45	GEN 2:14	Aüd ngim tobarr ngi módóga, Taegrris. Wa olmeanda Asirria kantrri kabeana, abüsa nólgabi banikda. Tokom ngim tobarr ngi módóga, Yuprreitis.
213	GEN 9:7	A yadi, e küppükü bailamke, akó abün olmal balngólamke, tüpa tai ki gwarran yabübókamde! Yabü olmalbobatala sab abün ki bainünüm ini tüpdü.”
264	GEN 10:29	Opirr, Abila, akó Yobab, tibiób pamkolpampükü. Ini blaman Zoktanón olmalbobatal kwarilürr.
270	GEN 11:3	Da i tibióbka bóktan kwarilürr wagó, “Yao, mi errkya taptap marit poko tómbapóndakla, da mi zürüküm kubó tai bamngurre urdü!” Da ingülküpan pabodó ibü marit poko asi kwarilürr gri aelóm, akó motan pabodó ama tarr, marit poko karrkukus arümüm.
274	GEN 11:7	Yao, mi módó ogoba ola ibü bóktan yarrisarri angónóm, igósüm i sab tibiób koke barrkrrule darrem-darrem.”
379	GEN 15:18	Ene ngürr, Lod ene inzan alkamül-koke tónggapórrón bóktan tónggapónórr Eibrramka, da wa bóktanórr wagó, “Marü olmalbobatal ka sab ini pamkolpamab tüp nókyenónómo, tai wirri tobarrdógab Izipt kantrridü, kókó Yuprreitis wirri tobarrdó:
490	GEN 19:32	Yao, mi errkya mibiób ab waen amyandamli gorrgorran ngitanóm. Ene kakóm, mi kubó usakü iade bazurruo. Ini tonarre, mibü küp elnga asi kwarile mibiób abdógab.”
570	GEN 22:22	Kesed, Azo, Pildas, Yidlap, akó Betuel.”
576	GEN 23:4	“Ka mogoba bupso ngyabendóla yabü aodó. Yabü ia darrü tüp poko babula yabükagab amiógüm? Ka igósidi kubó kólba kol büdül gapókdó ola ungrino.”
580	GEN 23:8	Bóktan we yalkomólórr wagó, “Yabü ne ubi asi nóma yarile kürü kolan büdül büb angrinüm yabünüm darrü gapókdó, da kürü bóktan tübarrkrru; e kubó kürü ngidü Eprronón imtinamke, Zoarrón siman olom.
623	GEN 24:31	Leiban oyaka bóktanórr wagó, “Yao, mató ma bles airrünla Lodkagab. Ma aini iade zamngóldóla? Ka müót kuri tónggapóna akó ka ut bwób tónggapóna marü kamelabkü.”
754	GEN 27:26	Ene kakóm, Aesak bóktanórr oyaka wagó, “Yao, kürü minggüpanan tam, kürü olom. Da kürü ugó küprük.”
895	GEN 31:21	Da wa tóba blaman elklazapükü we busorr oya ne kla koralórr. Wa Yuprreitis tobarr we banikürr, obzek ama ola yarilürr Gilead podopükü bwóbdü.
918	GEN 31:44	Yao, ugó tam, mi errkya alkamül-koke tónggapórrón bóktan angrindamli, matóka kótó, da mibü sab we bóktana alngomól yarile.”
935	GEN 32:7	Yada ódód pama nóma tóbakonórr Zeikobka, i sidrrütóp wagó, “Ki marü naretódó, Isaoka ogoba. Wa errkya kwat-kwata marü asenóm. Wa 400 ngarkwat pampüküma.”
1015	GEN 35:3	Yao, ugó bazeb, mi Betel tótókdakla, ka sab alta nóla elo Godka, kürü tóre nótó arrkrrurr ka müpdü nóma namülnürrü, akó kankü wa ta asi yarilürr ka negama wamnórró.”
1078	GEN 36:37	Samla nóma nurrótókórr, Syaol kingüm bainürr oya pabodó. Wa Rreobot wirri basirr pam yarilürr, Yuprreitis tobarr kabedó.
