23239	MAT 2:1	Dan me se caꞌngaa Jesucristó chumanꞌ Belén chumanꞌ na̱j estadó Judea, ne̱ síí cuꞌna̱j Herodes me síí nica̱j suun rey uun chij rihaan chumanꞌ rej caꞌngaa Jesucristó a. Quisíj caꞌngaa Jesucristó, ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ nij síí tucuꞌyón ndoꞌo cheꞌé yatiꞌ chumanꞌ cuꞌna̱j Jerusalén, ne̱ nij síí cavii rej síj güii me nij soꞌ a.
23240	MAT 2:2	Ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man nij síí ma̱n Jerusalén, cataj nij soꞌ: ―Neꞌej gu̱un síí nica̱j suun rey gu̱un chij rihaan nij yuvii̱ israelitá roꞌ, me rej caꞌngaa soꞌ ga̱. Queneꞌen núj yatiꞌ taj xnaꞌanj yoꞌ se vaa caꞌngaa soꞌ na̱nj á. Cavii yatiꞌ yoꞌ xta̱ꞌ rej síj güii, ne̱ cheꞌé dan caꞌnaꞌ núj quinaꞌvi̱j núj rihaan soꞌ ado̱nj ―taj nij síí tucuꞌyón ndoꞌo cheꞌé yatiꞌ a.
23241	MAT 2:3	Ga̱a ne̱ cuchiꞌ nana̱ rihaan síí nica̱j suun rey cuꞌna̱j Herodes se vaa xnáꞌanj ndoꞌo nij síí tucuꞌyón ndoꞌo cheꞌé yatiꞌ me rej caꞌngaa neꞌej yoꞌ, ga̱a ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo soꞌ se vaa cachi̱j neꞌej yoꞌ, ne̱ caꞌne̱e̱ neꞌej yoꞌ se‑su̱u̱n soꞌ raꞌa soꞌ vaa güii, rá soꞌ a. Ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén se vaa caxri̱i̱ yuva̱a̱ Herodes man maꞌa̱n nij soꞌ a.
23247	MAT 2:9	Quisíj cuno nij soꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj síí nica̱j suun rey rihaan nij soꞌ, ga̱a ne̱ curiha̱nj nij soꞌ, caꞌanj nij soꞌ, ga̱a ne̱ queneꞌen uún nij soꞌ man yatiꞌ yoꞌ a. Yatiꞌ a̱j queneꞌen nij soꞌ rej síj güii me yatiꞌ yoꞌ, ne̱ dan me se va̱j yatiꞌ yoꞌ, ne̱ yoꞌo̱ canocoꞌ nij soꞌ man yatiꞌ yoꞌ, nda̱a se canicunꞌ yatiꞌ yoꞌ rej xta̱ꞌ rej ya̱nj neꞌej yoꞌ a.
23251	MAT 2:13	Quisíj quinanꞌ nij síí tucuꞌyón ndoꞌo cheꞌé yatiꞌ, ga̱a ne̱ rej nii̱ caꞌmii nej rihaan síí cuꞌna̱j José a. Dan me se naquiꞌyaa yoꞌo̱ se‑mo̱zó síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan soꞌ, ne̱ cataj se‑mo̱zó síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan soꞌ a: ―Na̱xagaa so̱ꞌ, ne̱ ni̱caj so̱ꞌ man ro̱j ni̱i neꞌej, ne̱ cuna̱nj so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ rej cuꞌna̱j Egiptó, ne̱ ca̱yáán so̱ꞌ Egiptó nda̱a güii caꞌmi̱i̱ uún ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ á. ꞌO̱ se nano̱ꞌ ndoꞌo síí nica̱j suun rey cuꞌna̱j Herodes man neꞌej, ne̱ ticavi̱ꞌ soꞌ man neꞌej yoꞌ vaa taj soꞌ ado̱nj ―taj se‑mo̱zó síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan síí cuꞌna̱j José a.
23280	MAT 4:2	Ne̱ vi̱j chiha̱a̱ ya̱ güii quisíj Jesucristó tocoꞌ Jesucristó xꞌnaa man maꞌa̱n soꞌ cheꞌé se aráj gue̱e̱ soꞌ rihaan Diose̱, ga̱a ne̱ quinaꞌaan ndoꞌo rque Jesucristó a.
23284	MAT 4:6	ne̱ cataj soꞌ rihaan soꞌ: ―Sese ya̱ taꞌni̱j Diose̱ mé so̱ꞌ, ne̱ güe̱j so̱ꞌ, ne̱ nani̱j gue̱e̱ so̱ꞌ rihaan yoꞌóó á. ꞌO̱ se danj Diose̱ taj: “Yoꞌo̱ aꞌneꞌ Diose̱ suun rihaan nij se‑mo̱zó soꞌ se vaa cu̱tumé nij soꞌ mán so̱ꞌ, ne̱ ca̱ráán raꞌa nij soꞌ mán so̱ꞌ, se̱ gaa na̱nj caco̱ꞌ cheꞌé so̱ꞌ yahij a”. Ina̱nj da̱nj aꞌmii danj Diose̱ ―taj síí chre̱e rihaan Jesucristó ado̱nj.
23294	MAT 4:16	Ne̱ nij síí ma̱n rej yoꞌ roꞌ, guun queꞌe̱e̱ yoꞌ ne queneꞌe̱n uxrá nij soꞌ rasu̱u̱n cheꞌé Diose̱ maꞌ. Ma̱a̱n se ase vaa yuvii̱ ne̱ rej rmi̱ꞌ roꞌ, da̱nj vaa nij soꞌ ne̱ nij soꞌ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se vaa güii, ne̱ cavi̱ꞌ u̱u̱n nij soꞌ, ne̱ da̱nj uun maꞌa̱n, rá nij soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ caꞌna̱ꞌ ꞌo̱ yaꞌan, ne̱ cuchugu̱u̱n rej ya̱nj nij soꞌ, quiꞌya̱j yaꞌan yoꞌ, ne̱ veꞌé ndoꞌo xca̱j nij soꞌ cuentá ado̱nj”. Yoꞌ me se vaa cataj síí cuꞌna̱j Isaías ga̱a naá a.
23295	MAT 4:17	Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ Jesucristó caꞌmii natáj soꞌ rihaan yuvii̱, ne̱ cataj soꞌ: ―Nuchra̱nꞌ nimán soj ei. ꞌO̱ se nichru̱nꞌ quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ Diose̱ gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj. ―Ina̱nj da̱nj caꞌmii natáj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a.
