Wildebeest analysis examples for:   anv-anvNT   A    February 11, 2023 at 17:54    Script wb_pprint_html.py   by Ulf Hermjakob

23214  MAT 1:1  Gɛ́ ŋwɛ maukwéne antɛ Jisɔs Kras mpyáne mfwa Dɛvid, Dɛvid mpyáne Abraham.
23215  MAT 1:2  Abraham alu ntɛ Asek, Asek alu ntɛ Jakɔb, Jakɔb alu ntɛ Juda ne aŋmɛ́ bií abi ande.
23217  MAT 1:4  Ne Ram alu ntɛ Aminadab, Aminadab alu ntɛ Nashyɔn, Nashyɔn alu ntɛ Salmɔn.
23220  MAT 1:7  Ne Solomun alu ntɛ Rehoboam, Rehoboam alu ntɛ Abija. Abija alu ntɛ Asa.
23221  MAT 1:8  Asa alu ntɛ Jɛhoshafa, Jehoshafa alu ntɛ Joram, Joram alu ntɛ Usiya.
23222  MAT 1:9  Usiya alu ntɛ Jotam, Jotam alu ntɛ Ahas ne Ahas alu ntɛ Hɛsɛkya.
23225  MAT 1:12  Ájyɛgé ne bwɔ́ né Babilɔn, Jekonɛya abyɛ Shɛltyɛl, Shɛltyɛl alu ntɛ Sɛrubabɛl.
23226  MAT 1:13  Sɛrubabɛl alu ntɛ Abiud, Abiud alu ntɛ Ɛliakim ne Ɛliakim alu ntɛ Asɔh.
23227  MAT 1:14  Asɔh alu ntɛ Sadɔk ne Sadɔk alu ntɛ Akim ne Akim alu ntɛ Ɛliud.
23230  MAT 1:17  Mmyɛ ke nnó upyáne ukouko, manlɔ mbaá Abraham ɔ́kwɔ́né mbaá Dɛvid úlú nyá úfyáneúni. Manlɔ ntó mbáa Dɛvid ɔ́kwɔ́ne gébégé ájyɛ́ ne ɛbwɔ́ né Babilɔn úlú ntó úfyáneúni. Ne mámanlɔ gébégé ájyɛ́ ne ɛbwɔ́ né Babilɔn kpaá tɛ gébégé ábyɛné Kras, upyáne úlú nyá ntó úfyáneúni.
23235  MAT 1:22  Unó bina uko úpyɛɛ́ nnó ɛ́bɛ́ wáwálé nkane Ɛsɔwɔ apyɛ Asaya muú ɛkpávé wuú ajɔɔ́ nnó,
23239  MAT 2:1  Ábyɛ́ Jisɔs né melɔ́ Bɛtɛlɛhɛm, né gebagé mewaá Judiya, gébé ɛyigé Hɛrɔd álú mfwa né gebagé mewaá ɛyígémbɔ. Ábyɛgé Jisɔs, ande fɔ́ abi ágií depɔré ambe átané né ɛ́gbɛ́ ɛwé ŋmɛɛ́ ɛ́tánege ákɛne áchwɔ́ɔ né Jɛrosaágíge bɔɔ́ áké,
23243  MAT 2:5  Áshuú ji meko aké, Ábɔ́ mambyɛ́ ji né Bɛtɛlɛhɛm, fa gebagé mewaá Judiya.” Néndé, mbɔ ne Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ ɛkpávé bií ásáme nnó,
23247  MAT 2:9  Ne aŋkɛɛ́ bimbɔ áwúgé genó ɛyigé mfwa yimbɔ ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́, álɔ́ manjyɛ. Ne ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛ́ ágɛ́ wyɛ́ membe yimbɔ ayi ɛbwɔ́ ábɔ́ ágɛne nkane ajyɛ́ɛ mbɛ, ɛbwɔ́ ákwɔ́lege ji meso. Ákwɔ́négé né Bɛtɛlɛhɛm membe yimbɔ atɛné né mfaánebuú cho né gepú ɛyigé maá yimbɔ álú.
