23217	MAT 1:4	ne̱ Aram me rej síí cuꞌna̱j Aminadab, ne̱ Aminadab me rej síí cuꞌna̱j Naasón, ne̱ Naasón me rej síí cuꞌna̱j Salmón,
23218	MAT 1:5	ne̱ Salmón me rej síí cuꞌna̱j Booz, ne̱ nii Booz me chana̱ cuꞌna̱j Rahab a. Ne̱ Booz me rej síí cuꞌna̱j Obed, ne̱ nii Obed me chana̱ cuꞌna̱j Rut a. Ne̱ Obed me rej síí cuꞌna̱j Isaí,
23219	MAT 1:6	ne̱ Isaí me rej síí cuꞌna̱j David, ne̱ síí cuꞌna̱j David roꞌ, me síí nica̱j suun rey uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá ga̱a cane soꞌ ado̱nj. Ne̱ David me rej síí cuꞌna̱j Salomón, ne̱ nii Salomón me nica̱ síí cuꞌna̱j Urías a.
23220	MAT 1:7	Ne̱ Salomón me rej síí cuꞌna̱j Roboam, ne̱ Roboam me rej síí cuꞌna̱j Abías, ne̱ Abías me rej síí cuꞌna̱j Asa a.
23225	MAT 1:12	Guun naá do̱j, ne̱ guun Jeconías rej síí cuꞌna̱j Salatiel, ne̱ Salatiel me rej síí cuꞌna̱j Zorobabel,
23227	MAT 1:14	ne̱ Azor me rej síí cuꞌna̱j Sadoc, ne̱ Sadoc me rej síí cuꞌna̱j Aquim, ne̱ Aquim me rej síí cuꞌna̱j Eliud,
23233	MAT 1:20	Dan me se nuchruj ra̱a̱ soꞌ da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ga̱a ne̱ rej nii̱ caꞌmii nej rihaan soꞌ a. Dan me se cotoj soꞌ, ne̱ naquiꞌyaa rihaan soꞌ se vaa caꞌnaꞌ yoꞌo̱ se‑mo̱zó síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ cataj se‑mo̱zó síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan soꞌ a: ―Cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj, José. ꞌO̱ se taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j David síí cane ga̱a naá mé so̱ꞌ ado̱nj. Se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ xca̱j so̱ꞌ man chana̱ cuꞌna̱j Mariá maꞌ. Ne tumé noꞌ cacunꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se nayón neꞌej rque noꞌ quiꞌyaj Nimán Diose̱ ado̱nj.
23264	MAT 3:3	Síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan yuvii̱ ga̱a naá síí cuꞌna̱j Isaías roꞌ, cataj xnaꞌanj cheꞌé síí cuꞌna̱j Juan, cataj soꞌ: “Nucua̱j ndoꞌo caꞌmi̱i̱ natáj ꞌo̱ soꞌ rej tacaan, ne̱ cata̱j soꞌ se vaa nuchra̱nꞌnimán yuvii̱, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ nij yuvii̱ ga̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ soꞌ a”, taj síí cuꞌna̱j Isaías ga̱a naá a.
23269	MAT 3:8	Sese ya̱ cunuu sa̱ꞌ nimán soj, ne̱ caꞌa̱nj soj quiꞌya̱j soj nda̱a vaa ꞌyaj yuvii̱ cunuu sa̱ꞌ nimán á.
23270	MAT 3:9	Ne̱ tadó soj sese quisi̱j rá soj cata̱j soj se vaa taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham síí cane ga̱a naá me soj, ne̱ ne tumé soj cacunꞌ, cata̱j soj á. Se̱ caꞌmii soj daj chiha̱a̱ míj da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa nuveé se yaꞌa̱nj tihaꞌ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham me soj a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se sese Diose̱ rá, ne̱ caꞌve̱e ni̱caj Diose̱ náá guun yahij na̱j rihaan yoꞌóó nihánj, ne̱ quiꞌya̱j Diose̱ man ꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham ado̱nj. Cheꞌé dan canoco̱ꞌ ya̱ soj man Diose̱ á.
23281	MAT 4:3	Dan me se cuchiꞌ síí chre̱e rihaan Jesucristó, ga̱a ne̱ guun rá soꞌ tiha̱ꞌ yuꞌunj soꞌ man Jesucristó, cheꞌé se guun rá soꞌ canoco̱ꞌ Jesucristó man soꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan cataj soꞌ rihaan Jesucristó, ne̱: ―Sese ya̱ ya̱ taꞌni̱j Diose̱ mé so̱ꞌ, ne̱ cata̱j so̱ꞌ rihaan yahij nihánj se vaa gu̱un yoꞌ rachrúún cha̱ so̱ꞌ á ―taj síí chre̱e rihaan Jesucristó a.
23284	MAT 4:6	ne̱ cataj soꞌ rihaan soꞌ: ―Sese ya̱ taꞌni̱j Diose̱ mé so̱ꞌ, ne̱ güe̱j so̱ꞌ, ne̱ nani̱j gue̱e̱ so̱ꞌ rihaan yoꞌóó á. ꞌO̱ se danj Diose̱ taj: “Yoꞌo̱ aꞌneꞌ Diose̱ suun rihaan nij se‑mo̱zó soꞌ se vaa cu̱tumé nij soꞌ mán so̱ꞌ, ne̱ ca̱ráán raꞌa nij soꞌ mán so̱ꞌ, se̱ gaa na̱nj caco̱ꞌ cheꞌé so̱ꞌ yahij a”. Ina̱nj da̱nj aꞌmii danj Diose̱ ―taj síí chre̱e rihaan Jesucristó ado̱nj.
23285	MAT 4:7	Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: ―Tza̱j ne̱ ne nó xcúnj qui̱ꞌyáj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se taj uún danj Diose̱: “Se̱ guun qui̱riꞌyunj so̱ꞌ man Diose̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ne̱ ti̱háꞌ so̱ꞌ man soꞌ maꞌ”. Ina̱nj da̱nj aꞌmii danj Diose̱ rihaan níꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan síí chre̱e a.
23288	MAT 4:10	Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan síí chre̱e a: ―Naxu̱u̱n yaníj so̱ꞌ mán so̱ꞌ, Satanás. ꞌO̱ se danj Diose̱ taj: “Rihaan o̱rúnꞌ Diose̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ canicu̱nꞌ ru̱j so̱ꞌ, ne̱ a̱ ꞌó rihaan tuvíꞌ so̱ꞌ se̱ caꞌvee naꞌvi̱j so̱ꞌ maꞌ”. Da̱nj taj danj Diose̱ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan síí chre̱e yoꞌ a.