23296	MAT 4:18	ꞌO̱ güii cachén Jesucristó tuꞌva na lacuaná cuꞌna̱j na Galilea, ne̱ queneꞌen soꞌ man ro̱j tinu̱j ro̱j soꞌ a. Yoꞌo̱ soꞌ me síí cuꞌna̱j Simón, ne̱ Pedró cuꞌna̱j yoꞌó se‑chuvi̱i síí cuꞌna̱j Simón yoꞌ a. Ne̱ tinúú soꞌ me síí cuꞌna̱j Andrés a. Dan me se ga̱a queneꞌen Jesucristó man ro̱j soꞌ, ne̱ nicu̱nꞌ ro̱j soꞌ tuꞌva na lacuaná, ne̱ tiguíj ro̱j soꞌ nanj rque na, ne̱ dan me se síí rii xcuaj me ro̱j soꞌ a.
23306	MAT 5:3	―Cavi̱i̱ sa̱ꞌ taranꞌ nij síí vaa nica̱ꞌ nimán ado̱nj. ꞌO̱ se nij soꞌ me síí ca̱yáán ga̱ Diose̱ güii gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
23307	MAT 5:4	”Cavi̱i̱ sa̱ꞌ taranꞌ nij síí nanó ndoꞌo rá ado̱nj. ꞌO̱ se gu̱un niha̱ꞌ nimán maꞌa̱n nij soꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ vaa güii ado̱nj.
23308	MAT 5:5	”Cavi̱i̱ sa̱ꞌ taranꞌ nij síí niꞌya̱nj aꞌmii ado̱nj. ꞌO̱ se gu̱un toꞌóó maꞌa̱n nij soꞌ man nu̱ꞌ chumii̱ vaa güii ado̱nj.
23309	MAT 5:6	”Cavi̱i̱ sa̱ꞌ taranꞌ nij síí me ndoꞌo rá cunu̱u sa̱ꞌ nimán ado̱nj. ꞌO̱ se cunu̱u sa̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ vaa güii, quiꞌya̱j Diose̱ ado̱nj.
23311	MAT 5:8	”Cavi̱i̱ sa̱ꞌ taranꞌ nij síí vaa sa̱ꞌ nimán ado̱nj. ꞌO̱ se queneꞌe̱n maꞌa̱n nij soꞌ man Diose̱ vaa güii ado̱nj.
23312	MAT 5:9	”Cavi̱i̱ sa̱ꞌ taranꞌ nij síí nacaj man síí me rá cunu̱ꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se ase vaa Diose̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ maꞌa̱n nij soꞌ vaa güii ado̱nj.
23313	MAT 5:10	”Cavi̱i̱ sa̱ꞌ taranꞌ nij síí ranꞌ sayuun ꞌyaj tuviꞌ cheꞌé se veꞌé ꞌyaj sa̱ꞌ nij soꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se ca̱yáán maꞌa̱n nij soꞌ ga̱ Diose̱ güii gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
23322	MAT 5:19	Dan me se me maꞌa̱n ꞌo̱ síí tiri̱ꞌ ꞌo̱ nana̱ leꞌe̱j aꞌmij nihánj ne̱ ino̱ vaa nana̱ ti̱haa̱n soꞌ man nij tuviꞌ soꞌ, ne̱ asa̱ꞌ guun chij Diose̱, ne̱ gu̱un soꞌ síí leꞌe̱j uxrá rihaan Diose̱ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese me maꞌa̱n ꞌo̱ síí ꞌyaj ya̱ nda̱a vaa taj ꞌu̱nj nihánj ne̱ ti̱haa̱n ya̱ soꞌ man tuviꞌ soꞌ nda̱a vaa taj ꞌu̱nj nihánj, ne̱ síí nihánj roꞌ, me síí gu̱un síí chij rej gu̱un chij Diose̱ vaa güii ado̱nj.
23348	MAT 5:45	Ga̱a ne̱ gu̱un soj taꞌníí Rej soj Diose̱ síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ ei. ꞌO̱ se Diose̱ ꞌyaj síj güii, ne̱ oꞌ naán rihaan toꞌóó nij síí chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, rihaan toꞌóó nij síí sa̱ꞌ do̱ꞌ, ꞌyaj Diose̱, ne̱ amanꞌ rihaan toꞌóó nij síí ꞌyaj sa̱ꞌ do̱ꞌ, rihaan toꞌóó nij síí ꞌyaj chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, ꞌyaj uún Diose̱ ado̱nj.
23361	MAT 6:10	Ne̱ me rá núj quisi̱j güii gu̱un chij so̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ me rá núj quiꞌya̱j yuvii̱ nu̱ꞌ se vaa me rá so̱ꞌ quiꞌya̱j yuvii̱ a. Dan me se ase vaa ꞌyaj nij síí ma̱n xta̱ꞌ nu̱ꞌ se vaa me rá so̱ꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j núj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj nu̱ꞌ se vaa me rá so̱ꞌ quiꞌya̱j núj, rá núj a.
23385	MAT 6:34	Cheꞌé dan se̱ nanó rá soj cheꞌé se vaa cachi̱in rihaan soj aꞌyuj maꞌ. ꞌO̱ se vaa sayuun ꞌnaꞌ daj a̱ ꞌo̱ ꞌo̱ güii ado̱nj. Cheꞌé dan xca̱j soj cuentá da̱j quiꞌya̱j soj güii cuanꞌ, ne̱ se̱ nanó rá soj cheꞌé se vaa quiꞌya̱j soj güii aꞌyuj maꞌ.
23400	MAT 7:15	”Vaa yuvii̱ taj se vaa me nij soꞌ síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, tza̱j ne̱ ne ya̱ aꞌmii nij soꞌ maꞌ. Cu̱tumé soj man soj, se̱ gaa na̱nj quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man soj á. Dan me se vaa güii cuchi̱ꞌ nij soꞌ rihaan soj, ne̱ ase vaa matzinj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nij soꞌ cuchi̱ꞌ nij soꞌ rihaan soj, ne̱ niꞌya̱nj ndoꞌo caꞌmi̱i̱ nij soꞌ rihaan soj, tza̱j ne̱ nimán nij soꞌ roꞌ, ase vaa nimán xcaꞌyanj caꞌnu̱ꞌ roꞌ, ga̱a̱ nimán nij soꞌ, gu̱un rá nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man soj na̱nj ado̱nj.
23407	MAT 7:22	Ne̱ güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ me se cuma̱n ndoꞌo yuvii̱ cata̱j rihaan ꞌu̱nj: “Síí uno rihaan so̱ꞌ me núj, Señor. A̱j nataꞌ núj nana̱ rqué so̱ꞌ man núj rihaan yuvii̱ á. Ne̱ cataꞌ tuꞌva núj se‑chu̱vií so̱ꞌ, ne̱ quirii núj nana̱ chre̱e nimán yuvii̱ á. Ne̱ quiꞌyaj suun ndoꞌo núj suun sa̱ꞌ cheꞌé so̱ꞌ ado̱nj”. Da̱nj caꞌmi̱i̱ nij yuvii̱ yoꞌ rihaan ꞌu̱nj vaa güii na̱nj ado̱nj.