23249  MAT 2:11  Ákpɛgé né mmu gepú ɛyigémbɔ, ágɛ́ maá yimbɔ ne mmá wuú Mɛri. Ɛ́fɛɛ́ ne átomé manó mme áchyɛ́ ji ɛnogé. Ne ánené uba bwɔ́ áferé unó maáchyɛ́ ji, gémá gélú genógé gesege ŋka ɛyigé ákuú nnó gul, gémá gélú gefɔ́gé ɛmmá ɛwé ɛwyaá gebɛ gelɔ́gélɔ́ ne ɛyige fɔ gelú laménda ayi alú gefɔ́gé maweé gebɛ́ gefɔ.
23251  MAT 2:13  Aŋkɛ bímbɔ áwúlégé, ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛ́kwɔ́ Josɛf ushu né gejya, ɛ́jɔɔ́ ne ji ɛké, “Josɛf, Kwílé ka, kpa maá yina ne mmá wuú débo dejyɛ́ né melɔ́ Ijip. Déjyɛgé láge ɛ́wu kpaá tɛ bií bí ngárege nyɛ ɛnyú nnó dékéré meso. Néndé Hɛrɔd ákɛlege maá yina manwá.”
23253  MAT 2:15  Akwɔ́négé Ijip, ála wyɛ́ kpaá tɛ gébégé mfwa Hɛrɔd ágboó. Unó bi na úpyɛ nnó depɔ ɛtíré Ɛsɔwɔ ápyɛ nnó muú ɛkpávé wuú agáré bɔɔ́ bií débɛ́ wáwálé, nnó, “Nkú maá wa átané né Ijip.”
23254  MAT 2:16  Hɛrɔd agɛ́gé nnó áŋkɛɛ́ bimbɔ ábwɔlé ji, nchyɛ anywɔ́né ji mmu. Achyɛ́ meko aké, Áwá baá ande ako né Bɛtɛlɛhɛm né malɔ́ ayí kwɔ́kwɔ́lé, álɔ́ né baá abi ákwɔné aŋmɛ́ ápea áshúlégé.” Hɛrɔd ajɔɔ́ mbɔ gétúgé ji áfɛré nnó ɛ́lɛ́ mɛ́ aŋmɛ́ ápea ayí ji agií áŋkɛɛ́ bimbɔ gébé ɛyigé ɛbwɔ́ ágɛné membe yimbɔ.
23256  MAT 2:18  Ajɔɔ́ nyá aké, “Meko negbo átanege né melɔ́ Rama ne gejamégé ɛlúlú ne dámpepe. Rashɛl alili baá bií, bɔɔ́ áfyɛɛ́ ji metɔɔ́ nnó ágɔ́ magbo, akámégé gétúgé baá bií abi ágboó.”
23260  MAT 2:22  Yɛ́mbɔ ji áwúgé nnó Achelɔs agefwagé ntɛ wuú Hɛrɔd né gebagé mewaá Judiya, abɔ́ ɛfɔ manjyɛ wyɛ́. Né gejya ɛyígé ji áma gɛ́, Ɛsɔwɔ ákwɛlé ji mbeé nnó ajyɛ né gebagé mewaá Galilií.
23264  MAT 3:3  Jɔn yina ne Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ágarege nyá átomé ne jií nnó, “Muú fɔ abɛne mbɔ né mashwɔne aké, ‘Kwyɛge meti Ata dakɛné, nyaáge ɛ́wú ɛ́bɛ́ cho’.”
23265  MAT 3:4  Gefɔgé nkúu ɛyígé Jɔn abɔ́ afyɛ́ ájo ne bya mpɔ mashwɔne. Awɛ́lé ɛkandá mekɔ́ menya né gebwɛ jií, ne menyɛɛ́ wuú alu nyá lé ɛ́gomé ne nwyɔɔ́.
23270  MAT 3:9  Défɛrégé fɔ́ nnó, dekage déjwɔ́le déli mmyɛ nnó, ɛlé ɛsé délú upyáne Abraham dékágé bó ɛfwyale ɛwé ɛchwɔɔ́. Kaáge wáwálé nnó, Ɛsɔwɔ akage pyɛ mataá yina ábwɔlé upyáne Abraham.
23272  MAT 3:11  Me nwyage ɛnyú ne manaá Ɛsɔwɔ mamimami manlɛré nnó, ɛnyú dékwɔ́ré matɔɔ́ nyú. Yɛ́mbɔ, muú fɔ achwɔ́ mbɔ me meso, ayi áŋeá gemɛ apwɔ me, nkwané yɛ́ muú ayi mkpane unó uká bií wɔ́. Achwɔgé, awyage nyɛ ɛnyú ne Mendoó Ukpea ne mewɛ.