23296	MAT 4:18	ꞌO̱ güii cachén Jesucristó tuꞌva na lacuaná cuꞌna̱j na Galilea, ne̱ queneꞌen soꞌ man ro̱j tinu̱j ro̱j soꞌ a. Yoꞌo̱ soꞌ me síí cuꞌna̱j Simón, ne̱ Pedró cuꞌna̱j yoꞌó se‑chuvi̱i síí cuꞌna̱j Simón yoꞌ a. Ne̱ tinúú soꞌ me síí cuꞌna̱j Andrés a. Dan me se ga̱a queneꞌen Jesucristó man ro̱j soꞌ, ne̱ nicu̱nꞌ ro̱j soꞌ tuꞌva na lacuaná, ne̱ tiguíj ro̱j soꞌ nanj rque na, ne̱ dan me se síí rii xcuaj me ro̱j soꞌ a.
23302	MAT 4:24	Ne̱ cuchiꞌ nana̱ cheꞌé soꞌ nu̱ꞌ estadó Siria, ga̱a ne̱ nica̱j ndoꞌo nij yuvii̱ tuviꞌ nij yuvii̱ síí ranꞌ ndoꞌo, caꞌanj nij yuvii̱ rej va̱j Jesucristó a. Dan me se nij yuvii̱ ranꞌ ndoꞌo quiꞌyaj chiꞌii̱ do̱ꞌ, nij yuvii̱ aꞌngaj ndoꞌo cúú man do̱ꞌ, nij yuvii̱ nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán do̱ꞌ, nij yuvii̱ snúú quiꞌyaj yavii do̱ꞌ, nij yuvii̱ naꞌvee cache̱e̱ do̱ꞌ, cuchiꞌ rihaan Jesucristó, quiꞌyaj tuviꞌ nij yuvii̱, ne̱ nahuun cunuda̱nj nij soꞌ, quiꞌyaj Jesucristó na̱nj ado̱nj.
23316	MAT 5:13	”Ase vaa yaan ga̱ chraa roꞌ, da̱nj vaa soj ga̱ chumii̱ nihánj ei. Dan me se sese ne ꞌne̱ꞌ chá yaan yoꞌ, ga̱a ne̱ taj se qui̱ꞌyáꞌ cunu̱u sa̱ꞌ yaan ga̱a̱ a̱ maꞌ. Taj se gúnꞌ man yaan yoꞌ ga̱a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se quiriꞌi̱j nii man yaan yoꞌ xeꞌ, ne̱ cache̱e̱ u̱u̱n yuvii̱ xráá yaan yoꞌ na̱nj ei. Ne̱ da̱nj vaa uún soj ei. Sese taj se gúnꞌ man soj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cavii sa̱ꞌ soj a̱ man ado̱nj.
23318	MAT 5:15	Ne̱ ga̱a rmi̱ꞌ, ne̱ a̱ ꞌó yuvii̱ utaꞌ yaꞌan raa̱ agaꞌ yaꞌan ne̱ axríj yuve̱ nij soꞌ rque ꞌo̱ chrúún maꞌ. Sese rmi̱ꞌ, ne̱ achrón nii yaꞌan raa̱ agaꞌ yaꞌan ne̱ utaꞌ nii agaꞌ yoꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ daj a̱ nij yuvii̱ atúj rá veꞌ roꞌ, chuguu̱n niꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj.
23320	MAT 5:17	”Se̱ guun rá soj se vaa caꞌnáꞌ ꞌu̱nj ti̱ríꞌ ꞌu̱nj se‑tucua̱nj Moisés tucuáán cuchruj soꞌ ga̱a naá maꞌ. Se̱ guun rá soj se vaa caꞌnáꞌ ꞌu̱nj ti̱ríꞌ ꞌu̱nj nana̱ caꞌmii natáj nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá maꞌ. Nuveé cheꞌe̱ yoꞌ caꞌnaj maꞌ. Tana̱nj caꞌnaj cheꞌé rej quinavi̱j quisi̱j nu̱ꞌ tucuáán yoꞌ, ga̱a ne̱ nari̱ꞌ nu̱ꞌ soj da̱j me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj ado̱nj.
23324	MAT 5:21	”A̱j neꞌen soj nana̱ nihánj nana̱ caꞌnaꞌ rihaan nij síí ma̱n ga̱a naá ei: “Se̱ ticaviꞌ soj man yuvii̱ maꞌ. Dan me se quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man cunuda̱nj yuvii̱ ticaviꞌ tuviꞌ ado̱nj”, me nana̱ caꞌnaꞌ rihaan nij soꞌ a.
23325	MAT 5:22	Tza̱j ne̱ ꞌu̱nj nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj, ne̱ a̱ me maꞌa̱n ꞌo̱ síí caꞌmaan rá niꞌya̱j man tinúú, ne̱ a̱j tumé soꞌ cacunꞌ rihaan Diose̱, ne̱ veé da̱nj quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man soꞌ uún ado̱nj. Ne̱ a̱ me maꞌa̱n síí cata̱j rihaan tuviꞌ: “Síí snúú rmaꞌa̱n mé so̱ꞌ ei”, cata̱j soꞌ rihaan tinúú soꞌ, ne̱ a̱j tumé ndoꞌo soꞌ cacunꞌ rihaan Diose̱ na̱nj ado̱nj. Ne̱ a̱ me maꞌa̱n ꞌo̱ síí cata̱j rihaan tuviꞌ se vaa mayán tuviꞌ soꞌ me se vaa cheꞌé caꞌa̱nj maꞌa̱n soꞌ rihaan yaꞌan caca̱a̱ soꞌ na̱nj ado̱nj.
23334	MAT 5:31	”Ne̱ ga̱a naá me se caꞌnaꞌ nana̱ nihánj a: “Sese me rá yoꞌo̱ soꞌ quiriꞌi̱j soꞌ nica̱ soꞌ, ne̱ na̱xcaj soꞌ ꞌo̱ yanj cata̱j xnaꞌanj se vaa ya̱ quiriꞌíj soꞌ nica̱ soꞌ á”. Da̱nj vaa nana̱ caꞌnaꞌ rihaan nij yuvii̱ ei.
