Wildebeest analysis examples for:   anv-anvNT   N    February 11, 2023 at 17:54    Script wb_pprint_html.py   by Ulf Hermjakob

23216  MAT 1:3  Ne Juda alu nPɛrɛs ne Sɛra, mmá bwɔ́ akamege Tama. Pɛrɛs alu nHɛsrɔn, Hɛsrɔn alu nRam.
23217  MAT 1:4  Ne Ram alu nAminadab, Aminadab alu nNashyɔn, Nashyɔn alu nSalmɔn.
23219  MAT 1:6  Jɛsse alu nmfwa Dɛvid. Ne mfwa Dɛvid alu nSolomun, mmá Solomun abɔ́ abɔɔ́ mbɛ abá lé Uriya.
23220  MAT 1:7  Ne Solomun alu nRehoboam, Rehoboam alu nAbija. Abija alu nAsa.
23229  MAT 1:16  Ne Jakɔb alu nJosɛf, Josɛf ayi menɔ Mɛri. Mɛri abyɛ Jisɔs Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.
23230  MAT 1:17  Mmyɛ ke nnupyáne ukouko, manmbaá Abraham ɔ́kwɔ́nmbaá Dɛvid úlú nyá úfyáneúni. Manntó mbáa Dɛvid ɔ́kwɔ́ne gébégé ájyɛ́ ne ɛbwɔ́ nBabilɔn úlú ntó úfyáneúni. Ne mámangébégé ájyɛ́ ne ɛbwɔ́ nBabilɔn kpaá tɛ gébégé ábyɛnKras, upyáne úlú nyá ntó úfyáneúni.
23231  MAT 1:18  Na ne nebyɛ́nJisɔs Kras nekɛné. Mma wuú akamege Mɛri. Josɛf abɔ́ akpɛ mambá Meri ayi alu mambyɛ Jisɔs, nsa nnɛbwɔ́ ákaá ujɔ́génatɛ, Mɛri agɛ nnji alu ne unɛ nutó Mendoó Ukpea.
23233  MAT 1:20  Ndɛre ji afɛ́rege depɔ ɛtiré mbɔ, Ɛsɔwɔ atɔ́ ɛkiɛ́nnwuú ɛ́chwɔ́ gáre ji ngejya ɛké, “Josɛf mpyáne Dɛvid, ɔfɔ́gé fɔ́ manmendée wyɛ Mɛri nneba, nndé ɛlé Mendoó Ukpea ne ɛpyɛɛ́ ji akpanunɛ.
23234  MAT 1:21  Ne ji abyɛne nyɛ́ maá mende, ayi áférege nbɔɔ́ bií nɛfwyale ɛwé gabo achwɔɔ́ ne ɛwú. Getu ɛyigémbɔ, ɔbɔ mamfyɛ ji mabɔ nnJisɔs.”
23237  MAT 1:24  Ne Josɛf ápégé géjyá asɛ mendée wuú Meri wyɛ́ ndɛre ɛkiɛ́nnƐsɔwɔ ɛgaré ji.
23238  MAT 1:25  Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ákaá ujɔ́génatɛ wɔ́, kpaá tɛ Mɛri ábyɛnmaá wuú mende. Ne Josɛf afyɛ́ ji mabɔ nnJisɔs.
23242  MAT 2:4  Mfwa Hɛrɔd akuú,nɔɔ́ baá ámpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne nlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ ako áchomé mbaá ama, agií ɛbwɔ́ aké,Ndé mbaá ábɔɔ́ mambyɛ́ muú ayi ákuú ji Kras”?
23243  MAT 2:5  Áshuú ji meko aké, “Ábɔ́ mambyɛ́ ji nBɛtɛlɛhɛm, fa gebagé mewaá Judiya.” Nndé, mbɔ ne Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ ɛkpávé bií ásáme nnó,
23244  MAT 2:6  “Wɔ Bɛtɛlɛhɛm, ngebagé mewaá Judiya, yɛ́ ɛlé wɔ ɔlu kɔɔ́, ɔpɔ́fɔ́ ŋénéŋénngeluágé malɔ geŋwá ayi álu nmme Judiya. Nndé, ɛta wyɛ́ ne mfwa átánege nayi ágbárege bɔɔ́ ba Isrɛli, nkane mémbamé mágɔ́nŋme ápɛ́le magɔ́nŋme jií.”