23273  MAT 3:12  Achwɔɔ́ nyɛ́ ne ɛ́kɔ́riyá né ɛbwɔ wuú mánchá ɛsa. Anerégé ashwané nyɛ matoó álá pópó, afyɛ ɛsa né mmu uba abelé. Ne ukwɔɔ́ ɛbi ulaá akpane agbɛ né mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé.
23282  MAT 4:4  Jisɔs ashuú ji meko aké, Ásá mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, menyɛɛ́ jiji fɔ́ wɔ́ awyaá ɛshyɛ mángbaré geŋwáge mekwaá wɔ́, yɛ́ndé mekomejɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ awya ntó ɛshyɛ mangbaré geŋwáge mekwaá.”
23283  MAT 4:5  Ajɔɔ́gé mbɔ, danchɔmeló aji afɛ́ né Jɛrosamelɔ ukpea, abelé ji né melu ɛwé ɛ́lú tɛtɛ mfaá ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ.
23284  MAT 4:6  Ne aké ne ji, “Mbɔgé wɔ ɔlu Maá Ɛsɔwɔ, nyó chɔ mme, néndé ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Ɛsɔwɔ atɔme nyɛ makiɛ́nné jií nnó áchwɔ́ ábámé wɔ’, áma sá nnó:Ágbárege nyɛ́ wɔ né amu bwɔ́ chánchá nnó ɔ́kagé ɔ́tó ɛnɔɔ́ geká né ntaá.’”
23286  MAT 4:8  Ályágé ɛfɛɛ́, danchɔmeló ama akpá ji áfɛ né mfaá mékwɛ́ ɛwé ɛ́ŋɔgé dɔɔ́ ne alɛré ji mamme mako ne gefwa ɛyi gélú wyɛ́.
23289  MAT 4:11  Ájɔ́gé mbɔ, danchɔmeló alyá ji afɛ́. Ɛ́fɛɛ́ ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ áchwɔ́ póo Jisɔs.
23291  MAT 4:13  Ájyɛ́gé, ábɛlé fɔ́ né Nasarɛt dɔɔ́ wɔ́, akoó kóge ajyɛ́ jwɔ́lé né Kapanɔm melɔ ɛwé ɛ́lú né mapea gentoógé mewaá Galilií né gebagé mewaá Sɛbulɔn ne Naftali.
23292  MAT 4:14  Ɛbɔ ɛpyɛmbɔ nnó genó ɛyigé Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ asamé gébɛ́ wáwálé nnó,
23296  MAT 4:18  Bií fɔ, ndɛre Jisɔs akɛ́ne né mbále ɛbɛɛ́ mega ɛwe ɛlu né Galilií, agɛ́ áŋmɛ́ ápea mmá ama, ntɛ ama. Ama akamege Simun ayi ákuú ji ntó nnó Pita, ne meŋmo wuú Andru. Ɛbwɔ́ áŋmée utófó bwɔ́, ɛlé álu áwáné meshuú.
23298  MAT 4:20  Tɛnétɛné yimbɔ Simun ɛbwɔ́ ne meso wuú Andru ályaá utófó bwɔ́ ne ákwɔlé ji.
23299  MAT 4:21  Ndɛre Jisɔs ályá ɛfɛɛ́ ajyɛɛ́ mbɛ gachyɛ, áma gɛ́ áŋmó abifɔ ápeá Jɛmsi ne Jɔn meŋmo wuú ɛbwɔ́ álú baá Sɛbɛdee. Álú né mmu ɛ́kpée ne ntɛ bwɔ́ Sɛbɛdee átóme upaá utófó bwɔ́. Akuú ɛbwɔ́ nnó ákwɔ́le ji.
23301  MAT 4:23  Ne Jisɔs akɛné gebagé mewaá Galilií geko. Ndɛre akɛne, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, né mmu macha mmyɛmenɛne bwɔ́. Agarege ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ndɛre Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií. Ama apyɛ bɔɔ́ abi ameé mamée ufɔɔ́ ufɔɔ́ átóoge.