23336	MAT 5:33	”Ne̱ a̱j neꞌen soj nana̱ nihánj nana̱ caꞌnaꞌ rihaan nij síí ma̱n ga̱a naá ado̱nj: “Sese cataꞌ tuꞌvá so̱ꞌ rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se vaa qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se ya̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ nu̱ꞌ se vaa cataj xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e na̱nj ado̱nj”.
23340	MAT 5:37	Veé dan, ne̱ sese ya̱ aꞌmii soj, rá soj, ne̱ cata̱j soj: “Ya̱ ei”. Ne̱ sese ne ya̱ vaa ꞌo̱ nana̱, rá soj, ne̱ cata̱j soj: “Ne ya̱ maꞌ”, cata̱j soj á. Ina̱nj da̱nj caꞌmi̱i̱ soj ei. Sese nano̱ꞌ soj yoꞌó nana̱, ne̱ chiꞌi̱i̱ vaa nimán soj na̱nj ado̱nj.
23341	MAT 5:38	”A̱j neꞌen soj nana̱ nihánj nana̱ caꞌnaꞌ ga̱a naá a: “Sese curiha̱nj rlij rihaan so̱ꞌ quiꞌyaj tuvíꞌ so̱ꞌ, ne̱ caꞌve̱e quiri̱i̱ so̱ꞌ rlij rihaan tuvíꞌ so̱ꞌ á. Ne̱ sese curiha̱nj cúú yánꞌ so̱ꞌ, quiꞌyaj tuvíꞌ so̱ꞌ, ne̱ caꞌve̱e quiri̱i̱ so̱ꞌ cúú yanꞌ tuvíꞌ so̱ꞌ á”. Da̱nj vaa nana̱ caꞌnaꞌ rihaan yuvii̱ na̱nj ado̱nj.
23345	MAT 5:42	Sese achíín yoꞌo̱ soꞌ rasu̱u̱n mán so̱ꞌ, ne̱ go̱ꞌ so̱ꞌ se achiin man soꞌ ei. Ne̱ sese me rá yoꞌo̱ soꞌ ra̱cuíj so̱ꞌ saꞌanj man soꞌ, ne̱ se̱ cataj so̱ꞌ se vaa taj va̱j saꞌanj maꞌ. Ra̱cuíj so̱ꞌ man soꞌ ei.
23352	MAT 6:1	”Ne̱ cu̱tumé soj man soj ga̱a ꞌyaj soj se sa̱ꞌ do̱ꞌ, se lu̱j do̱ꞌ á. Se̱ guun rá soj queneꞌe̱n yuvii̱ man soj ne̱ cata̱j nij yuvii̱ cheꞌé soj se vaa síí sa̱ꞌ ina̱nj me soj maꞌ. Sese da̱nj quiꞌya̱j soj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ rqué Rej soj síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ a̱ doj rasu̱u̱n sa̱ꞌ man soj a̱ man ado̱nj.
23370	MAT 6:19	”Se̱ quiꞌyaj suun soj cuma̱n ndoꞌo siꞌyaj soj rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se rihaan chumii̱ nihánj mán ndoꞌo xcuu xlúú xíj rasu̱u̱n do̱ꞌ, tacunj yo̱o do̱ꞌ, chá siꞌyaj yuvii̱ nihánj a. Ne̱ vaa síí itu̱u̱ atúj rá veꞌ ne̱ ꞌyaj itu̱u̱ siꞌyaj tuviꞌ uún a.
23375	MAT 6:24	”Taj va̱j síí gu̱un nucua̱j quiꞌya̱j suun sa̱ꞌ rihaan vi̱j ruꞌvee maꞌ. Sese quiꞌya̱j suun ꞌo̱ soꞌ rihaan vi̱j ruꞌvee, ne̱ nachri̱ꞌ soꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man ꞌo̱ ruꞌvee yoꞌ, ne̱ cara̱nꞌ rá soꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man yoꞌó ruꞌvee yoꞌ a. Se̱ guun nucua̱j soꞌ cara̱nꞌ rá soꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man vi̱j ruꞌvee maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee quiꞌya̱j suun soj cheꞌé Diose̱ ne̱ quiꞌya̱j suun soj cheꞌé nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj a̱ maꞌ.
23380	MAT 6:29	Tza̱j ne̱ adi̱ꞌ se vaa síí ruꞌvee ne̱ sa̱ꞌ uxrá vaa saga̱nꞌ soꞌ roꞌ, vaa nij yatzíj nu̱u̱ nij yâj ado̱nj. Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa síí cuꞌna̱j Salomón síí cane ga̱a naá, ne̱ veꞌé uxrá vaa yatzíj nu̱u̱ soꞌ, quiꞌyaj cunuda̱nj saꞌanj vaa rihaan soꞌ, tza̱j ne̱ nij doj vaa yatzíj nu̱u̱ soꞌ rihaan nij yâj ma̱n tacaan yoꞌ, quiꞌyaj Diose̱ ado̱nj.
23382	MAT 6:31	”Dan me se se̱ nanó ndoꞌo rá soj cata̱j soj: “Me se cha̱ níꞌ ga̱. Me se coꞌo̱ níꞌ ga̱. Me se ca̱ráán xráá níꞌ ga̱”. Se̱ guun rá soj da̱nj maꞌ.
23386	MAT 7:1	”Se̱ guun niha̱ꞌ rá soj cuta̱ꞌ soj cacunꞌ xráá tinúú soj, ga̱a ne̱ taj cacunꞌ cuta̱ꞌ Diose̱ xráá maꞌa̱n soj man ado̱nj.
23389	MAT 7:4	Asa̱ꞌ caꞌve̱e cata̱j so̱ꞌ rihaan tinúú so̱ꞌ, “rque̱ so̱ꞌ rihaan so̱ꞌ quiri̱i̱ ꞌu̱nj niꞌya á”. Se̱ guun a̱ doj cata̱j so̱ꞌ da̱nj ti̱háꞌ so̱ꞌ man tinúú so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ni̱ꞌyaj so̱ꞌ, ne̱ chruun ma̱nj vaa gue̱e̱ nuû rihaan so̱ꞌ ei.
23390	MAT 7:5	Síí nucuiꞌ rá mé so̱ꞌ ei. Asino quiri̱i̱ so̱ꞌ chruun ma̱nj nu̱u̱ rihaan so̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e quiri̱i̱ so̱ꞌ niꞌya nu̱u̱ rihaan tinúú so̱ꞌ ado̱nj. Dan me se ase vaa aráán niꞌya rihaan yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa aráán rihaan yuvii̱ ꞌyaj cacunꞌ ata̱ yuvii̱ ado̱nj.