23245  MAT 2:7  Ne Hɛrɔd áwúgé mbɔ, akú aŋkɛɛ́ bimbɔ ájwɔ́lé bíbií, agií ɛbwɔ́ aké, “Gárege me gébé ɛyigé ɛnyú dégɛ́nmembe yimbɔ nmelɔ nyú títí.”
23247  MAT 2:9  Ne aŋkɛɛ́ bimbɔ áwúgé genɛyigé mfwa yimbɔ ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́, álɔ́ manjyɛ. Ne ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛ́ ágɛ́ wyɛ́ membe yimbɔ ayi ɛbwɔ́ ábɔ́ ágɛne nkane ajyɛ́ɛ mbɛ, ɛbwɔ́ ákwɔ́lege ji meso. Ákwɔ́négé nBɛtɛlɛhɛm membe yimbɔ atɛnnmfaánebuú cho ngepú ɛyigé maá yimbɔ álú.
23249  MAT 2:11  Ákpɛgé nmmu gepú ɛyigémbɔ, ágɛ́ maá yimbɔ ne mmá wuú Mɛri. Ɛ́fɛɛ́ ne átomé manmme áchyɛ́ ji ɛnogé. Ne nenuba bwɔ́ áferé unmabɔ áchyɛ́ ji, gémá gélú genógé gesege ŋka ɛyigé ákuú nngul, gémá gélú gefɔ́gé ɛmmá ɛwé ɛwyaá gebɛ gelɔ́gélɔ́ ne ɛyige fɔ gelú laménda ayi alú gefɔ́gé maweé gebɛ́ gefɔ.
23250  MAT 2:12  Nkane aŋkɛɛ́ bimbɔ ábɛlé ne utuú, Ɛsɔwɔ achwɔ́ kwéle ɛbwɔ́ mbeé ngejyá nnɛkage ákéré meso mbaá Hɛrɔd. Ɛbwɔ́ ákoó meti ɛwéchá ne ájyɛ́ nmelɔ bwɔ́.
23251  MAT 2:13  Aŋkɛ bímbɔ áwúlégé, ɛkiɛ́nnƐsɔwɔ ɛ́kwɔ́ Josɛf ushu ngejya, ɛ́jɔɔ́ ne ji ɛké, “Josɛf, Kwílé ka, kpa maá yina ne mmá wuú débo dejyɛ́ nmelɔ́ Ijip. Déjyɛgé láge ɛ́wu kpaá tɛ bií bí ngárege nɛnyú nndékéré meso. Nndé Hɛrɔd ákɛlege maá yina manwá.”
23253  MAT 2:15  Akwɔ́négé Ijip, ála wyɛ́ kpaá tɛ gébégé mfwa Hɛrɔd ágboó. Unbi na úpyɛ nndepɔ ɛtíré Ɛsɔwɔ ápyɛ nnmuú ɛkpávé wuú agáré bɔɔ́ bií débɛ́ wáwálé, nnó, Nkú maá wa átannIjip.”
23260  MAT 2:22  Yɛ́mbɔ ji áwúgé nnAchelɔs asɛ gefwagé nwuú Hɛrɔd ngebagé mewaá Judiya, abɔ́ ɛfɔ manjyɛ wyɛ́. Ngejya ɛyígé ji áma gɛ́, Ɛsɔwɔ ákwɛlé ji mbeé nnajyɛ ngebagé mewaá Galilií.