23408	MAT 7:23	Ga̱a ne̱ cata̱j yá ꞌu̱nj rihaan nij yuvii̱ a: “A̱ ꞌó güii ne neꞌén ꞌu̱nj man soj maꞌ. Ma̱a̱n síí ꞌyaj ina̱nj cacunꞌ me soj na̱nj ado̱nj. Naxu̱u̱n soj man soj rihanj á”. Da̱nj cata̱j ꞌu̱nj rihaan nij síí ꞌyaj cacunꞌ vaa güii na̱nj ado̱nj.
23425	MAT 8:11	Ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa güii gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, caꞌna̱ꞌ ndoꞌo yuvii̱ ma̱n cunu̱ꞌ chumii̱, ne̱ ca̱yáán nij soꞌ rihaan se‑mesa̱ Diose̱, ne̱ cha̱ nij soꞌ chraa ga̱ síí cuꞌna̱j Abraham do̱ꞌ, ga̱ síí cuꞌna̱j Isaac do̱ꞌ, ga̱ síí cuꞌna̱j Jacob do̱ꞌ, ado̱nj.
23430	MAT 8:16	Rej caꞌanj güii cuchiꞌ yuvii̱ rihaan Jesucristó a. Dan me se nica̱j nij yuvii̱ man queꞌe̱e̱ uxrá síí nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán, cuchiꞌ nij yuvii̱ rihaan Jesucristó, ne̱ cataj xnaꞌanj u̱u̱n Jesucristó rihaan nij nana̱ chre̱e se vaa naxu̱u̱n nij soꞌ man nij soꞌ, ga̱a ne̱, veé dan, ne̱ curiha̱nj nij nana̱ chre̱e nimán nij yuvii̱, ga̱a ne̱ cunuu sa̱ꞌ nimán nij yuvii̱ yoꞌ cuaj na̱nj ado̱nj. Ne̱ quinahuun sa̱ꞌ cunuda̱nj nij síí ranꞌ, quiꞌyaj uún Jesucristó a.
23431	MAT 8:17	Dan me se quisíj ya̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j Isaías síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá, se vaa cataj soꞌ: “Ninaj níꞌ, ne̱ canó chiꞌii̱ man níꞌ, tza̱j ne̱ nahu̱un níꞌ, quiꞌya̱j síí caꞌna̱ꞌ vaa güii na̱nj ado̱nj”, taj síí cuꞌna̱j Isaías ga̱a nataꞌ soꞌ ado̱nj.
23443	MAT 8:29	Dan me se caguáj ro̱j soꞌ rihaan Jesucristó, cataj ro̱j soꞌ: ―Veé neꞌen núj se vaa taꞌni̱j Diose̱ mé so̱ꞌ á. Me cheꞌé caꞌnáꞌ so̱ꞌ rej ne̱ núj ga̱. Caꞌnáꞌ so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ sayuun man núj naꞌ. ꞌO̱ se ataa doj quisi̱j güii qui̱ꞌyáá so̱ꞌ sayuun man núj ado̱nj ―taj ro̱j soꞌ rihaan Jesucristó a.
23458	MAT 9:10	Dan me se ꞌo̱ güii cayáán Jesucristó rá veꞌ, ne̱ caꞌnaꞌ ndoꞌo tuviꞌ soꞌ síí aꞌnéj puextó do̱ꞌ, yoꞌó nij síí tumé ndoꞌo cacunꞌ do̱ꞌ, ne̱ catúj nij soꞌ rá veꞌ, ne̱ caꞌanj ca̱yáán nij soꞌ ga̱ Jesucristó, ne̱ dan me se ma̱n rcuaꞌa̱a̱n nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó do̱ꞌ, ne̱ chá cunuda̱nj nij soꞌ chraa a.
23463	MAT 9:15	Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: ―Ase vaa síí cuchruj saꞌanj vaa ꞌu̱nj, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e toco̱ꞌ nij síí ma̱n ga̱j xꞌnaa man maꞌa̱n nij soꞌ, rá soj ga̱. Ase vaa síí cataj xca̱j man chana̱ ne̱ ma̱n tuviꞌ soꞌ do̱ꞌ, da̱nj vaa nij síí ma̱n nihánj cuano̱, ne̱ anuû ndoꞌo chaꞌanj ma̱n nij soꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee toco̱ꞌ nij soꞌ xꞌnaa man maꞌa̱n nij soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ gu̱un yaníj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ quiꞌya̱j yuvii̱, ga̱a ne̱ nano̱ rá nij síí nihánj, ga̱a ne̱ toco̱ꞌ nij soꞌ xꞌnaa man maꞌa̱n nij soꞌ ado̱nj.
23464	MAT 9:16	”Tza̱j ne̱ ase vaa yatzíj sinꞌ vaa tucuáán nga̱ noco̱ꞌ soj, ne̱ se̱ guun naꞌne̱j níꞌ mantá naca̱ man yatzíj nga̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se sese quiꞌya̱j níꞌ da̱nj, ne̱ güii quina̱nj yuvii̱ yatzíj yoꞌ, ga̱a ne̱ nagüe̱j mantá naca̱ yoꞌ, ne̱ sese cuxu̱u̱n yuvii̱ man yatzíj yoꞌ, ne̱ quisi̱nꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ cunu̱u xi̱j doj yuꞌuj a̱j ta̱j man yatzíj nga̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj.
23483	MAT 9:35	Ga̱a ne̱ caꞌanj Jesucristó nu̱ꞌ nij chumanꞌ noco̱o nu̱ꞌ nij chumanꞌ cunii nu̱ꞌ, ne̱ tucuꞌyón soꞌ rihaan nij yuvii̱ ma̱n rá veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ caꞌmii natáj soꞌ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé güii gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ nahuun sa̱ꞌ taranꞌ nij síí ranꞌ do̱ꞌ, nij síí ninaj do̱ꞌ, quiꞌyaj uún soꞌ ado̱nj.
23493	MAT 10:7	Dan me se caꞌa̱nj soj, ne̱ caꞌmi̱i̱ natáj soj rihaan nij soꞌ, cata̱j soj: “Nichru̱nꞌ quisi̱j güii gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj”. Da̱nj cata̱j soj á.
23501	MAT 10:15	Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱, ga̱a ne̱ quira̱nꞌ yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ doj sayuun rihaan nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Sodoma do̱ꞌ, rihaan yuvii̱ ma̱n chumanꞌ Gomorra do̱ꞌ ado̱nj.