23397	MAT 7:12	”Dan me se da̱j se uun rá soj quiꞌya̱j sa̱ꞌ yuvii̱ rihaan soj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj quiꞌya̱j sa̱ꞌ soj rihaan tuviꞌ soj á. Sese da̱nj quiꞌya̱j soj rihaan tuviꞌ soj, ne̱ síí uno nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés me soj, ne̱ síí uno nu̱ꞌ se‑na̱na̱ nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá me uún soj ado̱nj.
23398	MAT 7:13	”Ase vaa vi̱j chrej vaa rej vaa rihaan soj, ne̱ dan me se chrej caꞌa̱a̱n me yoꞌo̱ chrej yoꞌ, ne̱ caxra̱ꞌ ndoꞌo vaa rej nayón yuvii̱, ne̱ rihaan yaꞌan roꞌ, vaj chrej yoꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ ma̱n uxrá yuvii̱ va̱j chrej yoꞌ ei. Se̱ caꞌanj soj chrej yoꞌ maꞌ. Na̱nj vaa chrej caꞌa̱nj soj ei. Chrej catu̱u̱n me chrej caꞌa̱nj soj,
23399	MAT 7:14	ne̱ chru̱j vaa rej nayón yuvii̱ a. Sayu̱u̱n ndoꞌo vaa va̱j yuvii̱ chrej yoꞌ, tza̱j ne̱ va̱j chrej yoꞌ rej ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ yuvii̱ ca̱yáán yuvii̱ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. Tza̱j ne̱ do̱j nij yuvii̱ nariꞌ chrej catu̱u̱n na̱nj ei.
23402	MAT 7:17	Dan me se chruun sa̱ꞌ roꞌ, mán chruj chá raa̱ a. Ne̱ chruun tanj roꞌ, ma̱n chruj xna̱j raa̱ uún a. Sese cuchru̱u̱ chruun, ne̱ se̱ cumán chruj sa̱ꞌ raa̱ chruun yoꞌ a̱ maꞌ.
23407	MAT 7:22	Ne̱ güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ me se cuma̱n ndoꞌo yuvii̱ cata̱j rihaan ꞌu̱nj: “Síí uno rihaan so̱ꞌ me núj, Señor. A̱j nataꞌ núj nana̱ rqué so̱ꞌ man núj rihaan yuvii̱ á. Ne̱ cataꞌ tuꞌva núj se‑chu̱vií so̱ꞌ, ne̱ quirii núj nana̱ chre̱e nimán yuvii̱ á. Ne̱ quiꞌyaj suun ndoꞌo núj suun sa̱ꞌ cheꞌé so̱ꞌ ado̱nj”. Da̱nj caꞌmi̱i̱ nij yuvii̱ yoꞌ rihaan ꞌu̱nj vaa güii na̱nj ado̱nj.
23409	MAT 7:24	”Dan me se a̱ me maꞌa̱n síí uno sa̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj ne̱ ꞌyaj soꞌ nda̱a vaa taj ꞌu̱nj, ne̱ ase vaa ꞌo̱ síí cuneꞌ veꞌ tucuá rihaan yuvej vaa soꞌ ei. Síí cuneꞌ veꞌ yoꞌ me se síí acaj ndoꞌo cuentá me soꞌ, ne̱ cuneꞌ soꞌ veꞌ yoꞌ rihaan ꞌo̱ yuvej ado̱nj.
23416	MAT 8:2	Dan me se cuchiꞌ yoꞌo̱ síí ranꞌ luj riꞌyuj rihaan Jesucristó, ne̱ canicunꞌ ru̱j soꞌ rihaan Jesucristó, ne̱ cataj soꞌ: ―Sese me rá so̱ꞌ, ne̱ caꞌve̱e caꞌne̱e̱ so̱ꞌ chiꞌii̱ xráj, Señor ―taj soꞌ rihaan Jesucristó a.
23420	MAT 8:6	cataj soꞌ: ―Canó chiꞌii̱ man se‑mo̱zó ꞌu̱nj, Señor. Ne̱ ne nasquiꞌ soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se yoꞌo̱ naj soꞌ rá veꞌ, ne̱ ranꞌ uxrá soꞌ sayuun, ꞌyaj chiꞌii̱ na̱nj á ―taj tanuu capitán yoꞌ rihaan Jesucristó a.
23433	MAT 8:19	Ga̱a ne̱ cuchiꞌ yoꞌo̱ soꞌ rihaan Jesucristó a. Soꞌ roꞌ, me síí naquiꞌyaj cu̱u se‑tucua̱nj Moisés rihaan yuvii̱ ado̱nj. Ne̱ cataj soꞌ rihaan Jesucristó a: ―Ca̱nocóꞌ ꞌu̱nj mán so̱ꞌ da̱j rej maꞌa̱n vaj so̱ꞌ, maestro ―cataj soꞌ rihaan Jesucristó a.
23435	MAT 8:21	Ne̱ vaa yoꞌó síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó cuchiꞌ rihaan soꞌ, ne̱ cataj soꞌ: ―Caꞌve̱j so̱ꞌ na̱nj tucuaj, ne̱ nda̱a caviꞌ réj, ga̱a ne̱ cachi̱nꞌ ꞌu̱nj man réj, ga̱a ne̱ ca̱nocóꞌ ꞌu̱nj mán so̱ꞌ, Señor ―taj yoꞌó soꞌ a.
23439	MAT 8:25	Ga̱a ne̱ caꞌanj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó rej na̱j soꞌ cotoj soꞌ, ne̱ narii nij soꞌ nej rihaan soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ: ―Ti̱nanii so̱ꞌ man níꞌ se̱ caviꞌ nu̱ꞌ níꞌ, man Señor ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a.
23445	MAT 8:31	Ne̱ nij nana̱ chre̱e nu̱u̱ nimán ro̱j snóꞌo yoꞌ roꞌ, cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Jesucristó, cataj nij soꞌ: ―Sese quiri̱i̱ so̱ꞌ man núj nimán ro̱j snóꞌo nihánj, ne̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo caꞌne̱j so̱ꞌ man núj, catu̱u̱ núj nimán xcáá yoꞌ rugua̱nj ―taj nij nana̱ chre̱e yoꞌ rihaan Jesucristó a.