23261  MAT 2:23  Ne Josɛf ajyɛ jwɔ́le nmelɔ́ Nasarɛt ɛwé ɛ́lú ngebagé mewaá ɛyigémbɔ́. Mechɔ́ wé ɛpyɛ nngenɛyígé Ɛsɔwɔ abɔ́ apyɛ nnmuú ɛkpávé wuú agáré bɔɔ́ bií gébɛ́ wáwálé nnó, “Bɔɔ́ ákuú nji nnmuú Nasarɛt.”
23262  MAT 3:1  Ngébé ɛyigémbɔ, ndɛre Jisɔs alu nNásarɛt, mende fɔ ayi akuú jin menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, alɔ́ mangaré mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ nmashwɔne ngebagé mewaá Judiya aké,
23266  MAT 3:5  Ne gejamégé bɔɔ́ áchwɔ́ manwú mekomejɔɔ́ ayin agárege. Bɔɔ́ bina átanJɛrosalɛ, ne gebagé mewaá Judiya meko ne malɔ́ mako ayi álú kwɔ́kwɔ́lé ne ɛbɛɛ́ Jodan.
23267  MAT 3:6  Ndɛre ɛbwɔ́ áshuú ɛkúu ngabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́,n awyaágé ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ nmmu ɛbɛɛ́ Jodan.
23268  MAT 3:7  Ndɛre n ágárege mbɔ, agɛ́ gejamégé ɛkwɔ bɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔ́ Sadusi fɔ ndɛre áchwɔɔ́ nnji awyaá ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, aké ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú mmyɔ! Ndé muú agaré ɛnyú nnó, dekage bó ɛfwyale ɛwé Ɛsɔwɔ achwɔ́ tɔ́?”
23273  MAT 3:12  Achwɔɔ́ nyɛ́ ne ɛ́kɔ́riyá nɛbwɔ wuú mánchá ɛsa. Anerégé ashwannmatoó álá pópó, afyɛ ɛsa nmmu uba abelé. Ne ukwɔɔ́ ɛbi ulaá akpane agbɛ nmewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé.
23275  MAT 3:14  Yɛ́mbɔ,n abɔ́ ashya ne ajɔɔ́ ne Jisɔs aké,Nnme nchwɔ́ ɛta wyɛ́ ɔwyaá me manaá Ɛsɔwɔ, wɔ ɔma ɔchwɔ́ ɛta wáa?”
23278  MAT 3:17  Ne meko atanmfaánebuú aké, “Gɛ́ maá wa na, ngboó ne ji, apyɛɛ́ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me.”
23284  MAT 4:6  Ne aké ne ji, “Mbɔgé wɔ ɔlu Maá Ɛsɔwɔ, nyó chɔ mme, nndé ásá nmmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Ɛsɔwɔ atɔme nmakiɛ́nnjií nnáchwɔ́ ábámé wɔ’, áma sá nnó: ‘Ágbárege nyɛ́ namu bwɔ́ chánchá nnɔ́kagé ɔ́tó ɛnɔɔ́ geká nntaá.’”
23285  MAT 4:7  Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ŋgba, me nyogé fɔ́ nndé, ásá ntó nmmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Mekwaá ákpelégé fɔ́ Nwuú Ɛsɔwɔ mankpea ji nnápyɛ́ genó.’”
23287  MAT 4:9  Ne alɛ́régé Jisɔs mbɔ, ajɔɔ́ ne ji aké, “Menchyɛge n unbina uko mbɔgé ɔtogé manmme ɔnogé me.”
23288  MAT 4:10  Jisɔs anyá ji aké, “Kwilé me ushuú, wɔ danchɔmeló, ása mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ aké, ‘Ɔbɔ́ manógé ɛlé Nwyɛ Ɛsɔwɔ jimbií ne ɔkpánwyɛ lé ji defwɛ.’”
23291  MAT 4:13  Ájyɛ́gé, ábɛlé fɔ́ nNasarɛt dɔɔ́ wɔ́, akoó kóge ajyɛ́ jwɔ́lé nKapanɔm melɔ ɛwé ɛ́lú nmapea gentoógé mewaá Galilií ngebagé mewaá Sɛbulɔn ne Naftali.
