tɨ eꞌejtémeꞌecan u Magdala. |
23754 | MAT 16:13 | Tɨꞌɨj jí Jesús aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa aꞌuun tɨ eꞌejtémeꞌecan tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cesarea de Filipo. Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: ―¿Aꞌiquí metíꞌixa ɨ́ teɨte jaꞌatɨ́ nej púꞌeen i nej neajta teáataꞌa jetze airáane? |
23755 | MAT 16:14 | Ayee mú tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n: ―Seica mú miyen tiꞌixa pej nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Juan teecan tɨ tíꞌitemuaɨꞌɨhuacareꞌe, majta seica miyen tiꞌixa pej nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Elías, majta seica miyen tɨjɨ́n pej nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna Jeremías teecan naꞌari pej nuꞌu seɨ́j púꞌeen aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa. |
23762 | MAT 16:21 | Aꞌájnáꞌɨmua, Jesús pu aꞌutéjche tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨ nuꞌu ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ áꞌuraꞌani aꞌánna Jerusalén. Aꞌuu pu nuꞌu jeíhua rajpuaíitzi aꞌame. Majta nuꞌu aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌavaujsi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta nuꞌu aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta huaꞌatéyujtaꞌa, majta nuꞌu aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze, naímiꞌi mú aꞌij puaꞌa raruuren. Ruxeꞌeveꞌe nuꞌu mej raajéꞌica. Aj pu ijta huatarújsin huaíca xɨcájraꞌa jetze. |