23459	MAT 9:11	Ne̱ queneꞌen nij síí fariseo se vaa chá Jesucristó chraa ga̱ nij síí aꞌnéj puextó do̱ꞌ, ga̱ yoꞌó nij síí tumé ndoꞌo cacunꞌ do̱ꞌ, ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó, cataj nij soꞌ: ―Síí tucuꞌyón nana̱ rihaan soj roꞌ, me cheꞌé chá soꞌ chraa ga̱ nij síí aꞌnéj puextó do̱ꞌ, ga̱ yoꞌó nij síí tumé ndoꞌo cacunꞌ do̱ꞌ, rá núj a ―taj nij síí fariseo rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó a.
23460	MAT 9:12	Ne̱ cuno Jesucristó nana̱ caꞌmii nij soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a: ―Síí vaa nucua̱j roꞌ, ne nanoꞌ nij soꞌ man doctor maꞌ. Ma̱a̱n síí ranꞌ roꞌ, me síí nanoꞌ man doctor ado̱nj. Ga̱a ne̱ ase vaa síí ranꞌ roꞌ, da̱nj vaa nij síí nihánj ado̱nj.
23465	MAT 9:17	Ne̱ dan me se ase vaa nuj nga̱ nuj araa nii na vinó vaa uún soj a. Ne̱ se̱ caꞌvee tu̱cuꞌyón ꞌu̱nj se‑tucua̱nj ꞌu̱nj rihaan soj maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa na vinó naca̱ vaa nana̱ tucuꞌyón ꞌu̱nj, ne̱ se̱ guun cara̱a yuvii̱ na vinó naca̱ rque nuj nga̱ maꞌ. Sese da̱nj quiꞌya̱j yuvii̱, ne̱ cuya̱nj na vinó cunu̱u xe̱e̱ na vinó, ne̱ se̱ cacuá nuj nga̱ maꞌ. Cheꞌé dan canu̱u̱ yoꞌ, ne̱ caya̱nj na vinó rihaan yoꞌóó a. Cheꞌé dan araa nii na vinó naca̱ rque nuj naca̱, ne̱ ꞌo̱ mán sa̱ꞌ na vinó rque nuj yoꞌ a. Cheꞌé dan ina̱nj rihaan síí naca̱ síí ne nocoꞌ tucuáán nga̱ tu̱cuꞌyón ꞌu̱nj se‑na̱na̱j na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ síí cuꞌna̱j Juan yoꞌ a.
23469	MAT 9:21	ꞌO̱ se: “Sese cano̱ raꞌaj saga̱nꞌ Jesucristó, ne̱ nahu̱un sa̱ꞌ ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj”, guun rá noꞌ a.
23476	MAT 9:28	Dan me se catúj Jesucristó rá veꞌ, ne̱ cuchiꞌ ro̱j síí tuchri̱i yoꞌ rihaan soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan ro̱j soꞌ: ―A̱mán rá ro̱j so̱j se vaa gu̱un nu̱cuáj naxra̱ꞌ rihaan ro̱j so̱j qui̱ꞌyáj naꞌ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj Jesucristó man ro̱j soꞌ a. ―Amán rá rój, Señor ―taj ro̱j soꞌ rihaan Jesucristó a.
23480	MAT 9:32	Dan me se tanáj ro̱j soꞌ man Jesucristó, ga̱a ne̱ caꞌanj Jesucristó, ga̱a ne̱ cuchiꞌ yuvii̱ rihaan soꞌ a. Dan me se nica̱j nij yuvii̱ man ꞌo̱ síí yaꞌmi̱i cuchiꞌ nij yuvii̱ rihaan Jesucristó a. Síí yaꞌmi̱i yoꞌ me se nana̱ chre̱e nuû nimán soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ne caꞌmi̱i̱ soꞌ, quiꞌyaj nana̱ chre̱e yoꞌ a.
23488	MAT 10:2	Ne̱ nihánj me se‑chuvi̱i chuvi̱j nij apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé soꞌ a. Yoꞌo̱ soꞌ me síí cuꞌna̱j Simón, ne̱ Pedró cuꞌna̱j yoꞌó se‑chuvi̱i síí cuꞌna̱j Simón a. Ne̱ yoꞌó soꞌ me tinúú Simón, síí cuꞌna̱j Andrés a. Ne̱ yoꞌó soꞌ me síí cuꞌna̱j Jacobo, ne̱ taꞌníí síí cuꞌna̱j Zebedeo me soꞌ a. Ne̱ yoꞌó soꞌ me tinúú Jacobo, síí cuꞌna̱j Juan a.
23490	MAT 10:4	Ne̱ yoꞌó soꞌ me síí cuꞌna̱j Simón uún, ne̱ soꞌ me tuviꞌ nij síí me rá cunu̱ꞌ ga̱ gobiernó ma̱n Romá a. Ne̱ yoꞌó soꞌ me síí cuꞌna̱j Judas Iscariote, ne̱ soꞌ me síí tacuachén man Jesucristó rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesucristó a.
23491	MAT 10:5	Dan me se caꞌnéé Jesucristó man chuvi̱j nij snóꞌo yoꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ a: ―Se̱ caꞌanj nij soj rej ma̱n nij síí yaníj maꞌ. Se̱ caꞌanj soj chiháán nij yuvii̱ samaritana maꞌ.
23495	MAT 10:9	”Se̱ nanoꞌ soj agaꞌ oró míí do̱ꞌ, agaꞌ platá catzi̱i̱ do̱ꞌ, na̱j guun saꞌanj do̱ꞌ, cara̱a soj rque se‑caxra̱nꞌ soj a̱ maꞌ.
23496	MAT 10:10	Se̱ nica̱j soj xnánj soj maꞌ. Se̱ caꞌanj vi̱j cotoó ga̱ soj maꞌ. Se̱ quiꞌnij tacóó soj canj maꞌ. Ne̱ chruun garroté se̱ coro̱ꞌ soj cache̱e̱ soj maꞌ. Ma̱a̱n se ga̱a̱ u̱u̱n soj caꞌa̱nj soj á. ꞌO̱ se no̱ xcúún yuvii̱ rque̱ yuvii̱ chraa cha̱ soj cheꞌé suun sa̱ꞌ ꞌyaj suun soj na̱nj ado̱nj.
23501	MAT 10:15	Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱, ga̱a ne̱ quira̱nꞌ yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ doj sayuun rihaan nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Sodoma do̱ꞌ, rihaan yuvii̱ ma̱n chumanꞌ Gomorra do̱ꞌ ado̱nj.
23520	MAT 10:34	”Se̱ guun rá soj se vaa caꞌnáꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé rej dínj doj ca̱yáán nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ga̱ tuviꞌ yuvii̱ maꞌ. Ne qui̱ꞌyáj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se caꞌnáꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé dan cunu̱ꞌ ndoꞌo yuvii̱ ga̱ tuviꞌ yuvii̱ ado̱nj.