23293  MAT 4:15  “Mme Sɛbulɔn ne mme Naftali, mme ayi álú meti ɛbɛɛ́ mega, nɛ́gbɛ́ ɛbɛɛ́ Jodan, gebagé mewaá Galilií ɛyigé gejamégé bɔɔ́ abi álá pɔ bɔɔ́ Jus ájwɔ́lege wyɛ.
23294  MAT 4:16  Bɔɔ́ abi ábɔ́ álú mmu gemua ágɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé geŋgbɔ́. Ne bɔɔ́ bi álú nya mmu manoó negbo, nana geŋgbɔ́ gégɛné, ɛbwɔ́ átane meti.”
23299  MAT 4:21  Ndɛre Jisɔs ályá ɛfɛɛ́ ajyɛɛ́ mbɛ gachyɛ, áma gɛ́ áŋmó abifɔ ápeá Jɛmsi ne n meŋmo wuú ɛbwɔ́ álú baá Sɛbɛdee. Álú nmmu ɛ́kpée ne nbwɔ́ Sɛbɛdee átóme upaá utófó bwɔ́. Akuú ɛbwɔ́ nnákwɔ́le ji.
23301  MAT 4:23  Ne Jisɔs akɛngebagé mewaá Galilií geko. Ndɛre akɛne, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, nmmu macha mmyɛmenɛne bwɔ́. Agarege ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ndɛre Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií. Ama apyɛ bɔɔ́ abi ameé mamée ufɔɔ́ ufɔɔ́ átóoge.
23302  MAT 4:24  Abya yi apyɛ ŋgɔ́ Jisɔs akwɔ́ kpaá akwɔngebagé mewaá Siriya geko. Bɔɔ́ ákpáne bɔɔ́ bwɔ́ ako abi ámeé mameé úfɔɔ́ úfɔɔ́ ne abi ágɛne ɛfwyale dɔɔ́ áchwɔ́ ɛta wuú nnápyɛ ɛbwɔ́ átoó. Ngeluágé bɔɔ́ bina, abifɔ áwyá aló nchyɛ, abifɔ ákwéne usasa ne abifɔ ámeé uchanchi. Jisɔs apyɛ ɛbwɔ́ átoó.
23304  MAT 5:1  Jisɔs ágɛ́gé gejamégé bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ matoómatoó nmbaá ayi ji alú, akwɔ́ ajyɛ jwɔle mfaá mekwɛ́. Ne baá utɔɔ́ bií ájwɔlénɔ ji mme.
23305  MAT 5:2  Ne alɔ mánlɛré ɛbwɔ́ aké:
23319  MAT 5:16  Wyɛmbɔ ntó ne ɛ́lɔme nndélyá geŋwáge nyú gégɛ́négé ɛké mewɛ mbaá bɔɔ́ ako, nnyɛ́ndémuú ágɛ́ ulɔ́ melu ɛbí ɛnyú dépyɛ́ ne áfɛ́gé Nnyú Ɛsɔwɔ muú alu nmfaánebuú.
23320  MAT 5:17  Défɛrégé fɔ́ nnme mbɔ nchwɔ́ ɛlé mánchɔ mabɛ́ Mosis ne unbi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ábɔ́ álɛré. Nchwɔ́ lé nnmpyɛ unɛbí mabɛ́ yimbɔ ájɔɔ́ úbɛ́ wáwálé. Nchwɔ́ fɔ́ mánchɔ ájí wɔ́.
23321  MAT 5:18  Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, tɛɛ́ mfaá ne mme ábyɛɛ́, yɛ ɛkɛ́kɛ́ genɛyigé áférege nmabɛ́ Mosis yina gépɔ yɛ́ geŋénnnó, kpaá tɛɛ́ unuko ɛbi ásámé úbɛ́ɛ nwáwálé.
