1	GEN 1:1	Ngaen bwób zitüldü, God tüp akó pülpül tónzapónórr.
2	GEN 1:2	Tüpan obzeksyók ugón tómbapónóm yarilürr: darrü kla babulan yarilürr. Tümüna kukurru malubarr nae tumum ngalaorr. Da Godón Samua nae kwitana zaorrón tótók yarilürr.
3	GEN 1:3	Da God bóktanórr wagó, “Zyón asi ki yarilün,” da zyón asi yarilürr.
4	GEN 1:4	God igó ngakanórr wa, zyón morroala. God zyón a tümün we nürrgrratórr.
6	GEN 1:6	God wagó, “Ngarkwat kan asi ki yarilün nae aodó, da wa nae ki arrgrrat naedógab, nis bainüm.”
7	GEN 1:7	Da God ene ngarkwat kan inzan we tónggapónórr, da wa ene kan tüpana nae we arrgrratórr kwitana naedógab. Da ene amkoman inzan we yarilürr.
8	GEN 1:8	God ene ngarkwat kan ngi ngyesilürr “pülpül”. Da irrüba wamórr akó irrbia tamórr akó wamórr. Ene nis ngim ngürr yarilürr.
9	GEN 1:9	God akó bóktanórr wagó, “Pülpül tüpana naea darrpan pokodó ki kwób basu, da mólóg bwóba ki okaka tibyó.” Da ene amkoman inzan we yarilürr.
10	GEN 1:10	Wa ene mólóg bwób ngi we ngyesilürr “tüp”, a kwób basurrün nae ngi we ngyesilürr “malu”. God esenórr wa, morroala.
11	GEN 1:11	God bóktanórr wagó, “Tüpa elklaza zid ki dódórr nyónünüm: kari küppükü elklaza zid akó küppükü nugup ngórr ini tüpdü, blaman tibiób darrpan tonarr obzekpükü.” Da ene amkoman inzan we yarilürr.
12	GEN 1:12	Tüpa elklaza zid we dódórr nyónónóp: küppükü nugup zid tibiób darrpan tonarr obzekpükü, akó küppükü nugup ngórr tibiób darrpan tonarr obzekpükü. God esenórr wa, blaman kla morroalako.
14	GEN 1:14	God akó bóktanórr wagó, “Zyón kla asi ki kwarilün pülpüldü, ngürr arrgrratóm irrübdügab. Timam ki koralón, ngürr, pail, a tóre melpal bómzyatóm.
16	GEN 1:16	God wirri zyón kla nis tónzapónórr - wirrian zyón kla, ngürr angomólóm, kari zyón kla, irrüb angomólóm. Wa akó wimurr tómbapónórr.
17	GEN 1:17	God ibü blaman pülpüldü we irrbünürr, tüp warri apónóm,
18	GEN 1:18	ngürr akó irrüb ngakanóm akó zyón arrgrratóm tümündügab. God esenórr wa, morroala.
20	GEN 1:20	God bóktanórr wagó, “Blaman naea ki murrbausnüm abün ngón aman elklaza-e, akó póyaea tüp kwitüdü ki barrmulülün pülpül tüpana.”
21	GEN 1:21	Da God maludü wirri balóng wapi we tómbapónórr, akó blaman ngón aman akó ngübyón elklaza, nae ne klamanme barümürrüna, tibiób darrpan tonarr obzekpükü, akó blaman tappükü póyae ta inzan, tibiób darrpan tonarr obzekpükü. Da God esenórr wa, morroala.
22	GEN 1:22	God ibü bles ninóp da bóktanórr wagó, “E küppükü abün bailamke. E malu nae gwarrónamke, akó póyaea ta tüpdü abün ki bainünüm.”
24	GEN 1:24	God akó bóktanórr wagó, “Tüpa ngón aman elklaza ki balngó, tibiób darrpan tonarr obzekpükü: ngabyón lar, ngübyón elklaza, akó nurr lar, tibiób darrpan tonarr obzekpükü.” Da ene amkoman inzan we yarilürr.
25	GEN 1:25	God tómbapónórr nurr lar tibiób darrpan tonarr obzekpükü, akó ngabyón lar tibiób darrpan tonarr obzekpükü, akó tüpdü ngübyón elklaza tibiób darrpan tonarr obzekpükü. Da God esenórr wa, morroala.
26	GEN 1:26	Da God bóktanórr wagó, “Mi kya pam tómbapónónóm, mibiób dandangzan, mibü obzeksyók ngarkwatódó. I sab ibü ki balngomól kwarilün, maludü wapi, kwitüm póyae, ngabyón lar, dudu ini bwób, akó blaman tüpdü ngübyón elklaza.”