23523	MAT 10:37	Sese gu̱un rá yoꞌo̱ soꞌ se vaa sa̱ꞌ doj vaa rej soꞌ do̱ꞌ, nii soꞌ do̱ꞌ, rihanj, ne̱ taj cheꞌé cata̱j soꞌ se vaa si̱j noco̱ꞌ manj me soꞌ maꞌ. Ne̱ sese gu̱un rá yoꞌo̱ soꞌ se vaa sa̱ꞌ doj vaa taꞌníí soꞌ rihanj, ne̱ taj cheꞌé cata̱j soꞌ se vaa si̱j noco̱ꞌ manj me soꞌ maꞌ.
23525	MAT 10:39	Síí cavii sa̱ꞌ nimán rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, cavi̱ꞌ nu̱ꞌ soꞌ a. Ne̱ síí caviꞌ cheꞌé se noco̱ꞌ soꞌ manj roꞌ, soꞌ me síí ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
23526	MAT 10:40	”Sese aꞌmii sa̱ꞌ yoꞌo̱ soꞌ ga̱ soj, ne̱ si̱j aꞌmii sa̱ꞌ ga̱j me soꞌ ado̱nj. Ne̱ sese aꞌmii sa̱ꞌ soꞌ ga̱j, ne̱ si̱j aꞌmii sa̱ꞌ ga̱ síí caꞌnéé manj rihaan chumii̱ nihánj me uún soꞌ ado̱nj.
23527	MAT 10:41	Sese aꞌmii sa̱ꞌ yoꞌo̱ soꞌ ga̱ ꞌo̱ síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, cheꞌé se veꞌé ꞌyaj soꞌ nataꞌ soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ rá se vaa maꞌa̱n síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ vaa soꞌ uún ado̱nj. Dan me se ꞌo̱ cuya̱a̱n na̱ruꞌvee Diose̱ rihaan soꞌ ga̱ maꞌa̱n síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ei. Ne̱ sese aꞌmii sa̱ꞌ yoꞌo̱ soꞌ ga̱ yoꞌo̱ síí sa̱ꞌ ꞌyaj, ne̱ na̱ruꞌvee Diose̱ rihaan soꞌ uún ado̱nj. ꞌO̱ cuya̱a̱n na̱ruꞌvee Diose̱ rihaan soꞌ ga̱ maꞌa̱n síí sa̱ꞌ ꞌyaj ei.
23531	MAT 11:3	Ne̱ nana̱ nihánj roꞌ, xnáꞌanj ro̱j soꞌ man Jesucristó, quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Juan a: ―So̱ꞌ me síí caꞌna̱ꞌ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun naꞌ. Ase na̱ꞌvi̱j níꞌ caꞌna̱ꞌ yoꞌó soꞌ xa̱ꞌ. ―Dan me nana̱ me rá síí cuꞌna̱j Juan xna̱ꞌanj ro̱j soꞌ man Jesucristó a.
23536	MAT 11:8	Ma̱a̱n se da̱j ga̱a̱ soꞌ rá soj, asi̱j caꞌanj soj queneꞌe̱n soj man soꞌ ga̱. Si̱j nu̱u̱ yatzíj laru̱u ndoꞌo me soꞌ, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. ꞌO̱ se nij síí nu̱u̱ yatzíj laru̱u roꞌ, ya̱nj rá veꞌ tucuá síí nica̱j suun rey ado̱nj.
23537	MAT 11:9	Ma̱a̱n se da̱j ga̱a̱ síí cuꞌna̱j Juan rá soj, asi̱j caꞌanj soj queneꞌe̱n soj man soꞌ ga̱. Si̱j nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ me soꞌ, rá soj naꞌ. Ya̱ uxrá ei. Ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa sa̱ꞌ doj vaa soꞌ rihaan cunuda̱nj nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ado̱nj.
23543	MAT 11:15	Sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ cuno̱ soj nana̱ nihánj ei.
23547	MAT 11:19	Ne̱ caꞌnáꞌ ꞌu̱nj si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱, ga̱a ne̱ niha̱ꞌ rá ꞌu̱nj chá ꞌu̱nj do̱ꞌ, coꞌo ꞌu̱nj do̱ꞌ, ga̱a ne̱ cheꞌé dan taj uún nij yuvii̱ se vaa síí cachén chá do̱ꞌ, síí cachén coꞌo do̱ꞌ, mé ꞌu̱nj, taj uún nij yuvii̱ a. Ne̱ taj uún nij soꞌ se vaa tuvíꞌ ꞌu̱nj me síí aꞌnéj puextó man yuvii̱ do̱ꞌ, yoꞌó nij síí tumé cacunꞌ do̱ꞌ, taj nii a. Da̱nj tuꞌva nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌen uxrá nij soꞌ maꞌ. Sese xca̱j yuvii̱ cuentá da̱j vaa ꞌyaj rój, ne̱ gu̱un ya̱ rá nij yuvii̱ se vaa si̱j cu̱u raa̱ me rój ga̱ síí cuꞌna̱j Juan yoꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a.
23548	MAT 11:20	Síj, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ Jesucristó cutaꞌ Jesucristó cacunꞌ xráá nij yuvii̱ ma̱n vaꞌnu̱j chumanꞌ a. Dan me se cutaꞌ soꞌ cacunꞌ xráá nij soꞌ se vaa guun nichra̱j nimán nij soꞌ a. Dan me se nda̱ꞌ se doj a̱ vaa suun sa̱ꞌ quiꞌyaj suun soꞌ chiháán nij soꞌ queneꞌen nij soꞌ rihaan suun sa̱ꞌ quiꞌyaj suun soꞌ yoꞌó chumanꞌ, tza̱j ne̱ ne ca̱nica̱j nimán nij soꞌ a̱ maꞌ, taj Jesucristó a.