23302  MAT 4:24  Abya yi apyɛ ŋgɔ́ Jisɔs akwɔ́ kpaá akwɔné gebagé mewaá Siriya geko. Bɔɔ́ ákpáne bɔɔ́ bwɔ́ ako abi ámeé mameé úfɔɔ́ úfɔɔ́ ne abi ágɛne ɛfwyale dɔɔ́ áchwɔ́ ɛta wuú nnó ápyɛ ɛbwɔ́ átoó. Né geluágé bɔɔ́ bina, abifɔ áwyá aló nchyɛ, abifɔ ákwéne usasa ne abifɔ ámeé uchanchi. Jisɔs apyɛ ɛbwɔ́ átoó.
23325  MAT 5:22  Yɛ́mbɔ me ngarege ɛnyú nnó, yɛ́ndémuú ayi abɔɔ́ metɔɔ́ usɔɔ́ ne ntɛ meŋmɛ́ akpɛne nyɛ unɔɔ́ mpa ɛso. Ne muú ayi ashyɛɛ́ ntɛ meŋmɛ́ nnó, “wɔ ɔlu waá?” Akpɛne nyɛ ntó ɛso ɛwe kpaá. Ne muú ayi ajɔɔ́gé ne ntɛ meŋmɛ́ ntó nnó, “Wɔ geŋkekenégé muú” akpɛne mmu mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé.
23328  MAT 5:25  Muú abɔgé ɛfwyale ne muú mawámé wuú, akamégé fɔ́ ji ajyɛ ne ɛwú né ɛso. Akwyɛɛ́ depɔ ábɛ́ meko ama gemɛge nnó ajyɛ né ɛso. Nénde, álá pyɛ mbɔ wɔ́, gébé gékoógé ajyɛgé ne ɛ́wú né ɛso, afyɛ nyɛ ji né amú mempané mpa. Ne mempané mpa afyɛ ji né amú bɔɔ́ bɔ nku, ne bɔɔ́ nkú áfyɛɛ́ nyɛ ji denɔ.
23373  MAT 6:22  Ámɛ́ mekwaá álu ɛke ɛtúlékáŋ né menyammyɛ wuú meko. Ne mbɔgé ajyɛ́ álú chánchá, ɛbyɛnnó menyammyɛ wyɛ́ meko abɛɛ́ ne geŋgbɔ́.
23375  MAT 6:24  “Muú ama ákágé kpá fɔ́ defwɛ́ mbaá bɔɔ́ apea gébé gemaá. Ápyɛgémbɔ, apaá nyɛ́ ama agboó ne ayifɔ. Ne ánogé nyɛ́ ama abyaá ayifɔ. Ɛnyú dekágé nógé fɔ́ Ɛsɔwɔ ne ŋka gébé gemaá.
23391  MAT 7:6  “Débɔgé fɔ unó Ɛsɔwɔ déchyɛ́ mbaá bɔɔ́ abi álá bɔɔ́ gébé ne ji wɔ́. Álu ɛké bɔ mammyɛ. Depyɛgé mbɔ abwɔlege mmyɛ ánɔ ɛnyú. Débɔgé fɔ́ genó gelɔ́gélɔ́ déchyɛ́ge mbaá bɔɔ́ abi álú ɛké ukwende, depyɛgé mbɔ ájyárege geji ne uká ábulé né utwɔntwɔ.
23406  MAT 7:21  Jisɔs ama jyɛ mbɛ mánjɔɔ́gé aké, “Ɛpɔ́fɔ́ yɛ́ndémuú ayi akúu meAta Ata’, ne anyɛɛ́ nyɛ́ gefwage Ɛsɔwɔ. Ɛle bɔɔ́ abi ápyɛ́ genó ɛyigé ntɛ wa Ɛsɔwɔ muú alu né mfaánebuú akɛ́lege ne anyɛ́ nyɛ geji.
23407  MAT 7:22  Ne bií mpa Ɛsɔwɔ úkwɔnégé, bɔɔ́ ájɔɔ́ge nyɛ́ ne me áké, Ata Ata! Pɔ nnó ɛsé ne Ɛsɔwɔ apyɛ dégáre ná bɔɔ́ mekomejɔɔ́ ayi atané ɛta wuú né mamyɛɛ́? Déma débuú gejamégé aló nchyɛ ne déma depyɛɛ́ ntó ukpɛkpɛ unó né mamyɛɛ́?’