27	GEN 1:27	God pam tónggapónórr, tóba dandang ngarkwatódó, Godón dandang ngarkwatódó wa oya tónggapónórr; wa ibü igó tónzapónórr, pam a kol.
29	GEN 1:29	Da God bóktanórr wagó, “Turrkrruam, ka yabü alióndóla blaman kari küppükü elklaza zid ini dudu tüpdü akó blaman küppükü nugup ngórr. Sab yabü alo kla kwarile.
31	GEN 1:31	God blaman elklaza nósenóp, wa ne kla tómbapónórr, da módóga, blaman amkoman morroal kwarilürr. Da irrüba wamórr akó irrbia tamórr akó wamórr. Ene 6 ngim ngürr yarilürr.
33	GEN 2:2	7 Ngim ngürr nóma semrranórr, Godón zaget ugón blakórrón yarilürr, wa ne kla tómbapón yarilürr. Da ene ngürr, wa ngón ngagónórr tóba blaman zagetódógab, wa ne kla tómbapón yarilürr.
34	GEN 2:3	God 7 ngim ngürr bles yónürr, da tebe-tebe amaikürr, zitülkus wa ene ngürrdü ngón ngagónórr tóba blaman zagetódógab, wa ne kla tómbapón yarilürr.
35	GEN 2:4	Tüp a pülpül tónggapón póepa ae blakónda. ⌊Lod⌋ God tüp a pülpül nóma tónzapónórr, ugón
36	GEN 2:5	tüpdü elklaza zid babul kwarilürr akó küpa koke bamkenóp, zitülkus Lod God darrü ngup koke zirrsapónórr tüpdü. Akó pam babul yarilürr tüp kesu angónóm.
38	GEN 2:7	Da Lod God tüp buru-i pam we tónggapónórr, da wa arról ngón we semanórr oya syók tótórr nisdü. Ene pam ama arról pamakanóm bainürr.
39	GEN 2:8	Lod God didiburr we irtümülürr Iden bwóbdü, abüsa nólgabi banikda, da ne pam tónggapónórr ola ingrinürr.
40	GEN 2:9	Da Lod God abün-abün obzek nugup dódórr ninóp tüpdügab, morroal ne kla koralórr basenóm akó alom. Didiburr aodó nis nugup namülnürri, ⌊ngarkwat-koke arról⌋ gail nugup asi yarilürr, akó umul gail nugup asi yarilürr, morroal a kolae nega.
44	GEN 2:13	Nis ngim tobarr ngi módóga, Gion; wa blaman Kas kantrri myangrao apónda.
46	GEN 2:15	Lod God pam ipadórr, da we ingrinürr didiburrdü Idenóm, tüp kesu angónóm akó morroal ngakanóm.
47	GEN 2:16	Akó Lod God pam arüng bóktan we ekyanórr wagó, “Marü taia blaman ini nugupdügab alom didiburr kugupidü,
49	GEN 2:18	Lod God bóktanórr wagó, “Ini go morroal kokea; pam tebe püóran koke yarile, a ka morroal tangamtin gódam tonzapono oyankü.”
50	GEN 2:19	Lod God ne blaman molpokodó nurr lar akó kwitüm póyae tómbapónórr tüpdügab, wa ibü ugón simarrurr pamdó oya basenóm, wa ia nadü ngi ki ngibasil yarile. Wa nadü ngi ngibasile, ene wata ibü ngi módó korale.
52	GEN 2:21	Lod God pam büdül ut iminürr, da wa nóma umtulürr, wa darrpan nólkak kus irruanórr, da ene gao akó murrausürr tóba murri.
53	GEN 2:22	Lod God kol tónzapónórr ene nólkak kusdügab, wa ne kla irruanórr pamdógab, da we tudódürr ama pamdó.
57	GEN 3:1	Da módóga, gwar wa kari ilklió-bülión gyagüpitótóke pam koke yarilürr blaman molpokodó nurr lardógab, ⌊Lod⌋ God ne kla tómbapónórr. Wa kol umtinürr wagó, “God ia amkoman bóktanórr nugup ngórr alogum blaman nugupdügab ini didiburrdü?”
59	GEN 3:3	A God igó yarilürr wagó, ‘Didiburr aodó nugupdügab, e sab ngórr alogu, akó amurr ta amurrgu! E ne nóma tónggapóni, e sab nurrótóki.’”
