Wildebeest analysis examples for:   kbh-kbh   i    February 11, 2023 at 18:50    Script wb_pprint_html.py   by Ulf Hermjakob

23214  MAT 1:1  Quemënga imnamna Jesucristbe bëts taitanga: Jesucristna Rey David y Abrahámbents̈ana ents̈á inamna.
23215  MAT 1:2  Abraham yojamna Isaacbe taitá; Isaacna Jacobëbe taiy Jacob, Judá y chabe cats̈átangbe taitá. Judá, Fares y Zarabe taitá; y chatbe mamá Tamar yojamna; Fares Esrombe taiy mua Arambe taitá. Aram Aminadabëbe taitá; Aminadab Naasonbe taiy Naasón Salmonbe taitá. Salmón Boozbe taiy muabe mamá Rahab yojamna; Booz Obedbe taiy muabe mamá Rut yojamna; y Obedna Isaíbe taitá. Isaí Rey Davidbe taitá; David Salomonbe taiy muabe mamá yojamna chë Uríasbe shema inamná.
23220  MAT 1:7  Salomón Roboambe taitá; Roboam Abíasbe taiy Abíasna Asabe taitá; Asa Josafatbe taitá; Josafat Jorambe taiy Joramna Uzíasbe taitá. Uzías Jotambe taitá, Jotam Acazbe taiy Acazna Ezequíasbe taitá. Ezequías Manasesbe taitá; Manasés Amonbe taiy Amón Josíasbe taitá. Josíasna Jeconías y chabe cats̈átangbe taiyojamna. Chë Babilonioca ents̈anga chë israelitënga tmojánishëche y choca imojanëtámena ora, Josías chë básenga yojánabamna.
23225  MAT 1:12  Ya Babilonioca ndutámenënga ora; Jeconías Salatielbe taitá; Salatiel Zorobabelbe taitá. Zorobabel Abiudbe taitá; Abiud Eliaquimbe taiy Eliaquimna Azorbe taitá. Azor Sadocbe taitá; Sadoc Aquimbe taiy Aquimna Eliudbe taitá. Eliud Eleazarbe taitá; Eleazar Matanbe taiy Matán Jacobëbe taitá. Jacob Josebe taiyojamna y Josena Mariybe boyá. María Jesusbe mamá, Jesús chë Bëngbe Bëtsabe Uámana Uabuayaná, chë Cristo ca uabainá.
23230  MAT 1:17  Chcasna, Abrahámbents̈ana Davidbentscoñe bnë́tsana canta bëts pamíllanga imojëftsemna. Davídbents̈ana y chë israelitënga Babilonioca imojanëtamenëntscuana inÿe bnë́tsana canta bëts pamíllanga; y inÿe bnë́tsana canta bëts pamíllanga chë Israeloca ents̈anga imojanëtamenents̈ana, chë Cristo tojanonÿnántscoñe.
23231  MAT 1:18  Jesucristo jónÿnanamna mënts̈á tojanopasá: María tbojans̈buachená Joséftaca jobouamayama, pero cabá ndoñe cánÿiñe ibontsiyena ora, tojanopasá Mariyna ngomamaná yojoquéda chë Uámana Espíritbe obenánaca.
23232  MAT 1:19  José, Mariybe boyá, canÿe nÿetsca soyënguiñe ts̈abá jamama bos̈á inamna. Cha ndoñe yontsebos̈e ents̈angbe delante cha mal jaquédana; chíyecna tojanjuabó nÿe iytëcana Maríybents̈ana jtsojuánañana.
23233  MAT 1:20  Y chca yojtsejuabnantscuana, mo otjenayoquëcá canÿe Bëngbe Bëtsabe ángel tbojáninÿe y chana Josébioye tbojaniyana: “José, Davídbents̈ana ents̈á, ndoñe matenócochinÿenana Maríaftaca jobouamayama, er chë bochántsebomna s̈es̈ona chë Uámana Espíritbe obenánaca cha bochántsebomna.
23234  MAT 1:21  María canÿe s̈es̈ona bochántsebomna y cha Jesús ca cochjuabaye. Chca echantsabaina er cha chabe ents̈anga chëngbe bacna soyënguents̈ana echanjátsebacaye ca” —chë ángel tbojaniyana.
23235  MAT 1:22  Lempe chca tojanochnëngo, cachcá chaotsemnama nts̈amo Bëngbe Bëtsá chabe juabna oyebuambnayëngbiajana tojanayancá. Chë oyebuambnayá mënts̈á tojánayana:
23238  MAT 1:25  Pero ndoñe cánÿiñe ibontsaniyena, sinÿe chë s̈es̈onatema tojanonÿná orscana. Chë s̈es̈onatema tojanonÿná orna, José chábioye Jesús ca tbojanabaye.