23322  MAT 5:19  Ne yɛ́ndémuú ayi abyaá ɛkɛ́kɛ́ gennmabɛ́ ayi, nnɛpɔ́fɔ́ genó, ne álɛ́rege ntó nnbɔɔ́ ábyágé ɛwu, abɛɛ́ gembyáŋkwɔ́gé muú ngefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbarege ne bɔɔ́ bií. Yɛ́mbɔ muú ayi ábélege mabɛ́ Ɛsɔwɔ ayi, ne alɛrege ntó bɔɔ́ nnábélégé áji abɛɛ́ nyɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé muú ngefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege.
23323  MAT 5:20  Ngarege ɛnyú wáwálé nnmbɔgé ɛnyú delá fyɛɛ́ mekpo mambele mabɛ́ Ɛsɔwɔ depwɔ́ ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne nlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ wɔ́, degɛne fɔ́ meti mankpɛ ngefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne bɔɔ́ bií cháchá.
23325  MAT 5:22  Yɛ́mbɔ me ngarege ɛnyú nnó, yɛ́ndémuú ayi abɔɔ́ metɔɔ́ usɔɔ́ ne nmeŋmɛ́ akpɛne nunɔɔ́ mpa ɛso. Ne muú ayi ashyɛɛ́ nmeŋmɛ́ nnó, “wɔ ɔlu waá?” Akpɛne nntó ɛso ɛwe kpaá. Ne muú ayi ajɔɔ́gé ne nmeŋmɛ́ ntó nnó, “Wɔ geŋkekenégé muú” akpɛne mmu mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé.
23326  MAT 5:23  Ne ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́bɛgé nnmuú abɔ́ ɛchyɛ manchyɛ́, nmbaá ayi áchyɛ́ge ɛchyɛ Ɛsɔwɔ, ne atɛge nnapyɛ genɛyi gesɔɔ́ meŋmɛ́ wuú metɔɔ́,
23328  MAT 5:25  Muú abɔgé ɛfwyale ne muú mawámé wuú, akamégé fɔ́ ji ajyɛ ne ɛwú nɛso. Akwyɛɛ́ depɔ ábɛ́ meko ama gemɛge nnajyɛ nɛso. Nnde, álá pyɛ mbɔ wɔ́, gébé gékoógé ajyɛgé ne ɛ́wú nɛso, afyɛ nji namú mempanmpa. Ne mempanmpa afyɛ ji namú bɔɔ́ bɔ nku, ne bɔɔ́ nkú áfyɛɛ́ nji denɔ.
23329  MAT 5:26  Ne kaáge wáwálé nnalaá ndenɔ ɛtirémbɔ, kpaá tɛ ákwɔ́le ujwɔɔ́ bimbɔ uko.
23332  MAT 5:29  Ne ndɛre ɛlúmbɔ, mbɔgé dambɔɔ́nnyi wyɛ́ ayi ɛbwɔnapyɛ nnɔ́kwé ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ ju ji ɔféré, nndé ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nngepɔ́gé menyammyɛ génwɔ, ne nnɔbɛ́ ne upɔɔ́ mmyɛ uko, ɔ́jyɛ́ nmewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé.
23333  MAT 5:30  Ne mbɔgé ɛbwɔnwyɛ́ ɛ́pyɛ́ wɔ nnɔ́kwé ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ, sɔ́ ɛ́wú ɔfómé, nndé ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnjɔgé menyammyɛ wyɛ́ génne nnmenyammyɛ wyɛ́ mekomeko ákpɛ́ mmu mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé.
23335  MAT 5:32  Yɛ́mbɔ me ngare ɛnyú nnó, muú ayi awáne neba ne mendée wuú ɛwé mendée wuú álá kwe ulɔ wɔ́, muú yimbɔ apyɛ nnmendée wuú akwé ulɔ mbɔgé abagé menɔ ayi chá. Ne ndé mende ayi abagé mendée ayi menɔ wuú alya ji neba akwé ntó ulɔ.