60	GEN 3:4	Gwara bóktanórr koldó wagó, “E sab kokean nurrótóki!
61	GEN 3:5	A God umula wagó, e sab nóma elo-i, yabü ilküpa sab babzeli: e sab morroal akó kolae umul baini, God tüóbzane.”
64	GEN 3:8	Simaman, bwóba güb nóma bainürr, ene pama tóba kolpükü Lod Godón tótók gógóram arrkrrurr, didiburrana nóma agóltagól yarilürr, da i we anikürri didiburr nugup paldó Lod Godón obzekdógab.
65	GEN 3:9	Da Lod God pamdó we górrganórr wagó, “Ma ia negla?”
67	GEN 3:11	God we bóktanórr wagó, “Marü nótó müzazile igó, ma kakapurla? Ia ma eloa ene nugupdügab, ka marü ne arüng bóktan mókyarró alogum?”
69	GEN 3:13	Lod God ene kol umtinürr wagó, “Ini ia pokoa? Ma ia larógóm tónggapóna?” Kola bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü gwara ilklió küline, da ka igósidi amkoman kuri eloa!”
70	GEN 3:14	Da Lod God gwardó bóktanórr wagó, “Zitülkus ma ini poko tónggapóna, “Ka marü amórrdóla blaman ngabyón lardógabi akó blaman molpokodó nurr lardógabi; ma sab bikómi ngain namulo, akó ma sab tüp buru elolo blaman ngürrzan moba ngyaben tonarrdó.
72	GEN 3:16	A koldó Lod God igó bóktanórr wagó, “Ka marü azid aeng sab wirrian ino bikóm amarrudi akó olmal balngende; marü moboküpdü sab metat wirri ubi asi yarile moba müórdü, a wa ma sab metat marü singüldü pam yarile, marü alngomólóm.”
73	GEN 3:17	Lod God pamdó we bóktanórr wagó, “Zitülkus ma moba kolan bóktan arrkrrua, akó mazan eloa ene nugupdügab, ka marü ne arüng bóktan mókyarró alogum, “ka tüp errkya amórrdóla marübókamde. Ma sab moba büb barre enan emkalolo tüp kesu angónde moba alo kla basenóm, blaman ngürrzan moba ngyaben tonarrdó.
77	GEN 3:21	Lod God lar sopae mórrkenyórr tómbapónórr Adamónkü akó oya kol, da wa ibü we klame püti nyónürr.
78	GEN 3:22	Da Lod God tóbaka bóktanórr wagó, “Pama errkya mizan kuri baine; morroal a kolae ta wa umula. Wa tóba tang koke ki adrratól nugup ngórr aginüm akó alom, ene ngarkwat-koke arról ne nugupa gaildo. Wa ne nóma elo-e, wa sab metat ngyabele!”
79	GEN 3:23	Da Lod God pam tóba kolpükü zirrapónórr Iden Didiburrdügab, tüp kesu angónóm oya nólgab tónggapónórr.
105	GEN 4:25	Adam akó tóba kolpükü umtulürr, da wa akó darrü siman olom ilngumilürr. Wa ngi ngyesilürr Set, inzan bóktanpükü wagó, “God akó kürü darrü olom kuri kókyene, Eibolón pabodó, Kein noan emkalórr.”
107	GEN 5:1	Ini Adamón olmalbobatalab wibalómórrón ngiko. God pamkolpam nóma tómbapónórr, wa ibü tóbanan obzeksyók ngarkwatódó tómbapónórr.
128	GEN 5:22	Metuselan amtómól kakóm, Inok Godón minggüpanandó ngyabelórr akó darrü 300 pailüm akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.
130	GEN 5:24	Wa Godón minggüpanandó ngyabelórr. Olgabi, darrpan ngürr wa we bamrükürr, zitülkus God oya wata arról pam sipadórr tüpdügab.
140	GEN 6:2	da Godón simanal olmala ini pamkolpamab ópal olmal igó nósenóp wagó, ene morroal agurr kolako. Da i ngibürr bumigóp popa tibiób kolóm, i nibióbka ubi bainóp.
142	GEN 6:4	Ene ngürrdü, akó ngibürr tonarr kakóm, wirri kwitüm akó wirri arüng pam ini tüpdü asi kwarilürr. Godón simanal olmala tüpan kolpükü nóma bazurrulürr ngaen ngyaben tonarrdó, i igó olmal balngónóp: arüng bügür akó umulürrün pam nidi koralórr.
147	GEN 6:9	Ini Noankwata póepe. Noa tebe püóran dümdüm ngyaben pam wató yarilürr ene ngyaben tonarrdó, akó wa Godón minggüpanandó ngyabelórr.