23549	MAT 11:21	Ne̱ nihánj me nana̱ caꞌmii Jesucristó cheꞌé nij yuvii̱ ma̱n nij chumanꞌ yoꞌ a: ―Nique̱ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Corazín a. Nique̱ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Betsaida a. ꞌO̱ se quira̱nꞌ uxrá soj sayuun na̱nj á. Dan me se nij síí ma̱n chumanꞌ Tiro do̱ꞌ, nij síí ma̱n chumanꞌ Sidón do̱ꞌ, me síí chiꞌi̱i̱ nimán na̱nj á. Tza̱j ne̱ sese caꞌanj ꞌu̱nj chiháán nij soꞌ ne̱ sese quiꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o niꞌya̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ cuno nij soꞌ se‑na̱na̱j, ne̱ guun ya̱ rá nij soꞌ se vaa tumé nij soꞌ cacunꞌ, ne̱ canica̱j nimán nij soꞌ, ne̱ quinanó ndoꞌo rá nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ, ne̱ nda̱a yatzíj yaꞌ cunuû nij soꞌ, ne̱ nda̱a yaj chruun acaa ruvaj caraa nij soꞌ raa̱ nij soꞌ, cheꞌé se quinanó rá nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ asuun sa̱j ado̱nj. Nihánj, ne̱ ne caꞌa̱nj ꞌu̱nj maꞌ. Ma̱a̱n ina̱nj chiháán soj ꞌnaj, ne̱ quiꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌen maꞌa̱n soj, tza̱j ne̱ ne ca̱nica̱j nimán nij soj a̱ maꞌ.
23550	MAT 11:22	Dan me se ya̱j cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ roꞌ, doj a̱ ga̱a̱ sayuun quira̱nꞌ soj rihaan sayuun quira̱nꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Tiro do̱ꞌ, ma̱n chumanꞌ Sidón do̱ꞌ ado̱nj.
23551	MAT 11:23	”Ne̱ vaa soj si̱j ma̱n chumanꞌ Capernaum uún á. Ne̱ síí sa̱ꞌ ina̱nj me maꞌa̱n soj, rá soj naꞌ. Nuveé si̱j sa̱ꞌ me soj maꞌ. Síí caꞌa̱nj rihaan yaꞌan gu̱un soj á. Dan me se nij síí ma̱n chumanꞌ Sodoma roꞌ, me síí chiꞌi̱i̱ nimán a. Tza̱j ne̱ sese caꞌanj ꞌu̱nj chiháán nij soꞌ ne̱ sese quiꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o niꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cuno nij soꞌ se‑na̱na̱j, ne̱ guun ya̱ rá nij soꞌ se vaa tumé nij soꞌ cacunꞌ, ne̱ canica̱j nimán nij soꞌ, ne̱ ne caca̱a̱ chiháán nij soꞌ maꞌ. Ne̱ na̱j chiháán nij soꞌ nda̱a cuano̱ asuun sa̱j a. Tza̱j ne̱ ne caꞌa̱nj ꞌu̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj chiháán soj ꞌnaj, ne̱ quiꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o yoꞌ queneꞌen maꞌa̱n soj, tza̱j ne̱ ne ca̱nica̱j nimán nij soj a̱ maꞌ.
23552	MAT 11:24	Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ roꞌ, doj a̱ ga̱a̱ sayuun quira̱nꞌ soj rihaan sayuun quira̱nꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Sodoma yoꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó cheꞌé nij yuvii̱ ne caꞌve̱j rá cuno̱ se‑na̱na̱ soꞌ a.
23553	MAT 11:25	Dan me se güii yoꞌ cachíín niꞌya̱j Jesucristó rihaan Diose̱, cataj soꞌ: ―Síí ꞌni̱j raꞌa xta̱ꞌ do̱ꞌ, síí ꞌni̱j raꞌa chumii̱ do̱ꞌ, mé so̱ꞌ, Ata̱j Chij. Ne̱ sa̱ꞌ uxrá quiꞌyáá so̱ꞌ caráán so̱ꞌ rihaan nij síí avii raa̱ do̱ꞌ, rihaan nij síí acaj cuentá do̱ꞌ, se vaa se̱ cuno nij soꞌ se‑na̱na̱j maꞌ. Ma̱a̱n nij síí vaa nica̱ꞌ nimán roꞌ, veꞌé cuno nij soꞌ, quiꞌyáá so̱ꞌ á.
23565	MAT 12:7	Ne̱ vaa yoꞌó nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ taj: “Ne uun niha̱ꞌ rá ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj síí rqué xcuu rihaan ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se uun niha̱ꞌ rá ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj yuvii̱ ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ ado̱nj”. Yoꞌ me se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ no̱ rihaan yanj yoꞌ a. Sese cuno soj me taj nana̱ yoꞌ, ne̱ ne cuta̱ꞌ soj cacunꞌ xráá nij síí nihánj sa̱j maꞌ. Ne̱ ne tumé nij síí nihánj cacunꞌ maꞌ.
23569	MAT 12:11	Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: ―Sese vaa daán yoꞌo̱ soj matzinj, ne̱ sese quini̱j xoꞌ rá yuꞌuj güii naránj rá yuvii̱, ne̱ cuxu̱u̱n síí da̱a̱n man xoꞌ quiri̱i̱ soꞌ man xoꞌ rque yuꞌuj yoꞌ, raj a.
23577	MAT 12:19	Se̱ cunuꞌ soꞌ ga̱ yuvii̱ maꞌ. Se̱ caguáj soꞌ rihaan yuvii̱ maꞌ. Se̱ canicunꞌ soꞌ chrej caꞌa̱a̱n caꞌmi̱i̱ natáj soꞌ rihaan yuvii̱ maꞌ.
23581	MAT 12:23	Dan me se queneꞌen nij yuvii̱ se vaa nahuun sa̱ꞌ soꞌ quiꞌyaj Jesucristó, ne̱ guun niha̱ꞌ rá nij yuvii̱, ne̱ cataj nij yuvii̱: ―Síí nihánj me tuviꞌ síí cuꞌna̱j David ga̱a naá, rá soj naꞌ. Síí ti̱nanii man níꞌ rihaan sayuun me síí nihánj, rá soj naꞌ ―taj nij yuvii̱, xnáꞌanj nij yuvii̱ man tuviꞌ yuvii̱ me síí me Jesucristó a.
23584	MAT 12:26	Cheꞌé dan me sese racuíj síí chre̱e síí cuꞌna̱j Satanás manj rii ꞌu̱nj tuviꞌ soꞌ nana̱ chre̱e nimán nij yuvii̱, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e gu̱un chij ndoꞌo soꞌ rihaan nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, rá soj ga̱.