23339  MAT 5:36  Ne ɛ́kagé muú akélé yɛ́ mekpo wuú nndé ákágé bwɔle ɛŋkaá méjwɛ́ ɛma ɛ́bɛ́ pópó yɛ́ lé megilí.
23340  MAT 5:37  Kámélé nn“Ɛ ɛ́” mbɔgé gengélú ɛyigé wɔ ɔkamege ne shya ntó nnó, Ngba” mbɔgé genó, gélú ɛyige wɔ ɔshyáa. Yɛ́ndégenɛyigé ɔmage gbɛɛ́ nmfaá ɛyina getanmbaá danchɔmeló.
23341  MAT 5:38  Ɛnyú debɔ́ dewú nyá ntó nnɛbɛ́ Mosis ɛ́ké muú anigé dambɔɔ́nnyi nmeŋmɛ́,nií ntó awuú. Ne yɛ́ amugé néŋɛ́nntɛ, ámu ntó ɛnií.
23342  MAT 5:39  Yɛ́mbɔ me ngarege ɛnyú nnó, ɛ́kagé muú ashuú gabo mfaá gabo. Ne muú adogé wɔ ɛ́gbɛ́ ɛtaá ɛwé ɛbwɔnyɛ, bwɔ́lé ɛwé fɔ ntó ado.
23343  MAT 5:40  Ne mbɔgé muú aké akɛlege mampyɛ mpa ne nnasɛ nkú wyɛ ayi mmu, chyɛɛ́ ji chonchó ne ayi dafyɛ.
23345  MAT 5:42  Muú akɔgé wɔ genó, chyɛɛ́ ji géji ɔ́nyogé. Ne muú achwɔgé nnɔ́pwɔ́ ji genntó ɔ́shyagé, pwɔ́ ji gejí.
23348  MAT 5:45  Depyɛge mbɔ, debɛɛ́ nbaá Nɛnyú muú alú nmfaánebuú. Ji apyɛɛ́ mŋmɛɛ́ ɛ́tyɛɛ́ mbaá bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ galɔ́gálɔ́ ne abi apyɛɛ́ gabogabo, ne manaá nnakwénmbaá bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ unbi ji ákɛ́lege ne abi álá pyɛɛ́.
23349  MAT 5:46  Ne mbɔgé ɛnyú dégbóo lé ne bɔɔ́ abi ágboó ne ɛnyú, ndé nsá ayi ɛnyú debɔɔ́ wyɛɛ́? Pɔ́ wyɛ́mbɔ ntó ne nsɛlé ŋká makpo apyɛɛ́?
23350  MAT 5:47  Ne mbɔgé ɛnyú dedoó lé abya ne bɔɔ́ abi denyɛɛ́ detúge ne ɛbwɔ́, nde mechɔ́ ɛwé ɛnyú depyɛ mbɔ ɛwé muú alá pyɛ? Yɛ́ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus; mbɔntó ne ápyɛɛ́.
23351  MAT 5:48  Ngétú ɛyigé na debɔ́ mambɛ́ cho ndɛre Nɛnyú muú alú nmfaánebuú álú.
23354  MAT 6:3  Ndɛre ɛlúmbɔ, muú nyú aké apoóge mbya muú, apoó gefɔɔ́ ɛyígé yɛɛ́ muú ayi álu kwɔ́kwɔ́lé ne ji álá kaágé.
23355  MAT 6:4  Nnmampoó ayi dépoóge mbya muú abɛ bíbí. Deké dépyɛmbɔ, nnyú muú alú mfaánebuú agɛne ndé unbi bɔɔ́ ápyɛɛ́ bíbí achyɛge nyɛ́ nyú nsá.”
23356  MAT 6:5  Jisɔs afɛ mbɛ mánlɛré aké,Ne yɛ́ndégébé, ɛnyú deké denɛnemmyɛ, dénɛ́gé fɔ́ ɛké bɔɔ́ abi ábwɔ́légé gemɛge bwɔ́ nndé, ɛbwɔ́ ágbóo manntɛ́nnmacha mmyɛmenɛne ne mapeá anɔɔ́ matinɛ́nemmyɛ nnbɔɔ́ ágɛ́nɛbwɔ́. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnmanayi bɔɔ́ ágɛ́ne mbɔ ɛbwɔ́, gɛ́ le áwú bwɔ́ nsá ne ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mɛ mbɔ.