149	GEN 6:11	Da módóga, Godón ngakande, tüp abürrünsabürrün yarilürr kolae tonarranme. Blaman pamkolpama abün-abün kolae tulmilpükü ngyabenónóp akó gazirrwóm ini tüp gwarrarrón yarilürr.
150	GEN 6:12	God tüp esenórr, da módóga, tüp amkoman kulairrün yarilürr, zitülkus blaman pamkolpama ini tüpdü tibiób ngyaben tulmil kulainóp.
151	GEN 6:13	Da God Noaka we bóktanórr wagó, “Ka gyagüpitótók kuri esena blaman pamkolpam kulainüm, zitülkus gazirrwóma ini tüp kuri gwarróne ibübókamde. Turrkrru, ka sab ibü blaman pabzuo ini tüppükü!
160	GEN 6:22	Da Noa blaman elklaza tómbapónórr, God oya enezan arüng bóktan ekyanórr.
169	GEN 7:9	ninis Noaka ogoblórr butüdü, God Noan arüng bóktan enezan syalórr.
176	GEN 7:16	Blaman arról elklaza ne klama barrbülürr, simanal a ópal kwarilürr, God Noan arüng bóktan enezan ekyanórr. Olgabi Lod oya kakóm mamtae we murrausürr.
185	GEN 8:1	Da God Noan gyagüpi amaikürr, akó blaman nurr akó ngabyón lar wankü ene butüdü. Wa wór zirrsapónórr busom ini tüpdü, da naiz naea we ukyólürr.
199	GEN 8:15	Da God Noaka tóbtanórr wagó,
204	GEN 8:20	Olgabi Noa ⌊alta⌋ elórr ⌊Lodónkü⌋; blaman darrü-darrü obzek ⌊tóman-koke⌋ lardógab akó tóman-koke póyaedógab, wa ngibürr yazebórr, altadó dudu yamselórr ura adüngüm Godón akyanóm.
207	GEN 9:1	God Noa akó tóba simanal olmal bles ninóp, da we bóktanórr wagó, “E küppükü bailamke akó abün olmal balngólamke, da tüpa tai ki gwarran yabübókamde!
212	GEN 9:6	“Pam büdülümpükü nótó nóma emkóle, oya sab darrem büdülümpükü emkórre; zitülkus God pam tónggapónórr tóba dandang ngarkwatódó.
214	GEN 9:8	God we tóbtanórr Noaka akó oya simanal olmaldó wagó,
218	GEN 9:12	Da God akó bóktanórr wagó, “Alkamül-koke tónggapórrón bóktan, ka ne kla angrindóla, ka küób akó yadi, mibü aodó, akó blaman arról elklaza yenkü, akó blaman pamkolpama sab solkwat nidi tóbabótóle, timam we kla yarile:
222	GEN 9:16	Órrólaba sab pülpüldü nóma okaka tübine, ka sab eseno, akó kürü sab ngambangóle alkamül-koke tónggapórrón bóktan, God akó blaman obzek arról elklaza ini tüpdü, ibü aodó. Ene tónggapórrón bóktan sab metatómpükü asi yarile.”
223	GEN 9:17	Da God tóbtanórr Noaka wagó, “Ene timam módóga, ka ne alkamül-koke tónggapórrón bóktan ingrina, kótóka blaman arról elklaza ini tüpdü, mibü aodó.”
232	GEN 9:26	Wa akó igó poko bóktanórr wagó, “⌊Lodón⌋ yagüram, Syemón God! Keinan sab Syemón leba zaget olom ki yarilün.
233	GEN 9:27	God sab Zeipetón bwób ki arratlón! Zeipet sab Syemón palae müótüdü ki ngyabelón, akó Keinan sab Zeipetón leba zaget olom ki yarilün.”
237	GEN 10:2	Zeipetón simanal olmalab ngi idipako: Gomerr, Magog, Madae, Zaban, Tubal, Mesek, akó Taerras, tibiób olmalbobatalpükü.
238	GEN 10:3	Gomerrón olmalbobatalab zitül we kla kwarilürr: Askenaz, Rripat, akó Togarrma, tibiób pamkolpampükü.
251	GEN 10:16	Wa ta akó ibü abbobat yarilürr: Zebus, Amorr, Girrgas,
254	GEN 10:19	da ibü tüpa wirri bailürr, tai Saedon wirri basirrdügab, ama Gerrarr wirri basirrdübóna, tai kókó Gaza wirri basirr amrran, ó akó ama Sodom, Gomorra, Adma, akó Zebo wirri basirrdübóna, pamkolpama ne ngyabenónóp, tai kókó Lasa amrran.