1091	GEN 37:7	Mi blaman ⌊wit⌋ apapdó kwarila wit singül kur bamelkü darrpan pokodó. Kürü kura bupadórr, dümdüm zamngólórr. Yabü kura kürü kur kal-kal yangónóp ama wakósingül we nümgünóp oyaka.”
1104	GEN 37:20	Yao, ugó togob, mi oya amkaldakla akó mi kubó oya büb amaikrre darrü kukurru nae-koke badudü. Mi kubó igó adrrütrre wagó, oya darrü molpokodó gazirr nurr lara sómkóle. Da mi kubó oya ugón eserre, oya nusa ia zaget apóni!”
1281	GEN 42:28	Wa tóba zonaretaldó górrganórr wagó, “Kürü silba mani pokoa kuri tolkomóle kólbaka! Yóni, kürü alópdóma!” Ibü moboküpa müp bainóp, ó gum tórrngónpükü tibiób darrpan-darrpan bamtinóp wagó, “God ia laró tonarr tónggapónóm kainda mibüka?”
1286	GEN 42:33	“Ene pama, ene kantrri wirri pam nótóke, bóktan yalkomólórr wagó, ‘Ka sab igósüm umul baino wagó, e wata amkoman moboküp pamakla: Yabiób darrü ala amgütam kürüka; e barrea sab wit küp barrmuno yabiób olmalkolabkü, alo büdül nidipasko.
1289	GEN 42:36	Ibü aba ibüka bóktanórr wagó, “Yabü ubi ia ugósüma wagó, ka kólba blaman olmal nümrüknümo? Zosep kankü babula, Simion kankü babula, ó yabü ubi akó Benzaminün ódódóma. Blaman ini müp kótó bamseldóla!”
1298	GEN 43:7	I blamana bóktan yalkomólóp wagó, “Ene pama aüd poko koke bamtilürr, kibü olmalkolabbókamóm. Kibü igó tümtinónóp wagó, ‘Yabü ab ia arrólae? Yabü darrü zoret ia asise?’ Da ki oyaka bóktan blaman we yakonónóp wagó, ‘Ó’. Ki umul ia ki bairre igó, wa kibü inzanóm bamtinda kibiób zoret ola ódódóm?”
1304	GEN 43:13	Yabiób zoret ta ipüdam. Ene pamdó ugó bako errkyadan!
1314	GEN 43:23	Zosepón müót ngakan pama bóktan yalkomólórr ibüka wagó, “Gyakolaegu! E gumgu! Yabü akó yabü aban Goda yabü mani piküpan yakonórr yabü yabiób alópdó. Ka yabü darrem kla ngaen emorrarró.” Da wa Simionón sidódürr ibüka.
1376	GEN 45:17	Parraoa Zosepón we yalórr wagó, “Nüzazilnüm moba zonaretal magó, ‘Yabiób elklaza ⌊donki⌋ kwitüdü ugó yamselam, da bakonke Keinan tüpdü.
1377	GEN 45:18	Yabü ab akó yabiób olmalkol yazebamke, da tóbakonke kürüka. Ka sab yabü morroalan tüp poko nókyenónómo Iziptüm, ó e sab morroalan ngyabendó kwarilo ene tüpdü.’
1378	GEN 45:19	Ibü nilnümke magó, ‘Ngibürr osab bimurrat kla yazebamke, Izipt tüpdü kla, yabiób kolabkü akó karipókalabkü. Yabiób abpükü ipüdamke, da tóbakonke.
1379	GEN 45:20	Yabiób elklazabkwata gyakolaegu bimgatóm. Izipt tüpdü ne morroalan klamko, sab yabü kwarile.’”
1420	GEN 46:33	Kubó parraoa yabü nóma ngibaune akó nóma nümtirre wagó, ‘Yabü zaget ia laróga?’
1424	GEN 47:3	Parraoa ibü we nümtinóp wagó, “Yabü zaget ia laróga?” I bóktan we yalkomólóp wagó, “Wirri pam, ki wata sip ngabkan pamakla, kibü abalbobatalazan ngyabenónóp.