23512	MAT 10:26	”Cheꞌé dan se̱ cuchuꞌviꞌ soj ni̱ꞌyaj soj yuvii̱ me rá quiꞌya̱j sayuun man soj maꞌ. ꞌO̱ se nu̱ꞌ nana̱ caꞌmii yuve̱ nij yuvii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj yuve̱ nij yuvii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ yoꞌ roꞌ, nu̱riha̱nj queneꞌe̱n cunuda̱nj yuvii̱ vaa güii ado̱nj.
23518	MAT 10:32	”Cheꞌé se tumé Diose̱ man soj, cheꞌé dan no̱ xcúún soj nata̱ꞌ ya̱ soj rihaan yuvii̱ se vaa me soj síí noco̱ꞌ manj, ne̱ nu̱ꞌ síí ꞌyaj da̱nj roꞌ, vaa güii, ne̱ nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan Réé ꞌu̱nj síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ se vaa si̱j noco̱ꞌ manj me soꞌ a.
23519	MAT 10:33	Ne̱ síí taj xnaꞌanj rihaan yuvii̱ se vaa ne nocoꞌ soꞌ manj roꞌ, vaa güii, ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan Réé ꞌu̱nj síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ se vaa nuveé si̱j noco̱ꞌ manj me soꞌ a̱ maꞌ.
23541	MAT 11:13	ꞌO̱ se nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan yuvii̱ ga̱a naá do̱ꞌ, nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés do̱ꞌ, nda̱a maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Juan do̱ꞌ, cataj xnaꞌanj ndoꞌo nij soꞌ cheꞌé güii gu̱un chij Diose̱ nimán yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj na̱nj á.
23550	MAT 11:22	Dan me se ya̱j cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ roꞌ, doj a̱ ga̱a̱ sayuun quira̱nꞌ soj rihaan sayuun quira̱nꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Tiro do̱ꞌ, ma̱n chumanꞌ Sidón do̱ꞌ ado̱nj.
23552	MAT 11:24	Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ roꞌ, doj a̱ ga̱a̱ sayuun quira̱nꞌ soj rihaan sayuun quira̱nꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Sodoma yoꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó cheꞌé nij yuvii̱ ne caꞌve̱j rá cuno̱ se‑na̱na̱ soꞌ a.
23553	MAT 11:25	Dan me se güii yoꞌ cachíín niꞌya̱j Jesucristó rihaan Diose̱, cataj soꞌ: ―Síí ꞌni̱j raꞌa xta̱ꞌ do̱ꞌ, síí ꞌni̱j raꞌa chumii̱ do̱ꞌ, mé so̱ꞌ, Ata̱j Chij. Ne̱ sa̱ꞌ uxrá quiꞌyáá so̱ꞌ caráán so̱ꞌ rihaan nij síí avii raa̱ do̱ꞌ, rihaan nij síí acaj cuentá do̱ꞌ, se vaa se̱ cuno nij soꞌ se‑na̱na̱j maꞌ. Ma̱a̱n nij síí vaa nica̱ꞌ nimán roꞌ, veꞌé cuno nij soꞌ, quiꞌyáá so̱ꞌ á.
23559	MAT 12:1	Dan me se naca̱ caꞌmii Jesucristó nana̱ yoꞌ, ne̱ ꞌo̱ güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá me yoꞌ, ne̱ va̱j Jesucristó rque ꞌo̱ naa̱ ꞌnúú trigó a. Va̱j nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ ga̱ soꞌ a. Veé dan va̱j nij soꞌ, ne̱ naꞌaan rque nij soꞌ a. Cheꞌé dan me guun cheꞌe̱ nij soꞌ cuta nij soꞌ do̱j ꞌnúú trigó chá nij soꞌ a.
23560	MAT 12:2	Tza̱j ne̱ queneꞌen nij síí fariseo se vaa cuta nij soꞌ do̱j ꞌnúú trigó, ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Jesucristó a: ―Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ ei. Güii naránj rá yuvii̱ me güii cuanꞌ á. Ne nó xcúún nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ so̱ꞌ cuta̱ nij soꞌ ꞌnúú trigó cuanꞌ a̱ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a.
23563	MAT 12:5	”Ne̱ ne naya̱a̱ soj me taj se‑tucua̱nj Moisés cheꞌé nij xrej ꞌyaj suun nuvií naꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se‑su̱u̱n nij soꞌ, ꞌyaj nij soꞌ se vaa ne nó xcúún yuvii̱ quiꞌya̱j yuvii̱ güii naránj rá níꞌ si̱j israelitá maꞌ. Tza̱j ne̱ ne tumé nij soꞌ cacunꞌ cheꞌé se vaa ꞌyaj nij soꞌ maꞌ.
23566	MAT 12:8	ꞌO̱ se síí caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ mej, ne̱ no̱ xcúnj quiri̱i̱ taꞌngaj da̱j quiꞌya̱j yuvii̱ güii naránj rá yuvii̱ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí fariseo yoꞌ a.
23568	MAT 12:10	Dan me se yáán ꞌo̱ síí nacoo̱ raꞌa rá veꞌ yoꞌ a. Ne̱ xnáꞌanj nij síí fariseo man Jesucristó sese no̱ xcúún yuvii̱ quiꞌya̱j conoꞌó yuvii̱ man tuviꞌ yuvii̱ güii naránj rá yuvii̱ a. Da̱nj tuꞌva nij soꞌ rihaan Jesucristó, cheꞌé yan me rá nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Jesucristó cheꞌé nana̱ caꞌmi̱i̱ Jesucristó ado̱nj.
23569	MAT 12:11	Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: ―Sese vaa daán yoꞌo̱ soj matzinj, ne̱ sese quini̱j xoꞌ rá yuꞌuj güii naránj rá yuvii̱, ne̱ cuxu̱u̱n síí da̱a̱n man xoꞌ quiri̱i̱ soꞌ man xoꞌ rque yuꞌuj yoꞌ, raj a.
23570	MAT 12:12	Ne̱ sa̱ꞌ uxrá doj vaa yuvii̱ rihaan matzinj yoꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan no̱ xcúún yuvii̱ ra̱cuíj yuvii̱ man tuviꞌ yuvii̱ güii naránj rá yuvii̱ á ―taj Jesucristó rihaan nij síí fariseo yoꞌ a.
23583	MAT 12:25	Dan me se queneꞌen Jesucristó da̱j vaa nimán nij síí fariseo yoꞌ, ga̱a ne̱ caꞌmii soꞌ rihaan nij síí fariseo a: ―Neꞌen soj se vaa sese vaa ꞌo̱ nación, ne̱ sese xraꞌ taꞌa̱j nij síí uun chij rihaan nación yoꞌ ne̱ cunu̱ꞌ nij maꞌa̱n nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ vaa güii, ne̱ nu̱ꞌ nación yoꞌ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ sese cunu̱ꞌ taꞌa̱j nij yuvii̱ ma̱n maꞌa̱n chumanꞌ ga̱ tuviꞌ yuvii̱, ne̱ vaa güii quiri̱ꞌ nu̱ꞌ chiháán nij soꞌ, quiꞌya̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ sese cunu̱ꞌ taꞌa̱j nij yuvii̱ ma̱n ꞌo̱ barrió ga̱ maꞌa̱n tuviꞌ yuvii̱ síí ma̱n maꞌa̱n barrió yoꞌ, ne̱ vaa güii quiri̱ꞌ nu̱ꞌ barrió yoꞌ, quiꞌya̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj.