258	GEN 10:23	Arramón olmalbobatalab zitül we kla kwarilürr: Uz, Ul, Geterr, akó Mesek, tibiób pamkolpampükü.
276	GEN 11:9	We ngarkwatódó, ene wirri basirr ngi ngyesilóp Babel, zitülkus Lod blaman pamkolpamab bóktan yarrisarri yangónórr. Da olgabi God ibü bwób-bwób we arngenórr ini dudu tüpdü.
327	GEN 13:8	Eibrram bóktanórr Lotka wagó, “Gyaurka, myamem ongyaltongyal babul ki yarilün ma na ka, mibü aodó, akó mibü ngabyón lar ngabkan pampükü, zitülkus mi ab-olomiamli.
329	GEN 13:10	Lot Zodan buruburudübóna yazilürr. Nae ola gaodó yarilürr. Ene tüp inzan yarilürr wamaka Lodón Didiburr akó wamaka Izipt tüp, tai kókó Zoarr basirr amrran. (Lod Sodom akó Gomorra wirri basirr nis solkwat kolae nyónürr.)
338	GEN 14:1	Ene tonarr, Amrrapel, Babilonia bwóban king, Arriok, Elasarr bwóban king, Kedorrlaomerr, Ilam bwóban king, akó Taedal, Goyim bwóban king,
339	GEN 14:2	bóktan we tómbapónóp gazirrüm ini 5 kingpükü: Berra, Sodom wirri basirran king, Birrsya, Gomorra wirri basirran king, Syinab, Adma wirri basirran king, Syemeberr, Zeboyim wirri basirran king, akó Bila wirri basirran king (ene basirran darrü ngi Zoarr yarilürr).
345	GEN 14:8	Da ene tonarr, Sodom, Gomorra, Adma, Zeboyim, akó Bila wirri basirr kinga bazebórr, da blamana we ogobórr Sidim buruburudü. I ola bazelórr, tibiób gazirr pampükü, da i gazirrüm we bazebóp, da zangórrón we bórranglórr tibiób gazirr klampükü.
346	GEN 14:9	Ilam king Kedorrlaomerr akó oya aüd gómdamal, Babilonia, Elasarr akó Goyim king nidi kwarilürr, i ene 5 kingpükü gazirr we bókyenóp. Ene gazirr inzan yarilürr: tokom kinga 5 kingpükü bókrralórr tibiób gazirr pampükü.
347	GEN 14:10	Sidim buruburudü ugón abün tarr kugupi asi koralórr. Sodom akó Gomorra king nisa tibiób gazirr pampükü nóma busonónóp, da ngibürra büdülümpükü balóklórr tarr kugupidü. Koke nidi balókórr, i we busuóp ama pokopükü bwóbdü.
348	GEN 14:11	Ene tokom kinga ene ia-ia elklaza koralórr blaman yazebóp Sodom akó Gomorragab, akó ibü alo kla, da i we ogobórr.
355	GEN 14:18	Da darrü kinga ugón wamórr Eibrramón asenóm. Oya ngi Melkizedek yarilürr, Salem wirri basirran king. Wa tüób brred akó waen imarrurr. Wa dakla Wirri Kwitüm Godón ⌊prrist⌋ yarilürr.
356	GEN 14:19	Wa Eibrramón bles yónürr igó bóktane wagó, “Eibrramón bles ki yó Wirri Kwitüm Goda, tüp a pülpül nótó tónzapónórr.
357	GEN 14:20	Akó mi blamana yagürnórre Wirri Kwitüm God, marü tangdó nótó irrbüne, mankü nidi gazirr kwarilürr.” Da Eibrram blaman elklazadógab ⌊wantent⌋ Melkizedekón ekyanórr, wa ne elklaza yazebórr ene tokom kingdügab.
359	GEN 14:22	Eibrram bóktan yalkomólórr oyaka wagó, “Ka kólba tang kwit aindóla ⌊Lodka⌋, Wirri Kwitüm God, tüp a pülpül nótó tónzapónórr, akó ka ini ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ bóktandóla Godón obzek kwata:
363	GEN 15:2	A Eibrram bóktanórr wagó, “Lod Godóe! Ma sab kürü laró kókyeno, zitülkus ka olom-koke ngyabendóla? Eliezerr, kürü Damaskus ⌊leba zaget olom⌋, kürü elklaza sab wató yazebe kürü büdül kakóm.