1437	GEN 47:16	Zosep bóktan we yalkomólórr wagó, “Yabü mania nóma blakórre, e ne kla ngabyóndakla kürüka tübarrmü: yabü ene darrem ka alo kla nülinünümo.”
1476	GEN 49:2	“Yao, darrpan pokodó togob! Tübarrkrru, e Zeikobón simanal olmal! Kürü bóktan tübarrkrru, ka yabü ab Isrrael!
1511	GEN 50:4	Yón amtoa nóma blakónórr, Zosep bóktanórr parraoan wirri ngi pamdó wagó, “E yabiób obzek kwata kürüka ne morroal nóma sesenane, ini bóktan idüdam parraodó kürünkü:
3321	LEV 20:2	“Bóktanke Isrrael pamkolpamdó magó, ‘Yabü darrü olom akó darrü mogob oloma, nótó ngyabenda yenkü, sab tóba olom nótó ekyene, obae god Molekón ⌊ótókóm⌋, oya sab blaman Isrrael pamkolpama ingülküpi ki arenónóm oya büdüldü angrinüm.
5157	DEU 8:18	Yabü ki ngambangólólón igó, Lod yabü God watóke yabü arüng nótó aliónda mórrel bainüm. Wa ene kla tónggapónda tóba ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ karrkukus ainüm, wa yabü abalbobatal ne bóktan nókyenóp. Ene bóktan wata asine errkya, kazan bóktandóla.”
5396	DEU 18:10	Yabü aodó darrü olom babul ki yarilün tóba olmal nótó amselda urdü, ⌊gyaur klamzan⌋, ó kolae samuan tangamtindügab nótó ayalda solkwat ne tonarra tómbapónórre. Ó inzan kolae tulmil nótó tómbapónda: nus ut, irrüb ut azil, tonan,
7137	RUT 1:8	Da kwat-kwat Naomi tóba kolalkot nis we nyalórr wagó, “E ugó alkomólam, yabiób aip nisab müótüdü ngyabenóm. Yabüka sab Lod morroal tonarr yarile, e kürükazan morroal tonarr namülnürri akó büdül nidipako.
7138	RUT 1:9	Yabüka nizandó Lod sab kwat popadan sine müór nis amiógüm akó morroal ngyabenóm müótüdü yabiób küsil müór nispükü.” Da Naomi ibü nüprükürr, a i ma nizana wirribóka yónüm bairri.
8868	1KI 5:1	Solomon ene dudu bwób wató alngomól yarilürr, tai Yuprreitis tobarrdógab, tai kókó Pilistia kantrridü, ene go tai kókó Izipt kantrrian ngaru. Ene bwób pamkolpama taks mani alión kwarilürr Solomonón. Ene abün-abün bwób tóba ngyaben tonarrdó wató balngomól yarilürr.
9317	1KI 16:31	Wa darrpan tonarr kolae koke tómbapón yarilürr king Zerroboamzan, Nebatón siman olom. A wa ma amkoman kolaean tonarr tómbapón yarilürr oyakagab, zitülkus wa ta akó Yezebelón zumiógürr, Etba-alón óp olom, Saedon wirri basirr king. Da módóga, ene pokodógab wa Ba-alón ⌊ótókóm⌋ we bainürr.
15521	PSA 95:1	Yao, mi kya ⌊Lodónkü⌋ wórr atonóm bagürwómpükü! Yao, mi kya taegwarr apónónóm bagürwómpükü oyankü, mibü zidbain ingülküp nótóke!
15526	PSA 95:6	Yao, mi kya singül tüp alókóm togobón oya ⌊ótókóm⌋! Mi kya wakósingül nümgününüm oya obzek kwata, Lod mibü Tómbapón Pam!
17865	ISA 7:13	Ene pokodó, Aesaya wató bóktan yalkomólórr wagó, “Da tübarrkrru, king ⌊Deibidün⌋ Müót kolpam! Yabüka ia gaodó kokea pamkolpam genggorraman ngibtanóm? E akó ia Godón, ka ne God ótókdóla, genggorraman ngitanóm kaindakla, yabü ubi babulzane oya darrü klamóm amtinüm?