23416  MAT 8:2  Áké ápɛ́le muú ubá achwɔ́ tó ji mánó mbɛ ushu, aji mmyɛ aké, Ata mbɔgé ɔkɛlege, pyɛ me nkpea.”
23420  MAT 8:6  Aké, Átá maá defwɛ́ wa amee, akɔre ala mmu bɛ́lé ne ubalé.”
23422  MAT 8:8  Ne muú kpaá bɔɔ́ bee yimbɔ aké, Ata nfu yɛ́ muú fɔ́ ayi ɔ́kpɛ́ne gepú ɛyá wɔ́, yɛ́mbɔ wɔ jɔɔ́ lé genó ne maá defwɛ́ wa atoge nyɛ.
23423  MAT 8:9  Ɛlé mentó nwya bɔɔ́ kpakpa né mbɛ, abi me nwúu ne ɛbwɔ́. Ájɔɔ́gé ne me nnó, “Mpyɛ genó ɛyi, mpyɛ. Ne nwya ntó bɔɔ́ bee abi áwúu ne me.” Yɛ́ ayi ndé ne njɔɔ́ge ne ji nnó, “Chó fa ajyɛ, njɔɔ́gé ne yimbɔ nnó chwɔ́ we, achwɔ́.” Ne njɔɔ́gé ntó ne maá defwɛ́ wa nnó pyɛ ɛyi, apyɛɛ́ géji.
23424  MAT 8:10  Jisɔs awúgé mbɔ, byɔ uwɔ ji mmu. Abwɔlé mmyɛ ajɔɔ́ ne bɔɔ́ abi ákwɔ́lege ji aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, me nlú daŋgɛ́ muú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me na, yɛɛ́ ɛ́bɛ́lé né Isrɛli.
23425  MAT 8:11  Ngarege ɛnyú nnó gejamégé bɔɔ́ átánege nyɛ́ né umɛ mamme mako ájwɔlé chónchó ne ukwene antɛ se, Abraham, Asek ne Jakɔb manyɛ gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege.
23431  MAT 8:17  Jisɔs apyɛ unó bi nnó genó ɛyigé Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ nyá átome ne ji gebɛ́ wáwálé nnó,Aferé ɛsé né ubale, apyɛ mamée se ábyɛ́.”
23435  MAT 8:21  Ne maá utɔɔ́ Jisɔs ayi ama ajɔɔ́ ne ji aké, Ata gɔ́ njyɛ́ nníi kpɛ́ ntɛ wa ne nchwɔ́.”
23438  MAT 8:24  Ndɛre ɛbwɔ́ áchyaáge, mbyonnyi metometo átané mbelepo amammyɛ. Amyɛ kpaá apyɛ ŋgbannyi ado ɛ́kpe ɛla mankemanke, yɛ́mbɔ Jisɔs ábɔ́ abɛlege ji gejyá.
23439  MAT 8:25  Ne ɛbwɔ́ ájyɛ peé ji áké, Ata poó ɛsé, déchwɔ́ nó nnyi.”
23440  MAT 8:26  Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Défɔɔ́ ndé? Metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne me ɛ́pɔ́ ne unɔ.” Ájɔɔ́gé mbɔ akwilé ka, anyá mbyo nnyi yimbɔ nnó átɛ́né! Atɛné, mbaá akwené tɔmeé.
23442  MAT 8:28  Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií áchyagé gentoógé mewaá, áfɛ́ né gebagé mewaá Gadarɛn. Ákwɔ́négé ɛ́wu, ande ápeá abi aló nchyɛ áchyɛge ɛbwɔ́ ɛfwyale átane né manómé bɔ́ mbaá ayi ɛbwɔ́ ájwɔlege áchwɔ́ báne Jisɔs. Ande bimbɔ ápyɛ ɛfɔ kpaá tɛ bɔɔ́ ákámégé sé mánkógé né meti ɛwémbɔ.
23446  MAT 8:32  Jisɔs ajɔɔ́ yɛ́ ne abi aké, “Tánége déjyɛ.” Aló nchyɛ bimbɔ átané ájyɛ kpɛ́ nfɔné mekwɛnde ɛníné mbɔ né mmyɛ. Ɛfɛɛ́ mbɔ nfɔné mekwɛnde ɛniné mbɔ nésɔɔ́ ne gatɛlé, né shulé mékwɛ né kwe mmu gentoóge mewaá né nyú manaá négbo.