23594	MAT 12:36	Ne̱ cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa nu̱ꞌ nana̱ aꞌmii ne̱ nij yuvii̱ roꞌ, cata̱j xnaꞌanj nij yuvii̱ rihaan Diose̱ me cheꞌé caꞌmii nij yuvii̱ nana̱ vaa da̱nj asa̱ꞌ quisíj güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
23597	MAT 12:39	Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: ―Xa̱ꞌ soj si̱j ꞌnaꞌ ina̱nj rej chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, rej cacunꞌ do̱ꞌ, me se me rá ga̱a̱ soj qui̱ꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o ni̱ꞌyaj soj, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quiꞌyáj nda̱a vaa me rá soj maꞌ. Ma̱a̱n se queneꞌe̱n soj se vaa ase vaa quiranꞌ síí cuꞌna̱j Jonás síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá roꞌ, da̱nj qui̱ránꞌ ꞌu̱nj, vaa güii, ni̱ꞌyaj soj ado̱nj.
23598	MAT 12:40	ꞌO̱ se ase vaa cunuû síí cuꞌna̱j Jonás vaꞌnu̱j ya̱ güii rque xcuu xi̱j va̱j rque na yaꞌa̱nj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj ga̱a̱ vaꞌnu̱j ya̱ güii nuvi̱i niga̱nꞌ qui̱náá ꞌu̱nj rque yoꞌóó queneꞌe̱n soj ado̱nj.
23599	MAT 12:41	Nij síí ma̱n chumanꞌ cuꞌna̱j Nínive roꞌ, canicu̱nꞌ nij soꞌ ga̱ maꞌa̱n soj si̱j vaa iꞌna̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ asa̱ꞌ quisíj güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ cuta̱ꞌ nij síí ma̱n chumanꞌ Nínive yoꞌ cacunꞌ xráá soj ado̱nj. Cuno nij soꞌ nana̱ caꞌmii natáj síí cuꞌna̱j Jonás, ne̱ nuchranꞌ nimán nij soꞌ, ne̱ canocoꞌ nij soꞌ man Diose̱ ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj si̱j nicu̱nꞌ rihaan soj cuano̱, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ doj vaa ꞌu̱nj rihaan síí cuꞌna̱j Jonás yoꞌ, tza̱j ne̱ taj se qui̱ꞌyáꞌ nuchra̱nꞌ nimán soj maꞌ.
23600	MAT 12:42	Ne̱ güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ roꞌ, cuchi̱ꞌ chana̱ nica̱j suun reiná guun chij rihaan chumanꞌ na̱j ga̱nꞌ ndoꞌo rej sur, ne̱ canicu̱nꞌ noꞌ rihaan soj, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ cuta̱ꞌ noꞌ cacunꞌ xráá soj ado̱nj. ꞌO̱ se ga̱nꞌ ndoꞌo cachéé noꞌ cuchi̱ꞌ noꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Salomón, ne̱ cuno noꞌ nana̱ cu̱u tucuꞌyón Salomón man noꞌ ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj si̱j nicu̱nꞌ rihaan soj cuano̱, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ doj vaa ꞌu̱nj rihaan síí cuꞌna̱j Salomón yoꞌ a̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ naꞌvej rá soj cuno̱ soj nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj rihaan soj a̱ man ado̱nj.
23614	MAT 13:6	Veé dan, ne̱ quisíj güii, ne̱ cuchrii naa̱ leꞌe̱j, quiꞌyaj naán, cheꞌé se ne caꞌve̱e caꞌa̱nj ni̱j yáá naa̱ leꞌe̱j yoꞌ a̱ man ado̱nj.
23647	MAT 13:39	ne̱ ase vaa síí tixꞌnuu̱ caân coj chiꞌi̱i̱ rihaan yoꞌóó yoꞌ roꞌ, vaa maꞌa̱n síí chre̱e yoꞌ, ne̱ ase vaa güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, da̱nj vaa güii quiri̱i̱ nii naa̱ yoꞌ, ne̱ ase vaa nij se‑mo̱zó Diose̱ vaa nij síí quiri̱i̱ naa̱ yoꞌ á.
23648	MAT 13:40	Dan me se ase vaa naquiꞌya̱j chre̱ꞌ nii man coj yoꞌ ne̱ caca̱a̱ yoꞌ rihaan yaꞌan roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quira̱nꞌ nij síí noco̱ꞌ man síí chre̱e güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
23649	MAT 13:41	Dan me se síí caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ mej, ne̱ güii dan caꞌne̱j ꞌu̱nj man nij se‑mo̱zó ꞌu̱nj, ne̱ nari̱i̱ nij soꞌ man nij síí chiꞌi̱i̱ ꞌni̱j scaꞌnúj nij yuvii̱ guun chij ꞌu̱nj rihaan a. Dan me se nu̱ꞌ síí tumé cacunꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ síí naꞌvej rá cuno̱ rihaan Diose̱ do̱ꞌ, quiri̱i̱ nij se‑mo̱zó ꞌu̱nj man nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj,
23651	MAT 13:43	Ga̱a ne̱ cuchugu̱u̱n nij síí sa̱ꞌ yoꞌ ado̱nj. Dan me se ase vaa chuguu̱n güii roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cuchugu̱u̱n nij soꞌ, ne̱ gu̱un chij Rej nij soꞌ síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ rihaan nij soꞌ ei. ”Dan me se sese ta̱j yuꞌuj xréé soj, ne̱ cuno̱ soj nana̱ nihánj ei.
23660	MAT 13:52	Ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: ―Cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa nij síí naquiꞌyaj cu̱u se‑tucua̱nj Moisés me se sese nari̱ꞌ uún nij soꞌ nana̱ cheꞌé güii gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ síí neꞌen nu̱ꞌ nana̱ me nij soꞌ, ne̱ síí cu̱u raa̱ gu̱un nij soꞌ, quiꞌya̱j nu̱ꞌ nana̱ nariꞌ nij soꞌ ado̱nj. Dan me se ase vaa síí ruꞌvee ne̱ ma̱n rasu̱u̱n nga̱ do̱ꞌ, rasu̱u̱n naca̱ do̱ꞌ, rihaan roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nij soꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá nij soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.
23667	MAT 14:1	Dan me se cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ cuchiꞌ nana̱ rihaan síí nica̱j suun cuꞌna̱j Herodes cheꞌé nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Jesucristó a.