23214	MAT 1:1	Yesu Kerriso ⌊Deibidün⌋ olom yarilürr, akó Deibid go Eibrra-amón bobat yarilürr. Yesun abalbobatalab ngi aini balómórrónako.
23219	MAT 1:6	akó Zesi Deibidün ab yarilürr, Isrrael pamkolpamab king. Deibidkagabi kókó Isrrael pamkolpam Babilonia gazirr pama nóma barrmülürr ama tibiób bwóbdü ola ngyabenóm, Yesun abalbobatalab ngi idi kwarilürr: Deibid Solomonón ab yarilürr, Urraean kol kóbledógab esenórr,
23225	MAT 1:12	Isrrael pamkolpama nóma ngyaben koralórr Babiloniam, kókó Yesu nóma tómtómólórr, Yesun abalbobatalab ngi idi kwarilürr: Zeoyakin Syealtielón ab yarilürr, Syealtiel Zerrubbabelón ab yarilürr,
23229	MAT 1:16	da Zeikob Zosepón ab yarilürr. Zosep Merrin zumiógürr, da Merri olom we esenórr, ngi Yesu, noan ngiliandako ⌊Kerriso⌋.
23231	MAT 1:18	Yesu Kerriso ia tómtómólórr. Oya aip Merri. Wa tüób arrearrón warilürr Zosepka. Merri Zosepón solodó ipadórr, a ngaen-gógópan i umul bainóp wa bikómpükümo Godón Samuan arüngdügab.
23234	MAT 1:21	Wa sab siman olom esene. Da ma sab oya Yesu ngi ngyesilo, zitülkus wa tóba pamkolpam tibiób kolae tonarrdógabi sab wató zid nirre.”
23238	MAT 1:25	a wa tóba kolpükü koke umtulürr, ngarkwat kókó Merri siman olom esenórr. Zosep olom ngi we ngyesilürr, Yesu.
23239	MAT 2:1	Yesu Betliem wirri basirrdü tómtómólórr, Zudia prrobins kugupidü, Errod king nóma yarilürr. Da módóga, ngibürr tonarr kakóm, ngibürr wirri gyagüpitótók pama, abüsa ne nólgabi banikda, olgabi togobórr. Zerrusalem wirri basirrdü nóma tübabzilürr,
23261	MAT 2:23	wirri basirrdü Nazarret, ngyabenóm. Ini pokoa igósidi tómbapónórr, Godón Wialómórrón Bóktan küppükü ainüm, wa prropetódó ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm Yesunkwata wagó, “Oya sab Nazarret olombóka ngilianórre.”
23269	MAT 3:8	Yabü ubi ne nóma yarile Godón wirri ngürsildügab kyab kórzyónüm, e ngaen-gógópan morroal küp waon koralo yabiób ngyaben kugupidü! Yabü olgabi nómzyetórre wagó, e Godka kuri tübyalüngane yabiób kolae tonarrdógabi.
23274	MAT 3:13	Darrpan ngürr Yesu Galili prrobinsdügabi tübzilürr ama Zonka wamórr, Zodan tobarrdó, igósüm oya Zon ki baptaes ine.
23276	MAT 3:15	Yesu bóktan we yalkomólórr wagó, “Koke! Ini pokoa inzan ugó ki tómbapó. Mi blaman kla wata morroal akó dümdüm tómbapóni, Godón ubi ngarkwatódó.” Zon igósidi we ubi bainürr Yesun baptaes ainüm.
23277	MAT 3:16	Yesun baptaes aina nóma blakónórr, wa naedógabi dümdüman we tubrranórr. Da módóga, pülpüla tapabakurr. Wa Godón Samu we esenórr, kwitüdügabi abindi akó oya kwitüdü amngyelde nurre póyae buli.
23279	MAT 4:1	Ene kakóm, Yesun Godón Samua we idódürr ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋, ⌊debóla⌋ oya ki elngomóle kolae tonarr tónggapónóm.
23280	MAT 4:2	Yesu ene pokodó 40 ngürr akó 40 irrüb alo-koke amanórr. Solkwat oya tai aloana we ipadórr.
23282	MAT 4:4	A Yesu ma oyabóka wagó, “Koke! Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Pama brredane koke ngyabene, a blaman ne bóktana bausdako Godón taedógab.’”