23357  MAT 6:6  Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndégébé muú nyú aké ákɛ́lege manɛmmyɛ, ajyɛ akpɛ mmu gepú jií, mbaá ayi ji abɛɛ́ jimbií, agbɛ́ gepú, anɛmmyɛ mbaá nwuú Ɛsɔwɔ ayi alá gɛ́nji ne amɛ. Ne nwuú ayi agɛne yɛ́ndé unbi bɔɔ́ ápyɛɛ́ yɛ́ndé mbaá, achyɛge nyɛ́ ji nsá.
23358  MAT 6:7  Ne muú nyú aké anɛnemmyɛ ájɔɔ́gé mejɔɔ́ ɛwé ɛlá pɔ́ ne mekpo ne ula ndɛre bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ápyɛɛ́. Gétúgé ɛbwɔ́ áfɛ́rege nnájɔɔ́gé mejɔɔ́ dɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ awú mmyɛmenɛne bwɔ́.
23360  MAT 6:9  Ne ndégébé déké dénɛnémmyɛ nɛge na, Nɛsé Ɛsɔwɔ, wɔ yi ɔ́lú mfaánebuú, pyɛ́ mabɔ mmyɛ́ mábɛ́ ne ɛ́nógé.
23365  MAT 6:14  Mbɔ ne débɔɔ́ manɛmmyɛ. Nɛbɛgé ɔjigé nte gabo yi atɛ bɔɔ́ apyɛ́ ne ɛta wyɛ́, Nwyɛ Ɛsɔwɔ nmfaánebuú ajigé ntó nte gabo wyɛ yi ɔpyɛ́.
23366  MAT 6:15  Yɛ́mbɔ ɔlá jinte gabo ayi atɛ bɔɔ́ ápyɛ́ nɛta wyɛ́ wɔ́, Nwyɛ́ Ɛsɔwɔ ajígé nyɛ́ fɔ́ ntó nte gabo wyɛ yi ɔpyɛ.”
23367  MAT 6:16  Ne yɛ́ndégébé deké délyage menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ, ɛkagé déla meshwɛmeshwɛ nkane bɔɔ́ abi ábwɔ́légé gemɛgé bwɔ́ ápyɛɛ́. Ɛbwɔ́ álaá meshwɛmeshwɛ ɛké bɔɔ́ abi ágɛne ɛfwyale, nnbɔɔ́ ákaá nnɛbwɔ́ ályá menyɛɛ́ kpékpé. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnmangɛ́ ayi bɔɔ́ ágɛ́ne mbɔ ɛbwɔ́, gɛ́ le awu bwɔ́ nsá ne ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mɛ mbɔ.
23368  MAT 6:17  Ne ɛ́bɛgé muú nyú alyagé menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ, áshwɔ́nushu bií, áwaá maweé, ne achá mejwɛ́ wuú.
23369  MAT 6:18  Muú nyú apyɛgé mbɔ, bɔɔ́ ákágé fɔ́ nnalyá menyɛɛ́ kpékpé, ɛ́lé Nwuú Ɛsɔwɔ muú akaáge unbi bɔɔ́ ápyɛɛ́ bíbí ne akaáge nyɛ. Ne Nwuú Ɛsɔwɔ muú agɛ́ne yɛ́ndégenɛyigé ji apyɛɛ́ bíbí, achyɛge nyɛ́ ji nsá.”
23372  MAT 6:21  Nnde, mbaá ayi muú ábélege gefwa jií, ɛfɛɛ́ ntó ne metɔɔ́ wuú ɛbɛ́ɛ.
23373  MAT 6:22  “Ámɛ́ mekwaá álu ɛke ɛtúlékáŋ nmenyammyɛ wuú meko. Ne mbɔgé amɛ jyɛ́ álú chánchá, ɛbyɛnnmenyammyɛ wyɛ́ meko abɛɛ́ ne geŋgbɔ́.