23672	MAT 14:6	Dan me se quisíj güii canuû se‑chaꞌa̱nj maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Herodes, ga̱a ne̱ quiraꞌánj ndoꞌo taꞌníí chana̱ cuꞌna̱j Herodías niꞌya̱j cunuda̱nj nij síí caꞌnaꞌ a. Ne̱ guun niha̱ꞌ rá síí cuꞌna̱j Herodes queneꞌen soꞌ man chana̱ ya̱a̱n quiraꞌánj,
23681	MAT 14:15	Dan me se cachén ndoꞌo orá, ne̱ nanij güii, ne̱ cuchiꞌ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ: ―Rcoꞌ quij u̱u̱n me nihánj, ne̱ taj se chá cha̱ nij yuvii̱ nihánj, ne̱ cachén ndoꞌo orá na̱nj á. Qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ naꞌne̱j so̱ꞌ chrej man nij yuvii̱, caꞌa̱nj nij yuvii̱ chumanꞌ quira̱a̱n nij yuvii̱ se cha̱ nij yuvii̱ á ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a.
23689	MAT 14:23	Dan me se caꞌanj nij soꞌ, ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ se vaa caꞌve̱e caꞌa̱nj nij yuvii̱ a. Ga̱a ne̱ cavii o̱rúnꞌ soꞌ raa̱ quij, ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Diose̱ a. Ne̱ da̱j doj cata̱ꞌ güii raa̱ quij, ne̱ soꞌ me se quináj soꞌ raa̱ quij yoꞌ a.
23690	MAT 14:24	Dan me se ga̱nꞌ uxrá va̱j rihoo nu̱u̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan na, ne̱ güéj ndoꞌo rihoo yoꞌ rihaan na, quiꞌyaj nana̱, cheꞌé se goꞌ nana̱ rej riha̱a̱n rihoo yoꞌ a.
23734	MAT 15:32	Ga̱a ne̱ canacúún Jesucristó caꞌna̱ꞌ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ rihaan soꞌ, ne̱ cataj soꞌ: ―Cunuu ꞌe̱e̱ raj man nij yuvii̱ nihánj na̱nj á. ꞌO̱ se quisíj vaꞌnu̱j güii mán nij soꞌ ga̱j, ne̱ taj yan va̱j se chá nij soꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ naꞌvej raj caꞌne̱j ꞌu̱nj man nij soꞌ caꞌa̱nj nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se va̱j nij soꞌ chrej, ne̱ naꞌaan rque nij soꞌ, ne̱ nina̱j nij soꞌ rá chrej, rá ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó a.
23743	MAT 16:2	Ga̱a ne̱ caꞌmii Jesucristó rihaan nij soꞌ, cataj soꞌ: ―Dan me se ga̱a ataꞌ güii, ne̱ niꞌya̱j soj xta̱ꞌ, ne̱ sese mare̱e vaa xta̱ꞌ, ne̱: “Xraj, ne̱ xꞌnu̱u̱ aꞌyuj”, taj soj á.
23744	MAT 16:3	Ne̱ rej naꞌya̱a̱n niꞌya̱j soj xta̱ꞌ, ne̱ sese mare̱e vaa rej xta̱ꞌ, ne̱ sese aráán ndoꞌo ngaa rej xta̱ꞌ, ne̱: “Corá cama̱nꞌ uxrá maa̱n”, taj uún soj á. Dan me se neꞌen soj xca̱j soj cuentá cheꞌé se vaa neꞌen soj rej xta̱ꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌen soj xca̱j soj cuentá cheꞌé sayuun quira̱nꞌ soj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj vaa güii a̱ maꞌ.
23745	MAT 16:4	”Ma̱a̱n cheꞌé se yuvii̱ ꞌnaꞌ rej chiꞌi̱i̱ naꞌvej rá canoco̱ꞌ sa̱ꞌ man Diose̱ me soj si̱j israelitá, ne̱ cheꞌé dan me rá soj qui̱ꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o á. Tza̱j ne̱ se̱ quiꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o maꞌ. Ma̱a̱n se queneꞌe̱n soj se vaa ase vaa quiranꞌ síí cuꞌna̱j Jonás síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá roꞌ, da̱nj qui̱ránꞌ ꞌu̱nj, vaa güii na̱nj á ―taj Jesucristó rihaan nij síí fariseo do̱ꞌ, rihaan nij síí saduceo do̱ꞌ a. Ga̱a ne̱ tanáj Jesucristó man nij soꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ a.
23762	MAT 16:21	Dan me se güii yoꞌ guun cheꞌe̱ Jesucristó cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ se vaa no̱ xcúún soꞌ cavi̱i̱ soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ quira̱nꞌ ndoꞌo soꞌ sayuun quiꞌya̱j nij síí uun chij do̱ꞌ, nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u se‑tucua̱nj Moisés rihaan nij yuvii̱ do̱ꞌ a. Ne̱ ticavi̱ꞌ nii man soꞌ, ne̱ cache̱n vaꞌnu̱j güii, ga̱a ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, cataj soꞌ a.
23766	MAT 16:25	Tza̱j ne̱ sese vaa ꞌo̱ síí me rá ti̱nanii man maꞌa̱n rihaan sayuun, ne̱ vaa güii yoꞌo̱ cavi̱ꞌ nimán soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese cavi̱ꞌ yoꞌo̱ soꞌ cheꞌé se vaa me soꞌ síí noco̱ꞌ manj, ne̱ vaa güii cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ado̱nj.
23770	MAT 17:1	Cachén vata̱nꞌ güii, ga̱a ne̱ nica̱j Jesucristó man síí cuꞌna̱j Pedró do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Jacobo do̱ꞌ, tinúú Jacobo síí cuꞌna̱j Juan do̱ꞌ, caꞌanj soꞌ raa̱ ꞌo̱ quij xca̱a̱n rej taj va̱j a̱ ꞌó yuvii̱ ne a.
23771	MAT 17:2	Ga̱a ne̱ yoꞌo̱ cunuu ino̱ cunuda̱nj man Jesucristó niꞌya̱j nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, ne̱ dan me se chuguu̱n ndoꞌo rihaan soꞌ, ne̱ ase vaa chuguu̱n güii roꞌ, da̱nj chuguu̱n rihaan soꞌ na̱nj á. Ne̱ nuu catzi̱i̱ ndoꞌo saga̱nꞌ soꞌ, ne̱ ase vaa yaꞌan chuguu̱n vaa saga̱nꞌ soꞌ a.
23791	MAT 17:22	Dan me se cunuu chre̱ꞌ uún taranꞌ nij soꞌ estadó Galilea, ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a: ―ꞌO̱ se síí caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ mej, ne̱ vaa güii nago̱ꞌ nii manj rihaan yuvii̱ ado̱nj.