23283	MAT 4:5	Da debóla Yesun Zerrusalem idódürr, Godón wirri gyabi basirrdü, da we emngyelórr ⌊Godón Gyabi Müót⌋ wirri kwitüm pokodó.
23285	MAT 4:7	Yesu oya bóktan we yalkomólórr wagó, “Koke! Godón Wialómórrón Bóktana akó igó bóktanda wagó, ‘Ma Lodón, moba God nótóke, apókgu asenóm, wa ia amkoman Goda.’”
23288	MAT 4:10	Yesu oya we yalórr wagó, “Kokean! Kürükagabi usi wam, satani! Ka marü koke ótók namulo, zitülkus Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Ma wakósingül nülkamulo Lodón obzek kwata, marü God nótóke, akó wata oya ótók namulo.’”
23289	MAT 4:11	Olgabi debóla Yesun we amgatórr. Da módóga, anerrua we togobórr Yesun tangamtinüm.
23290	MAT 4:12	Yesu nóma arrkrrurr wagó, Zonón tümün müótüdü kuri ingrirre, wa Galili we alkomólórr.
23295	MAT 4:17	Ene tonarrdó, Yesu tóba bóktan amgol we ngarkwat bókyanórr wagó, “Godka tübyalüngam yabiób kolae tonarrdógabi, zitülkus Godón Kingzan Balngomóla minggüpanan kuri tübine!”
23296	MAT 4:18	Yesu Galili Malu kabeana nóma wamlórr, wa nis narezoreti pam nis nósenórr, Saemon, oya darrü ngi Pita, akó Endrru. I net yagóbnürri naedó, zitülkus i wapi baib pam nis namülnürri.
23297	MAT 4:19	Yesu ibü nyalórr wagó, “Yao! Kankü turram! Ka yabü sab pamkolpam bumióg umul nino.”
23298	MAT 4:20	Darrpan güblang i ne arrkrrurri, tibiób net ola bimgatrri, da Yesuka we akyarri.
23299	MAT 4:21	Yesu akó enezan wamlórr, akó nis narezoreti pam nis nósenórr, Zebedin olom nis, Zeims a Zon. I tibiób abpükü namülnürri butüdü, dakla net barrgüp namülnürri. Yesu akó ibü nginaunürr oyaka solkwat akyanóm.
23300	MAT 4:22	Dümdüman i tibiób ab Zebedin ola amgatrri butpükü, da Yesuka we akyarri.
23301	MAT 4:23	Yesu we wamlórr basirr-basirr Galili kugupidü, ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü⌋ umul bainkü akó Morroal Bóktan amgolkü Godón Kingzan Balngomólankwata. Wa pamkolpam dólóng nyónónóp tibiób blaman ia-ia azidüdügab.
23302	MAT 4:24	Yesunkwata bóktana bayolórr tai kókó Sirria bwóba blamana umul bainürr wagó, Yesu pamkolpam dólóng byónda, da i tibiób blaman azid pamkolpam igósidi we tübarrmülürr oyaka, abün-abün tonarr azid nidi balmil kwarilürr: kolae samupükü nidi kwarilürr, tórrngón azid akó bidal azid nidi kwarilürr. Wa blaman dólóng we nyónónóp ibü tibiób azidüdügab.
23304	MAT 5:1	Yesu ene pamkolpamab ngoro nóma nósenóp, pododó we kasilürr, da mórran-mórran bainürr. Oya umulbain olmal akó ngibürr pamkolpam, oya nidi mamoan kwarilürr, oyaka we togobórr.
23305	MAT 5:2	Da Yesu ibü blaman umul bain we ngarkwat bókyanórr. Wagó,
23349	MAT 5:46	Yabü ne moboküpdü ubi wata ibüka nóma korale, moboküpdü ubi nibióbe yabükamóm, yabüka ene laró darrema? Babula! Zitülkus módóga, blaman pamkolpama inzan kaindako! ⌊Taks mani dakabain pam⌋ ibü moboküpdü ubi ta ibükamako, moboküpdü ubi nibióbe ibükamóm!