23447  MAT 8:33  Ámbamé mekwɛnde ɛyimbɔ, ágɛ́gé ndɛre ɛpyɛɛ́, ábó gatɛlé áfɛ́ né melɔ ágaré genó ɛyi gépyɛɛ́ ne ande bimbɔ.
23448  MAT 8:34  Awúgé mbɔ, melɔ meko ɛtané manjyɛ báne Jisɔs, ɛ́gɛ́gé ji ɛ́nɛ ji mmyɛ nnó ályaá mewaá bwɔ́.
23450  MAT 9:2  Ákwɔ́négé wyɛ́, bɔɔ́ fɔ ákpá muú úchánchi fɔ né ulɔ́ áfɛ́ ne ji ɛta wuú nnó apyɛ́ ji átoó. Ne Jisɔs agɛ́gé nnó bɔɔ́ bimbɔ áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne ji wáwálé nnó ji akaáge pyɛ muú úchanchi yimbɔ atoó, áké ne mende úchánchi yimbɔ, “Maá wa, gbaré metɔɔ́, ɔ́fɔ́gé, ájiínte gabo wyɛɛ́.”
23456  MAT 9:8  Bɔɔ́ ágɛ́gé genó ɛyigé pyɛ́, ɛfɔ́ ɛ́kwɔ́ ɛbwɔ́ matɔɔ́. Álɔ mamfɛ́gé Ɛsɔwɔ gétúgé gefɔge uto ɛbi ji achyɛɛ́ akwaá.
23461  MAT 9:13  “Chóge dégí dékaá genó ɛyigé ŋwɛ Ɛsɔwɔ agaré ɛsé. Ásá wyɛ nnó, genó ɛyigé me nkɛ́lege, gelu nnó ákwaá ágɛne ameshwɛ ɛ́pɔ́fɔ́ upɛ manpyɛge ɛta wa. Kaáge nnó nchwɔ́ kú fɔ́ bɔɔ́ abi álú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ wɔ́, nchwɔ́ lé mánkú bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ubeé.”
23464  MAT 9:16  Ne muú akaágé sɛ́ fɔ́ gebagé ndeé gekɛ akwɔmé ɛmbu né ndeé ɛyi gekwéne. Apyɛgé mbɔ, gebagé ndeé ɛyigémbɔ génywerege nyɛ gépyɛ ndeé yimbɔ ɛgyalé dɔɔ́.
23465  MAT 9:17  Ɛ́lɔ́mé fɔ́ ntó nnó muú akpá mmɔɔ́ maáfáné mmu ukwéne unó mmɔɔ́ ɛbi akwyɛɛ́ ne mekɔ menya. Apyɛgé mbɔ, mmɔɔ́ mimbɔ mabɛne nyɛ́ mapyɛ ukwene unó mmɔɔ́ ɛbimbɔ ugbɔ ne mmɔɔ́ mawule mme. Muú abɔgé mmɔɔ́ maafyɛɛ́ lé né mmu unó mmɔɔ́ ukɛ. Apyɛgé mbɔ mmɔɔ́ ne unó mmɔɔ́ ubɛ́ɛ nyɛ cháŋéné.
23466  MAT 9:18  Ndɛre Jisɔs alú jɔ́ɔge ne ɛbwɔ́, aké ápɛle, muú kpaá achwɔ́ kwé ji uká, amanjɔɔ́ ne ji aké, “Maá wa ayi mendée agbo mbɔ wyɛ nana. Nnɛ́ wɔ mmyɛ, Ata chwɔ́ nɛre ji ɛbwɔ mmyɛ, apege nyɛ.”
23471  MAT 9:23  Jisɔs akoó yɛ́ afɛ́ né gepúgé muú kpaá yimbɔ. Ákwɔ́négé né gepúge Jarɔs, agɛ́ bɔɔ́ ndɛre álíle ne gejamégé abifɔ nkane ákwéle ubeé áfɔ́mege ambya.
23472  MAT 9:24  Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Chógé, mesɔ́ mendée yina agbo wɔ́, abɛlege lé géjyá.” Jisɔs ajɔɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ bimbɔ álɔ manjwáné ji jwané.