23792	MAT 17:23	Dan me se ticavi̱ꞌ nij yuvii̱ manj, ga̱a ne̱ cache̱n vaꞌnu̱j güii, ga̱a ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó a. Ga̱a ne̱ quinanó ndoꞌo rá nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.
23796	MAT 17:27	”Tza̱j ne̱ se̱ guun caꞌma̱an rá nij síí aꞌnéj puextó cheꞌé nuvií, quiꞌya̱j níꞌ maꞌ. Cheꞌé dan caꞌa̱nj so̱ꞌ tuꞌva na lacuaná, ne̱ ta̱güéj so̱ꞌ ꞌo̱ agaꞌ ataꞌaa xcuaj rque na, ne̱ qui̱taꞌaa so̱ꞌ xcuaj cano̱ agaꞌ asino ya̱a̱n á. Ga̱a ne̱ nuxra̱ꞌ so̱ꞌ tuꞌva xcuaj yoꞌ, ne̱ quiri̱ꞌ so̱ꞌ saꞌanj aga̱ꞌ estatero tuꞌva xcuaj yoꞌ, ne̱ go̱ꞌ so̱ꞌ saꞌanj yoꞌ cheꞌé níꞌ rihaan nij síí aꞌnéj puextó á ―taj Jesucristó a.
23802	MAT 18:6	Dan me se me maꞌa̱n ꞌo̱ síí quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ nimán ꞌo̱ síí leꞌe̱j amán rá niꞌya̱j manj, ne̱ caꞌve̱e a̱ doj cavi̱i̱ sa̱ꞌ síí quiꞌyaj da̱nj sese toco̱ꞌ nii ꞌo̱ yuvej xi̱j váj ꞌnúú trigó gaán chihá soꞌ ne̱ ta̱güéj nii man soꞌ rque na yaꞌa̱nj na̱nj ado̱nj. Dan me se doj a̱ sayuun quira̱nꞌ soꞌ, sese quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ soꞌ nimán ꞌo̱ síí leꞌe̱j amán rá niꞌya̱j manj ado̱nj.
23819	MAT 18:23	Dan me se ase vaa ꞌo̱ síí nica̱j suun rey roꞌ, da̱nj ga̱a̱ Diose̱ asa̱ꞌ guun chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. Dan me se síí nica̱j suun rey yoꞌ me se ꞌo̱ güii, ne̱ guun rá soꞌ nachi̱nꞌ soꞌ saꞌanj man nij se‑mo̱zó soꞌ a.
23822	MAT 18:26	Ga̱a ne̱ canicunꞌ ru̱j mozó yoꞌ rihaan síí nica̱j suun rey yoꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j uxrá soꞌ, cataj soꞌ: “Cara̱a̱ xꞌnaa uxrá so̱ꞌ do̱j, ne̱ vaa güii narque̱j cunuda̱nj saꞌanj mán so̱ꞌ, síí chij”, taj se‑mo̱zó soꞌ rihaan soꞌ a.
23825	MAT 18:29	Ga̱a ne̱ canicunꞌ ru̱j yoꞌó mozó yoꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ síí nachinꞌ xcúún yoꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ: “Cara̱a̱ xꞌnaa so̱ꞌ, ne̱ vaa güii, ne̱ narque̱j saꞌanj mán so̱ꞌ ei”, taj mozó yoꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ a.
23863	MAT 20:2	Ga̱a ne̱ yoꞌo̱ caꞌmii soꞌ ga̱ nij síí quiꞌya̱j suun rihaan toꞌóó soꞌ, se vaa ꞌo̱ saꞌanj denario go̱ꞌ soꞌ cheꞌé suun quiꞌya̱j suun ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ ꞌo̱ güii, ne̱ caꞌnéé soꞌ man nij soꞌ, quiꞌya̱j suun nij soꞌ rihaan toꞌóó soꞌ a.
23867	MAT 20:6	”Ga̱a ne̱ agaꞌ ꞌu̱nꞌ curiha̱nj uún síí toꞌo̱j yoꞌ, ne̱ nariꞌ soꞌ doj síí nicu̱nꞌ maꞌa̱n rihaan yuꞌvee a. “Me cheꞌé nicunꞌ maꞌa̱n soj nu̱ꞌ güii nihánj ga̱. Taj va̱j suun quiꞌyaj suun soj á”, taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a.
23869	MAT 20:8	”Veé dan, ga̱a ne̱ nichru̱nꞌ cata̱ꞌ güii tuꞌva quij, ga̱a ne̱ caꞌneꞌ síí toꞌo̱j yoꞌ suun rihaan se‑mo̱zó soꞌ síí tumé saꞌanj se vaa na̱ruꞌvee soꞌ saꞌanj rihaan nij síí quiꞌyaj suun rihaan toꞌóó soꞌ yoꞌ a. “Canacu̱nj so̱ꞌ caꞌna̱ꞌ nij síí quiꞌyaj suun yoꞌ, ne̱ na̱ruꞌvee so̱ꞌ rihaan nij soꞌ á. Asino ya̱a̱n na̱ruꞌvee so̱ꞌ rihaan nij síí catúj suun agaꞌ ꞌu̱nꞌ, ga̱a ne̱ na̱ruꞌvee so̱ꞌ rihaan nij síí catúj suun rej naꞌya̱a̱n á”, taj soꞌ rihaan síí tumé saꞌanj yoꞌ a.
23873	MAT 20:12	ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ: “Síí nihánj me se o̱rúnꞌ orá gue̱e̱ quiꞌyaj suun nij soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n naruꞌvee so̱ꞌ rihaan nij soꞌ ga̱ núj, ne̱ quiꞌyaj suun núj nu̱ꞌ güii, ne̱ goꞌ uxrá naán xráá núj á”, taj nij soꞌ rihaan síí toꞌo̱j yoꞌ a.
23874	MAT 20:13	Ga̱a ne̱ síí toꞌo̱j yoꞌ cataj rihaan yoꞌo̱ tuviꞌ nij mozó: “Ne ta̱ꞌyunj mán so̱ꞌ, man tinu̱j. Ma̱a̱n se a̱j caꞌmii níꞌ cheꞌé se vaa quiꞌya̱j suun so̱ꞌ cheꞌé ꞌo̱ saꞌanj denario cheꞌé ꞌo̱ güii a.
23880	MAT 20:19	Ga̱a ne̱ nago̱ꞌ nij soꞌ manj rihaan nij síí yaníj, ne̱ caꞌnga̱ꞌ naco̱o̱ nij síí yaníj queneꞌe̱n nij soꞌ manj, ne̱ go̱ꞌ nij soꞌ cuartá xráj, ne̱ cachro̱n nij soꞌ manj rihaan rcutze̱ a. Ga̱a ne̱ cache̱n vaꞌnu̱j güii, ga̱a ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj, quiꞌya̱j Diose̱ ei ―taj Jesucristó a.