23351	MAT 5:48	Yabü moboküpdü ubi blaman pamkolpamdó asi ki koralón, da e wata igósidi ⌊dudu kómal⌋ koralo yabiób Abzan, kwitüm nótókse.
23359	MAT 6:8	E ibüzan bain-gu. Yabü babul ne klame, Aba ngaen-gógópan umul bainda, e ne klamóm atom kaindakla.
23377	MAT 6:26	Póyae ngabkónam kwitüdü arrmuldi. I küp koke aritódako, ó alo kokean abüldako kwób asum gyagu müótüdü. A ibü ma yabü kwitüm Aba ngabyónda. Póyae ia amkoman wirriana yabükagab? Koke! Yabü ta kwitüm Aba ngabyónda.
23383	MAT 6:32	Zitülkus módóga, ene Godónbóka umul-kók nidipko ene inzan gyakolaedako ini elklaza azebóm. Yabü kwitüm Ab ama umula, e blaman ne klamómakla.
23392	MAT 7:7	“Yatolam Godón, da yabü sab nókyerre. Yamkülam, da e sab esenane. Mamtae alkólam, da God sab yabünkü tapakue.
23400	MAT 7:15	“E umul-umul kwarilün obae prropetódógab. Yabüka nóma togobe, tumum ngakande, wamaka amkoman ⌊sipako⌋: ibü bóktan tulmil wata morroalako. A ibü auma büb kugupidü büdül tarüka, wamaka amkoman nurr umea, ibü ilklió bülión kari kokea.
23413	MAT 7:28	Yesun blaman ene bóktana nóma blakónórr, pamkolpamab ngoroa gübarirr aengóp, wa ne ngarkwatódó umul nyónónóp,
23415	MAT 8:1	Yesu pododógabi nóma tübinürr, wirri pamkolpamab ngoroa oyaka zutalórr.
23416	MAT 8:2	Da módóga, Yesuka darrü soso azid pama we tamórr. Ene azid pama wakósingül we nülkamülürr Yesun obzek kwata, da wa we bóktanórr wagó, “Lod, ka umulóla, marü ubi ne nóma yarile, ma gaodó namulo kürü ⌊tóman⌋ arrgonóm Godón ilküpdü.”
23417	MAT 8:3	Yesu tóba tang orrakórr, da ene pam we yamurrürr. Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Kürü ubia! Tómana ki barrgo!” Dümdüman ene pama we dólóng bainürr ene soso azidüdügab.
23418	MAT 8:4	Da Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Tai turrkrru! Ma darrü olom azazilgu! A ma wam ⌊prristdü⌋, moba bómtyanke, da wa marü büb sopae tai ki ngamka. Yabü ne ngaen Moses ne gida bóktan poko nókyenóp, da ene ⌊gyaur kla⌋ kubó ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ idódke prrista ola urdü agasilüm marü tóman barrgonóm Godón ilküpdü. Ene igósüm, pamkolpam amtyanóm igó, marü soso azida kuri blakóne, da marü tómana kuri barrgone Godón ilküpdü.”
23419	MAT 8:5	Yesu Kaperrna-um wirri basirrdü nóma bangrinürr, Rrom gazirr pamab kopo ngakan wirri pama Yesuka we tamórr, da oya we yatorr tangbamtinüm.
23421	MAT 8:7	Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Ka kubó wamo oya dólóng ainüm.”
23424	MAT 8:10	Yesu ini bóktan nóma arrkrrurr, wa we gübarirr aengórr. Wa we bóktanórr ibüka, oya nidi mamoanónóp, wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: ka darrü inzan pam koke kuri seserró, kürü amkoman wirri arüngi nótó angunda, Isrraelóm ta kokean!
23427	MAT 8:13	Yesu ene gazirr pamab kopo ngakan wirri pamdó we bóktanórr wagó, “Ugó wam müótüdü. Marü leba zaget olom ka kuri dólóng ina, mazan amkoman kanguna!” Ene tonarr, ene azid oloma dólóng we bainürr.