23476  MAT 9:28  Jisɔs akwɔ́négé né mmu gepú ɛyigé ji ajwɔ́lege ande bimbɔ ájyɛ báne ji. Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Nnó ɛnyú défyɛɛ́ matɔɔ́ ne me nnó nkage pyɛ ɛnyú dégɛ́ne?” Ákamé áké, Ata défyɛ.”
23477  MAT 9:29  Ákámégé mbɔ, Jisɔs ata abwɔ́ aké, “Ɛ́bɛ́ wyɛ́ ndɛre ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne me.”
23483  MAT 9:35  Jisɔs alyage ɛfɛɛ́ akɛne ajyɛɛ́ né maayi kɔkɔɔ́ ne ayi kpakpa, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu macha mmyɛmenɛne bɔɔ́ Jus. Ama agarege ntó bɔɔ́ abya melɔ́mélɔ́ nkane Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jí. Apyɛɛ́ ntó bɔɔ́ abi ámeé mamée ufɔɔ́ufɔɔ́ átóoge.
23488  MAT 10:2  Gɛ́ maáŋgbá Jisɔs áfyáneápeá na. Ayi mbɛ akamege Simun (ákúu ji ntó nnó Pita) ne meŋmó wuú Andru, Jɛmsi ne Jɔn baá Sɛbɛdee.
23489  MAT 10:3  Filip ne Batolomyo, Tɔmasi ne Matyo ayi álú ménsɛlé ŋkamakpo, Jɛmsi maá Alfɔs, Tadiyɔs ne
23502  MAT 10:16  Aké, “Wuúge, mentɔme ɛnyú mbaá bɔɔ́ mme nkane mágɔ́ŋme né mpú ukwaála, kaágé cháŋéné nkane dékɛne ne bɛ́ge nyaáme dékɛ́légé mpa.
23507  MAT 10:21  Ne gebé ɛyígé mbɔntó, aŋmó áchyɛ́ge nyɛ́ atɛɛ́ aŋmó nnó áwá. Antɛ áchyɛgé nyɛ́ baá bwɔ́ nnó áwá. Baá átɛ́nege nyɛ́ ukɔ́lɔ́ ne ammá bwɔ́ ne antɛ bwɔ́ mampyɛ nnó áwá ɛbwɔ́.
23530  MAT 11:2  Né gébé ɛyigémbɔ ntó Jɔn meŋwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ abɔ́ akpɛ denɔ. Áwúgé unó bi Jisɔs, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, apyɛɛ́, atɔ́ baá utɔɔ́ bií abifɔ nnó ájyɛ ágií ákaá gefɔgé muú ayi ji álú.
23531  MAT 11:3  Ájyɛ́gé ágií Jisɔs áké, “Wɔ ne ɔ́lú muú ayi abɔ́ alú manchwɔ́ wá ɛsé dégilé ayichá?”
23546  MAT 11:18  Njɔ́ge mbɔ néndé, Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ achwɔɔ́ nyá, ji ányuú fɔ́ mmɔɔ́, ne gebé ɛyigé fɔ alyage menyɛɛ́ kpɛ́kpɛ́ gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ getu ɛyigémbɔ, bɔɔ́ aké, Awyaá meló nchyɛ.”
23549  MAT 11:21  Ake, “Utóŋkwa ubɛ́ nyɛ ne ɛnyú bɔɔ́ melɔ́ Korasin, utóŋkwa ubɛ́ ntó ne ɛnyú bɔɔ́ Bɛtsada néndé, ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ɛbi mpyɛ ɛta nyú, mbɔ mpyɛ nyá ubi mbaá bɔɔ́ Tiya ne Sidɔn mbɔ ályaá mɛ́ gabo bwɔ́ tɛ gachií, áfyɛ uchálé mandeé, áwaá matwɔ né mekpo mánlɛré nnó ályaá gabo ɛbwɔ́.
23553  MAT 11:25  Wyɛɛ́ né gébé ɛyigémbɔ, Jisɔs anɛmmyɛ aké, “Ntɛ wa, Ata ayi abɔɔ́ mfaá ne mme, mfɛɛ́ wɔ dɔɔ́, nkane ɔpyɛɛ́ nnó depɔ ɛtire detome ne me debɛ bibií mbaá bɔɔ́ deŋgá ne abi ákaá ŋwɛ dɔɔ́. Ɔ́nené deti gbɔ́gɔ́nɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá kaáge yɛ genó nnó ákaá.