23916	MAT 21:21	Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: ―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa sese se̱ guun vi̱j rá soj ne̱ yoꞌo̱ cuchuma̱n rá soj, ne̱ doj a̱ quiꞌya̱j soj vaa güii, se vaa quiꞌyáá ꞌu̱nj man chruun nihánj a̱ ado̱nj. Dan me se cata̱j xnaꞌanj nij soj rihaan quij xca̱a̱n yoꞌ se vaa cu̱riha̱nj quij rej nicu̱nꞌ quij ne̱ caꞌa̱nj ni̱j quij rque na yaꞌa̱nj, ne̱ ya̱ caꞌa̱nj ni̱j yoꞌ rque na yaꞌa̱nj, quiꞌya̱j soj ado̱nj.
23933	MAT 21:38	Tza̱j ne̱ queneꞌen nij síí tumé naa̱ man taꞌníí síí xna̱a̱, ne̱ cataj nij soꞌ: “Síí nihánj me síí gu̱un síí xna̱a̱ naa̱ nihánj vaa güii ei. Cheꞌé dan ticavi̱ꞌ níꞌ man soꞌ, ne̱ vaa güii, ne̱ gu̱un xna̱a̱ maꞌa̱n níꞌ man naa̱ nihánj chugua̱nj”, taj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a.
23935	MAT 21:40	Ne̱ vaa güii, ne̱ caꞌna̱ꞌ uún síí xna̱a̱ yoꞌ, ne̱ da̱j quiꞌya̱j soꞌ man nij síí nu̱u̱ tumé xnaa̱ soꞌ, rá nij soj ga̱ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj soꞌ man nij xrej do̱ꞌ, man nij síí uun chij do̱ꞌ a.
24021	MAT 23:34	Cheꞌé dan xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj síí nata̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj síí caꞌmi̱i̱ nana̱ cu̱u caꞌne̱j ꞌu̱nj síí tu̱cuꞌyón se‑na̱na̱ Diose̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan soj, ga̱a ne̱ ticavi̱ꞌ soj man taꞌa̱j nij soꞌ, ne̱ cachro̱n soj man taꞌa̱j nij soꞌ rihaan rcutze̱, ne̱ go̱ꞌ soj cuartá xráá taꞌa̱j nij soꞌ, ne̱ cuna̱nj nij soꞌ rihaan soj, cu̱riha̱nj nij soꞌ ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ canoco̱ꞌ uxrá soj man nij soꞌ nda̱a ꞌó chumanꞌ uún, quiꞌya̱j soj vaa güii na̱nj ado̱nj.
24026	MAT 23:39	ꞌO̱ se cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa rej rihaan níꞌ roꞌ, se̱ queneꞌen uún soj manj maꞌ. Tza̱j ne̱ nda̱a güii caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj queneꞌe̱n soj manj, ne̱ cata̱j soj: “Veꞌé uxrá ꞌnaꞌ síí aꞌnéé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ á”, cata̱j soj a ―taj Jesucristó niꞌya̱j soꞌ man nij síí ma̱n Jerusalén yoꞌ a.
24028	MAT 24:2	Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: ―Dan me se neꞌen soj nu̱ꞌ veꞌ ma̱n nuvií noco̱o nihánj naꞌ. Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa vaa güii, ne̱ cane̱e̱ nu̱ꞌ nuvií noco̱o nihánj, ne̱ a̱ ꞌó yuvej se̱ quitáá xráá tuviꞌ yuvej nihánj a̱ maꞌ ―taj Jesucristó a.
24032	MAT 24:6	”Dan me se vaa güii, ne̱ queneꞌe̱n soj se vaa cunu̱ꞌ uxrá chumanꞌ ga̱ tuviꞌ chumanꞌ a. Ne̱ cuno̱ uxrá soj nana̱ se vaa unuꞌ chumanꞌ ma̱n ga̱nꞌ ga̱ tuviꞌ chumanꞌ yoꞌ a. Cu̱tumé soj man soj se̱ cuchuꞌviꞌ nimán soj maꞌ. Ma̱a̱n se vaa cheꞌé gu̱un sayuun yoꞌ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ quisíj guun da̱nj, ga̱a ne̱ se̱ caꞌanj niꞌya̱ chumii̱ nihánj nu̱ꞌ orá maꞌ. ꞌO̱ se quina̱j chumii̱ nihánj doj ado̱nj.
24040	MAT 24:14	Ne̱ caꞌmi̱i̱ natáj yuvii̱ nana̱ sa̱ꞌ nihánj nana̱ cheꞌé güii gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj cuno̱ yuvii̱ ma̱n cunuda̱nj chumanꞌ ma̱n rihaan chumii̱, ne̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá cheꞌej, ga̱a ne̱ gu̱un cheꞌe̱ chumii̱ nihánj quinavi̱j chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.
24041	MAT 24:15	Ne̱ soj si̱j naya̱a̱ nana̱ nihánj nana̱ cachro̱nj rihaan yanj nihánj roꞌ, xca̱j uxrá soj cuentá me taj nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii Jesucristó cheꞌé se chiꞌi̱i̱ á. Dan me se cataj uún Jesucristó: ―A̱j neꞌen soj se vaa cataj xnaꞌanj síí cuꞌna̱j Daniel síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá cheꞌé yoꞌo̱ se chiꞌi̱i̱ quiꞌya̱j ndoꞌo sayuun man yuvii̱, ne̱ dan me se güii queneꞌe̱n soj se chiꞌi̱i̱ yoꞌ rej gue̱e̱,
24045	MAT 24:19	Nique̱ chana̱ nu̱u̱ rque do̱ꞌ, chana̱ vaa taꞌníí neꞌej utzii do̱ꞌ, güii caꞌna̱ꞌ sayuun yoꞌ a. ꞌO̱ se se̱ guun nucua̱j chana̱ yoꞌ cuna̱nj chana̱ yoꞌ maꞌ.
24046	MAT 24:20	Cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ se vaa se̱ caꞌnaꞌ sayuun yoꞌ güii ga̱a̱ maa̱n do̱ꞌ, güii no̱ xcúún yuvii̱ nara̱a̱n rá yuvii̱ do̱ꞌ maꞌ.
24047	MAT 24:21	ꞌO̱ se güii caꞌna̱ꞌ sayuun roꞌ, qui̱j ndoꞌo gu̱un na̱nj á. Qui̱j doj ga̱a̱ sayuun yoꞌ rihaan nu̱ꞌ nij sayuun quiranꞌ yuvii̱ ga̱a nu̱ꞌ caꞌnaꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quiranꞌ uún yuvii̱ sayuun vaa da̱nj maꞌ.