23591	MAT 12:33	”Sese sa̱ꞌ vaa ꞌo̱ chruun ne̱ sa̱ꞌ vaa chruj ma̱n raa̱ chruun yoꞌ a. Sese chiꞌi̱i̱ vaa ꞌo̱ chruun ne̱ chiꞌi̱i̱ vaa chruj ma̱n raa̱ chruun yoꞌ a. Dan me se sese neꞌen yuvii̱ se vaa vaa sa̱ꞌ chruj ma̱n raa̱ chruun, ne̱ neꞌen yuvii̱ se vaa chruun sa̱ꞌ me yoꞌ a. Ne̱ sese neꞌen yuvii̱ se vaa vaa chiꞌi̱i̱ chruj ma̱n raa̱ chruun, ne̱ neꞌen uún yuvii̱ se vaa chruun chiꞌi̱i̱ me yoꞌ ado̱nj.
23593	MAT 12:35	Dan me se síí sa̱ꞌ roꞌ, ma̱n ndoꞌo se sa̱ꞌ nimán soꞌ, ne̱ ina̱nj nana̱ sa̱ꞌ aꞌmii soꞌ ado̱nj. Síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, ma̱n ndoꞌo se chiꞌi̱i̱ nimán soꞌ, ne̱ ina̱nj nana̱ chiꞌi̱i̱ aꞌmii soꞌ ado̱nj.
23600	MAT 12:42	Ne̱ güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ roꞌ, cuchi̱ꞌ chana̱ nica̱j suun reiná guun chij rihaan chumanꞌ na̱j ga̱nꞌ ndoꞌo rej sur, ne̱ canicu̱nꞌ noꞌ rihaan soj, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ cuta̱ꞌ noꞌ cacunꞌ xráá soj ado̱nj. ꞌO̱ se ga̱nꞌ ndoꞌo cachéé noꞌ cuchi̱ꞌ noꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Salomón, ne̱ cuno noꞌ nana̱ cu̱u tucuꞌyón Salomón man noꞌ ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj si̱j nicu̱nꞌ rihaan soj cuano̱, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ doj vaa ꞌu̱nj rihaan síí cuꞌna̱j Salomón yoꞌ a̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ naꞌvej rá soj cuno̱ soj nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj rihaan soj a̱ man ado̱nj.
23617	MAT 13:9	”Sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ cuno̱ soj nana̱ nihánj ei. ―Veé dan quisíj cuentó yoꞌ cuentó nanó Jesucristó a.
23636	MAT 13:28	Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij se‑mo̱zó soꞌ a: “Síí ta̱j riꞌyunj manj me síí tixꞌnuu̱ caân coj chiꞌi̱i̱ rihaan toꞌój ei”, taj soꞌ rihaan nij se‑mo̱zó soꞌ a. “Ne̱ me rá so̱ꞌ quiriha̱a̱ núj coj ne̱ naquiꞌya̱j chre̱ꞌ núj coj naꞌ”, taj nij mozó rihaan ruꞌvee yoꞌ a.
23637	MAT 13:29	“Taj cheꞌé quiꞌya̱j soj da̱nj maꞌ. Sese quiriha̱a̱ soj man coj yoꞌ, ga̱a ne̱ quiriha̱a̱ uún soj man taꞌa̱j ꞌnúú trigó yoꞌ ga̱a̱ na̱nj ado̱nj.
23645	MAT 13:37	Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan nij soꞌ, cataj soꞌ: ―Síí tixꞌnuu̱ ꞌnúú trigó sa̱ꞌ rihaan yoꞌóó roꞌ, ase vaa ꞌu̱nj si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ vaa soꞌ,
23663	MAT 13:55	Nuveé taꞌni̱j síí acój chruun síí ne̱ chiháán níꞌ me soꞌ naꞌ. Ne̱ nii soꞌ me chana̱ cuꞌna̱j Mariá á. Ne̱ tinúú soꞌ me síí cuꞌna̱j Jacobo do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j José do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Simón do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Judas do̱ꞌ á.
23668	MAT 14:2	Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij se‑mo̱zó soꞌ a: ―Síí cuꞌna̱j Jesucristó roꞌ, ya̱ síí cuꞌna̱j Juan síí cutaꞌ ne man yuvii̱ me soꞌ á. Dan me se cunuu iꞌna̱ꞌ ya̱ uún síí cuꞌna̱j Juan, raj á. Ése̱ síí cuꞌna̱j Juan me síí guun nucua̱j quiꞌyaj nij suun sa̱ꞌ noco̱o yoꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Herodes rihaan nij se‑mo̱zó soꞌ a.
23693	MAT 14:27	Veé dan, ne̱ nu̱ꞌ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: ―Naquiꞌya̱j nucua̱j soj nimán soj ei. ꞌU̱nj ꞌnaꞌ ei. Se̱ cuchuꞌviꞌ soj maꞌ ―taj soꞌ rihaan nij soꞌ a.
23694	MAT 14:28	Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan soꞌ a: ―Sese ya̱ ya̱ veé so̱ꞌ ꞌnaꞌ, ne̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ caꞌve̱e cache̱e̱ ꞌu̱nj rihaan na qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, Señor ―taj Pedró rihaan Jesucristó a.
23696	MAT 14:30	Tza̱j ne̱ niꞌya̱j soꞌ na se vaa cavii ndoꞌo nana̱ yoꞌ, ne̱ cuchuꞌviꞌ soꞌ, ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ caꞌanj ni̱j soꞌ rque na yoꞌ a. Cheꞌé dan caguáj soꞌ rihaan Jesucristó, cataj soꞌ: ―Ti̱nanii so̱ꞌ manj rihaan na, Señor ―taj soꞌ a.
23706	MAT 15:4	ꞌO̱ se caꞌneꞌ Diose̱ suun se vaa: “Cara̱a̱ co̱chróó so̱ꞌ rihaan réé so̱ꞌ do̱ꞌ, rihaan nií so̱ꞌ do̱ꞌ á”. Ne̱: “Síí aꞌmii chre̱e rihaan rej do̱ꞌ, rihaan nii do̱ꞌ, me se va̱j soꞌ ne̱ nu̱ꞌ cheꞌe̱ cavi̱ꞌ soꞌ á”. Da̱nj vaa nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ á.
23713	MAT 15:11	Nuveé se̱ atúj tuꞌva yuvii̱ me se ꞌyaj chiꞌi̱i̱ man yuvii̱ maꞌ. Se avii tuꞌva yuvii̱ roꞌ, ꞌyaj chiꞌi̱i̱ man yuvii̱ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a.
23723	MAT 15:21	Ga̱a ne̱ curiha̱nj Jesucristó rej yoꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ rej na̱j chumanꞌ cuꞌna̱j Tiro do̱ꞌ, chumanꞌ cuꞌna̱j Sidón do̱ꞌ a.