23239  MAT 2:1  Herodes judiëngbe rey yojamna ora, canÿe pueblo Judeoca, Belén ca uabáinents̈e Jesús tojanonÿná. Chents̈ana, báseftanga, estrellënga uatsjéndayënga, magos ca uabáinënga, canÿe bëts puebloye Jerusalén ca uabáinoye tmojánashjajna. Chënga tmojánabo shinÿe bocanoye luarëngocana.
23240  MAT 2:2  Jerusalenocna chënga, Heródesbioye tmojána y tmojanënoticiá: “¿Ndayents̈e yojtsemna chë judiëngbe rey jtsemnama tojonÿná cha ca? Bëngbe luarëngoca shinÿe bocanoye chabe onÿnana estrella fsënjinÿe y as muents̈e cha jaboadórama tifjabo ca.”
23241  MAT 2:3  Rey Herodes chca tojanuena ora, corente yojtsenócochinÿena, y nÿetsca chë Jerusalenents̈e oyenë́ngnaca.
23242  MAT 2:4  Chents̈ana chë rey tojánachembo nÿetsca chë judiëngbe bachnangbe amë́ndayënga y chë judiëngbe ley abuátambayënga jenoyeunayëngama. Mënts̈á tojanatjá: —¿Ndayents̈e chë Bëngbe Bëtsabe Uámana Uabuayaná, chë Cristo ca uabainá, jónÿnama ibomna ca?
23243  MAT 2:5  Chënga tmojanjuá: —Judeoca, Belén pueblents̈e ca. Bayté entsemna chë Bëngbe Bëtsabe juabna oyebuambnayá Miqueas mënts̈á tojanábema:
23244  MAT 2:6  Y ts̈ëngaftanga, Judeoca Belenents̈e oyenënga, canÿe mandayá ts̈ëngaftangbents̈ana echanjabo. Cha nÿetsca chë Judeoca mándayëngbiama más uamaná echántsemna, y ats̈be ents̈anga Israeloca echántsanÿena. Chíyeca ts̈ëngaftangbe pueblo ndoñe nÿe bats̈á uámana pueblo quenátsmëna ca.
23245  MAT 2:7  Chora Herodes iytëcana chë maguënga tojánachembo y cuedádoca tojanatjá ntseco ora chë estrella tmojáninÿama.
23246  MAT 2:8  Herodes chë soyënga yojtsetáts̈ëmbo ora, Belenoye chë maguënga tojanichamó, y mënts̈á tojanë́yana: “Choye motsajna y ts̈abá chë s̈es̈ona s̈mochjánguango. Chas̈mojínÿena ora, s̈mochjabëuenaye, as áts̈naca chayobená jama chë s̈es̈ona jadórama ca.”
23247  MAT 2:9  Rey Herodes chë soyënga tojánëyanents̈ana, chë maguënga tmojtsatanoñe. Chora cachiñe tmojtaninÿe chë chëngbe luarëngoca tmojáninÿe estrella y yojtsanebnatsana chë s̈es̈ona yojtsemnë́ntscoñe. Chents̈a juatsbuacá chë estrella yojójayiye.
23248  MAT 2:10  Chë maguënga chë estrella tmojáninÿe orna, corente oyejuayënga imojtsemna.
23249  MAT 2:11  Chë yebnoye tmojánamashjna ora, chë s̈es̈ona tmojáninÿe chabe mamá Maríaftaca. Chorna, tmojanoshaments̈é y chë s̈es̈onatema tmojanadorá. Chora chëngbe cajontémënga tmojanëtsë́caca y tmojanats̈tá castellano, incienso y canÿe botamana uanguëts̈e soye, mirra ca uabáiniye.
23250  MAT 2:12  Chents̈ana, mo canÿe otjenayoquëcá Bëngbe Bëtsá chë maguënga tojanabuayená rey Herodesbiajana ndoñe chamondesshëcuanama. As chënga chents̈ana inÿe benachëjana cachëngbe luarëngoye tmojésanshëcuana.
23251  MAT 2:13  Chë maguënga tmojtsatanoñe ora, otjénayoca José canÿe Bëngbe Bëtsabe ángelbioye tbojáninÿe y cha mënts̈á tbojaniyana: “Motsbaná, chë s̈es̈onatema y chabe mamá mesë́biats̈e y Egiptoye motsachá. Herodes chë s̈es̈onatema bochanjánguango jtsóbama, chíyeca choca cochtsoquedañe ats̈e chacbochjábuayenantscuana ca.”
23252  MAT 2:14  As José tojantsbaná, chë s̈es̈onatema y chabe mamá tojesanë́biats̈e y ibeta Egiptó benache tojë́ftsanbocna.