23374  MAT 6:23  Ne ɛbɛgé amɛ jyɛ́ ala apɔ́ chánchá menyammyɛ wyɛ́ meko akwene gemuagemua. Ne mbɔgé genɛyi gepyɛ wɔ ɔgɛ́ne mbaá gekwege gemua, ɛ́byɛnnmenyammyɛ wyɛ́ meko alu mmu gekpɛkpɛ́gé gemua.”
23375  MAT 6:24  “Muú ama ákágé kpá fɔ́ defwɛ́ mbaá bɔɔ́ apea gébé gemaá. Ápyɛgémbɔ, apaá nyɛ́ ama agboó ne ayifɔ. Ne nogé nyɛ́ ama abyaá ayifɔ. Ɛnyú dekágé nógé fɔ́ Ɛsɔwɔ ne ŋka gébé gemaá.
23376  MAT 6:25  Gɛ́ ula bi ngarege ɛnyú nndéchyɛgé fɔ gemɛge nyú ɛfwyale, désómégé nndényɛ́ nyɛ́ ndé? Dényuú nyɛ́ ndé? Ne defyɛɛ́ nyɛ́ ndé? Geŋwáge mekwaá gepwɔ menyɛɛ́ wɔ́? Ne menyammyɛ mekwaá apwɔɔ́ mandeé mamfyɛ́ wɔɔ́?
23382  MAT 6:31  Désómégé sé déshaágé mmyɛ nndényɛ́ nyɛ́ ndé? Dényuú nyɛ́ ndé? Ne défyɛɛ́ nyɛ́ ndé?
23383  MAT 6:32  ɛlé bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ne anɛrege matɔɔ́ nufɔɔ́ unbina. Kaágé nnNnyú Ɛsɔwɔ muú alu mfaánebuú akaá mɛ nndebɔ mambɛ ne ubi uko.
23384  MAT 6:33  Ne bɔ́ge mbɛ dékɛlé kpɛ́ meti ɛwé Ɛsɔwɔ abɛɛ́ mfwa nyú depyɛgé unbi ji ákɛ́lege, dépyɛgé mbɔ, achyɛge nɛnyú unbina uko.
23385  MAT 6:34  Ne déchyɛgé fɔ ɛfwyale nmenyammyɛ ɛnyú désómégé gétúgé unbi geyá, yɛ́ndé bií uwyá ɛti depɔ ɛti déchwɔɔ́ ne ubi. Desɛge fɔ ɛfwyale ɛwé bií ɛbi chá décho ne ɛwe fina.”
23387  MAT 7:2  Nndé gefɔɔ́ ɛyigé dépáne mpa atɛ, wyɛ́mbɔ ntó ne Ɛsɔwɔ ápáne awu nyú. Gefɔɔ́ ɛyígé démɛge gendéchyɛ́ge muú, mbɔntó ne ámɛge náchyɛɛ́ ɛnyú.
23393  MAT 7:8  Nndé muú yi agigé genó, asɛle nyɛ, ne ayi akɛlégé, agɛne nyɛ, ne muú yi adogé menómbí, nnege nyɛ́ ji ɛ́wú.
23394  MAT 7:9  Ndé muú nyú ayi maá wuú agigé ji brɛd áchyɛ́ge ji ntaá?
23395  MAT 7:10  Ne yɛ ɛbɛ ɛlé nnagií ji meshuú áchyɛ́ge ji mmyɔ?
23396  MAT 7:11  Mbɔgé ɛnyú ákwaá abi délú bɔɔ́ nchyɛ, dechyɛge unulɔ́úlɔ́ mbaá baá nyú, ndé gepyɛ ne Nnyú Ɛsɔwɔ muú alu nmfaánebuú alá chyɛ́gé unulɔ́úlɔ́ mbaá bɔɔ́ abi ágíge ji ubi?